Szabadság, 1991. január-június (101. évfolyam, 2-26. szám)

1991-01-11 / 2. szám

-----------------------------------------------------------------------—-----------------,­ IUU w---------------------------­ HATÁRIDŐ: MÁRCIUS 31 Kik igényelhetnek kárpótlást? BUDAPEST — Elké­szült az államosításokkal kapcsolatos kárpótlási tör­vény­tervezet. A törvény az 1949-ben megalakult kor­mány által hozott jogsza­bályokon alapuló tulajdoni sérelmeket akarja valamen­nyire orvosolni, de nem nyújt kárpótlást a tulaj­donos özvegyének, unokái­nak. A kárpótlási törvény némi kényszer alatt készül. Mint tudjuk, pénz nincs, a kormány az állami vállala­tok magántulajdonba adá­sából szeretné költségveté­sét, adósságait, az adóssá­gok utáni kamatokat tör­leszteni. Azonban egyetlen posztkommunista párt sem tagadhatja a magántulajdon szentségét, tarthatja elfo­gadhatónak az ellenérték nélküli kisajátítást, államo­sítást még négy évtized eltel­tével sem. Ahhoz viszont, hogy ténylegesen kárpótol­ják a megfosztottakat, csillagászati összegekre len­ne szükség. Szinte bizonyos, hogy az ország adósságát megkettőzné, ugyanakkor ki az, aki erre a célra hitelt adna? Ami pedig az elvett érté­kek visszaadását illeti, melyet ma új szóval ,,repri­­vatizálásnak” neveznek — arról szó sem lehet. Lesza­vazta a parlament és ellene döntött az Alkotmánybíró­ság is, így hát, mint arról an­nak idején beszámoltunk, november 26-án a koalíciós pártok vezetői megállapod­tak egy kártalanítási törvény elkészítésében. Eszerint a­­Jogállamiság elvétől vezérelve, a társada­lom igazságérzetét... figye­lembe véve” kárpótlás illeti meg azokat, akiknek ma­gántulajdona az 1949. június 8-át követően alko­tott jogszabályok alkalmazá­sa által sérelmet szenvedett. Az időpont meghatáro­zása nem véletlen, így — legalább egy időre — meg lehet feledkezni a bányák, bankok, nagyvállalatok, földbirtokok hajdani tulaj­donosairól és azok utódai­ról. Igaz, a tervezetben szó esik arról, hogy egy későbbi időpontban az 1949 nyara előtt hozott államosítási jog­szabályok okozta sérelmeket is orvosolni fogják. A kártalanítást korlátoz­ták azzal is, hogy csak az élő személyek és gyermekeik jöhetnek szóba. Erre nehéz indokot találni: azt jelenti, hogy ahol a tulajdonos özve­gye vagy unokái élnek csak, azok egy krajcárt sem kap­nak. Kérdés, hogy ezt a spó­rolós megoldást nem találja­­­ majd diszkriminációsnak az Alkotmánybíróság. A kárpótlási igényt a szükséges dokumentumok­kal 1991. március 31-ig lehet benyújtani a megyei kárrendezési hivatalnak. Aki elmulasztja, bottal üthe­ti nyomát. Ez a sürgősség azért is furcsa, mert a kárrendezési hivatalokat a tervezet szerint február 15-ig kell felállítani. Addig tehát a kérelmet nincs hová beadni. Ugyanakkor a világ leg­­naívabbja, aki úgy képzeli, hogy a levéltárakból és föld­hivatalokból ennyi idő alatt megszerzi a szükséges 40 évvel ezelőtti dokumentumo­kat. (Folytatás a 3. oldalon) 9F00?, Da 'NO.lONIHSVfi >itn sj.j.3í»nH3yssyw ioo<: VDjmWtf 30 *033*.-.□?)* ONflH *# 3J. 9IV0 ONÍIH Second Class Postage paid in Cleveland. Ohio • Postmaster send all address changes to: 5842 Mayfield Road, Cleveland, OH 44124-2934 LIBERTY Szabadság AN AMERICAN NEWSPAPER IN THE HUNGARIAN LANGUAGE • MAGYAR NYELVŰ ORSZÁGOS HETILAP • CIRCULATION NATIONALLY AND IN CANADA PUBLISHED EVERY FRIDAY • 32 PAGES • WEEKLY ENGLISH SECTION 101. ÉVFOLYAM. VOL. 101, NO. 2. 1991. január 11., péntek YANAYEV, AKIT SENKI SEM ISMER Gorbachev „konzervatív” alelnököt választ MOSZKVA — Mikhail Gorbachev — talán ameri­kai mintára — alelnököt vá­lasztott. Ilyen pozíció a Szovjetunióban eddig nem volt. Eredetileg Eduard Shevardnadzét akarta, de a külügyminiszter mentora politikája miatt, és a dikta­túra lehetősége elleni tilta­kozásul lemondott. Gorbachev választása így Gennadi Yanayevre esett, és ezzel lepte meg a Népi Küldöttek Kongresszusát. Meglepte, mert Yenayev tel­jesen obskúrus politikus (eb­ben a tekintetben Dan Quayle amerikai alelnökhöz hasonlítják), és azért is, mert régi, konzervatív polit­­báró­ tag és egyáltalán nem tartozik a szovjet vezetés reformágához. Az első fordulóban le is szavazták, de ekkor Gor­bachev ,, meggyőzte” a küldötteket, és így sikerült — ebben éppen úgy mint minden másban — saját akaratát érvényesíteni, így a második szavazásnál már elfogadták az új alelnököt. A Kongresszus azt is jóváhagyta, hogy referen­dum formájában döntsenek arról, hogy megmaradjon-e jelen formájában az unió, és hogy megengedjék-e a föld magántulajdonát. Ugyan­csak hozzájárultak ahhoz, hogy Gorbachev akkora végrehajtói és törvényhozói hatalommal rendelkezzen, hogy arra a cár óta nem volt példa. Az elnök gyakorlati­lag bármit elrendelhet a parlament hozzájárulása nélkül. Az orosz nemzetiségű aparacsik alelnökké emelése teljesen ellentmond a vára­(Folytatás a 26. oldalon) Bush a gyors és döntő csapás híve WASHINGTON­­ Bush elnök, miután mérle­gelte a további halogatás politikai és katonai követ­kezményeit, úgy döntött, hogy az Egyesült Államok­nak gyors és súlyos katonai csapást kell mérnie az iraki haderőkre, amennyiben január 15-ig Irak vissza nem vonul Kuvaitból, közölte a Fehér Ház. Sem a Kongresszus néze­tei, sem a közvélemény nem változtat Bush döntésén, mert az elnök meg van győ­ződve arról, hogy amennyi­ben jóval a határidő utánra halasztja a támadást, növekszik az elesett vagy se­besült amerikaiak száma. Bush felkészült arra, hogy éljen döntése konzek­venciájával, még akkor is, ha egy népszerűtlen háború esetén nem választják újra. Az elnök tudatában van annak, hogy a Saddam Hus­sein egy millió katonájával folytatott háború egy hónapig is eltarthat, és hogy több tízezer iraki áldozattal, esetleg amerikai elesettek ezreivel kell számolni. De az elnök és tanács­adói úgy vélik, hogy az ame­rikai nép támogatni fogja, amennyiben az Egyesült Államok aránylag kevés áldo­zattal döntő győzelmet arat. Az Adminisztrációnak (Folytatás a 25. oldalon)

Next