Szabadság, 1993. január-június (103. évfolyam, 4-26. szám)

1993-01-22 / 4. szám

AN AMERICAN NEWSPAPER IN THE HUNGARIAN LANGUAGE - MAGYAR NYELVŰ ORSZÁGOS HETILAP CIRCULATION NATIONALLY AND IN CANADA - PUBLISHED EVERY FRIDAY - WEEKLY ENGLISH SECTION 103. ÉVFOLYAM. VOL. 103, NO. 4. 1993. január 22., péntek Meggyilkoltak egy bosnyák vezetőt Húszezer nőt erőszakoltak meg SZARAJEVÓ • Szerb gerillák megállították a sza­rajevói repülőtérről ENSZ- kísérettel páncélautóban utazó Bosznia-Hercegovi­­na-i miniszterelnök-helyet­test, Hakija Turajlicot, majd több lövéssel meggyil­kolták. A kísérő francia ENSZ-katonák, akiknek ar­ra van engedélyük, hogy csakis életmentésre használ­hatják fegyvereiket, úgy döntöttek, hogy nem viszo­nozzák a tüzet. A gyilkosság után a mintegy 40 szerb fegyveres azonnal távozott a színről. Az ENSZ kérésére — ál­lítólag — a szerbek letartóz­tatták a tetteseket. Néhány napon belül ez a második incidens, amely nem vet jó fényt az ENSZ-re. A főhadiszállás tőszomszéd­ságában lévő öregek otthona négy hónapja eredménytele­nül kérleli az ENSZ-t, hogy segítsen a fűtés és villany nélkül élő időseket evakuál­ni, de erre nem került sor. Közben az otthon 302 lakó­jából már 190 fagyott halál­ra. A gyilkosság hírére a bosnyák kormány azonnal bejelentette, hogy felfüg­geszti a Genfben folyó tár­gyalásokat amíg Szerbia meggyőző biztosítékot nem ad arra nézve, hogy valóban békét akarnak kötni. Mint korábban jelentet­tük, Genfben Horvátország, Szerbia, valamint a Bosznia- Hervegovina-i szerbek, hor­­vátok és bosnyákok vezetői ültek össze, hogy megpró­bálják a vitatott területet különböző nemzetiségű pro­vinciákra osztani. Az ENSZ Boszniában tartózkodó vezetői aggodal­­(Folytatás a 24. oldalon) Országos találkozót tartott az MDF ,,népi-nemzeti” ága A rendezők antiszemita könyveket árultak BUDAPEST • A keresz­tény nemzeti középosztály megerősödését, határozot­­­tan cselekvést, cselekvőké­pesebb államot, a nemzeti kultúra, a nyelv értékeinek védelmét sürgették a felszó­lalók a Magyar Demokrata Fórum népi-nemzeti köré­nek országos találkozóján. Csurka István, a maga alapította „Magyar Út Ala­pítvány” céljairól szólva ki­emelte: az alapítványt a „rendszerváltás forgalmi dugói” miatt hozták létre. Az MDF-et a rendszerválto­zásban megállapodások kö­tik, és bizonyos nemzetközi nyomás is tapasztalható, szükség van tehát egy olyan szervezetre, amelyet ezek a paktumok nem érintenek, és fel tudja készíteni a ke­resztény-nemzeti centrumot arra, hogy a következő vá­lasztásokon „kiszavazza a kommunizmust”. Csurka szerint új erköl­csi erő kell, amely az össz­­magyarság mozgalmaként újra kezdi, és nem kíván mást, csak „négy olyan évet, amikor magyarnak magyar lesz az ellenzéke”. Ugyanis azzal az ellenzék­kel, amely monopóliumokat — mint például a tájékozta­tás — biztosított magának, és más területeken is pozí­ciókban maradt, nehéz vég­rehajtani a rendszerváltást. (Folytatás a 30. oldalon) 8 9 VÍG Vd ‘ viU­Otíll •IA1Mii AVfi8VIV51 0)7 HJVA8(1 JL3VV08VH '8VK 1070 UV0 VA8H , Second Class Postage paid in Cleveland, Ohio - Postmaster send all ^ address changes to: 8140 Mayfield Rd.. Chesterland, OH 44026-2441 ^ US $1.50 Can $1.75 Bonyolultabbá válik a Szomáliai feladat MOGADISHU - Az Egyesült Államok a Szomá­liai partraszállás óta han­goztatja: egyedüli célja, hogy a segélyszállítmányok elérjék a szűkölködőket és nem az, hogy a polgárhábo­rúban rendet teremtsen, a politikai helyzetet stabilizál­ja. Nehéz azonban meghúz­ni a vonalat, hiszen az ame­rikai hadsereg feladatköré­nek korlátai az érintettek között hamar világossá vál­tak, s mint azt Sztálin idejé­ben mondták: „elszemtele­­nedett az ellenség.” Az ame­rikai érkezéskor elrejtett fegyverek előkerültek és nem egyszer a katonák orv­lövészek célpontjaivá vál­nak. Magára az amerikai (Folytatás a 24. oldalon) A tengerészgyalogosok igyekeznek a Szomáliai tömeget távol­tartani amikor az élelmiszerszállítmány megérkezik Saddam idegháborút folytat WASHINGTON . Már attól lehetett tartani, hogy újból fellobban az Öböl-há­ború. Amerika, Franciaor­szág és Nagy-Brittania 48 órás ultimátumot adtak Bagdadnak, hogy szerelje le légvédelmi rakétáit, melye­ket a tiltott, ,,no-fly zone”-on belül állítottak fel. Az amerikai légi­erők el­lenőrző repülést tartanak az elkülönített északi és déli övezetek fölött, hogy ezzel nyújtsanak védelmet Sad­dam támadásaitól az északi kurdoknak, és a délen meg­húzódó siíta mohamedánok­nak. Az iraki elnök és repre­­zentásai az utolsó pillanatig erősködtek, hogy szuverén joguk Irak területén állásai­kat működtetni, az utolsó pillanatban azonban való­ban a demarkációs vonal mögé húzták rakétáikat. A szövetségesek figyel­meztetése egyre szigorúbb: a határozatok megsértése esetén a jövőben támadást (Folytatás a 25. oldalon)

Next