Szabadság, 1993. július-december (103. évfolyam, 31-53. szám)
1993-07-30 / 31. szám
8 <19 fii Vd *H3IH09n .TA.UI0 ,ívssyiVM /.óz ILI V A 80 .i:m-'Oityw 'sün kő 10?:o uvo vaso Second Class Postage paid in Cleveland, OH. - Postmaster send all address changes to: 8140 Mayfield Rd. Chestcrland, OH 44026-2441 US $1.50 Can $1.75 AN AMERICAN NEWSPAPER IN THE HUNGARIAN LANGUAGE - MAGYAR NYELVŰ ORSZÁGOS HETILAP CIRCULATION NATIONALLY AND IN CANADA - PUBLISHED EVERY FRIDAY - WEEKLY ENGLISH SECTION 103. ÉVFOLYAM, VOL. 103, NO. 30. 1993. július 23., péntek TOKIÓ - A világ hét legnagyobb ipari demokráciájának, a Hetek Csoportjának (G-7) szokásos évi találkozóját Tokióban siker előzte meg. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada, Franciaország, Olaszország és Japán egyezményre jutott többszáz árucikk és szolgáltatás vámjainak és tarifáinak csökkentésére. Az egyezmény megkötése az utolsó pillanatig kétséges volt, minthogy az egyes országok számára politikailag kockázatos bizonyos iparágakat védő vámok elmozdítása. A külkereskedelem azonban továbbra is a gazdaság problematikus ága, tekintettel arra, hogy Japán óriási kereskedelmi többlettel rendelkezik a többi nemzettel szemben. A konferencián résztvevő Bill Clinton elnök nem válogatta szavait, amikor arra figyelmeztette japán vendéglátóit, hogy a kereskedelmi egyensúly hiánya ellenérzést vált ki az amerikai munkásokból és üzletemberekből. Arra is (Folytatás a 25. oldalon) Clinton Tokióban és Szöulban Vámegyezményt kötött a Hetek Csoportja Clinton elnök Tsutomu Hata japán ellenzéki vezetővel A hőmérséklet csak rettenetes, az árvíz katasztrofális WASHINGTON - Sok európai bevándorlót lep meg, hogy míg Amerika maga kontinentális méretű, klímája egyenesen „világklasszis". Szinte nincs olyan év, hogy valamiben rekordot ne döntene: hurrikánok, tornádók, homokviharok, hóviharok, aszályok, szűnni nem akaró esőzések, nem beszélve a természeti katasztrófák egy meteorológián kívül eső változatáról, a földrengésekről. Az utóbbi hetekben az időjárás különösen kitett magáért: egyfelől 100 fokon felüli hőmérséklet sütöttefőzte a keleti partvidék lakosait, ugyanakkor az esőzés pusztító áradásokat hozott a Mississippi és Missouri felsőbb szakaszának és azok mellékfolyóinak vidékére. A Mississippi egyes helyeken elérte a hét mérföldes szélességet, ugyanakkor a Rockyhegység egyes részein júliusban még havazott is. E sorok írásakor 20,000 embernek kellett az áradás miatt otthonát elhagynia, de a Mississippi még közel sem érte el legmagasabb szintjét. A szakértők szerint a hatalmas folyamnak hatalmas árterületet kellene hagyni, azaz csak mezőgazdasági célokra használni termékeny környékét és nem emberi településre. A víz elmosta a földgátakat, utakat, vasutakat és mindazt, amit a szövetségi kormány mérnökeinek három generációja alkotott. A folyó 250 mérföldes szakaszán vagy ezer négyzetmérföldnyi területet öntött el. Eddig 17 személy vesztette életét és az anyagi károkat kétbillió dollárra becsülik. Clinton elnök Illinois, Iowa és Missouri államokat természeti csapás sújtotta területeknek nyilvánította, s ezzel lakói jogosulttá váltak a szövetségi kormány segélyére. De árvíz sújtja Minnesota, Nebraska, South Dakota és Wisconsin egyes vidékeit is. A Des Moines folyó elárasztotta Des Moines városát és Iowa államban 30 millió gallon víz lett szennyezett. (Folytatás a 24. oldalon) Alkotmányellenes az igazságtételi törvény BUDAPEST Az Alkotmánybíróság úgy ítélkezett, hogy az igazságtételi törvény ellentétes a jogállamiság és a jogbiztonság alkotmányos elvével. Ugyancsak alkotmányellenesnek találták és megsemmisítették a büntethetőség elévülését értelmező országgyűlési állásfoglalást. Az igazságtételi törvényt a parlament ez év február 16-án fogadta el, de még nem hirdette ki. Ez kimondta, hogy az 1956-ban is érvényben lévő jogszabályok alapján a forradalom és szabadságharc leverésével, illetve megtorlásával kapcsolatos, legalább ötévi szabadságvesztéssel járó bűncselekmények háborús és emberiség elleni bűntetteknek minősülnek. A törvény aláírása előtt Göncz Árpád köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordult, amely úgy határozott, hogy a törvény súlyosan sérti a visszamenőleges hatályú jogalkalmazás büntetőjogi tilalmát. Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnöke az indoklást ismertetve kiemelte, hogy a büntetőjogi felelősségrevonás célja a bűncselekmény elkövetőinek megbüntetése. Visszaélés lenne az állam büntető hatalmával, ha az eljárást akkor is lefolytatnák, ha az elévülés miatt az elkövető már nem büntethető. Egyetlen bíró, Zlinszky János fűzött a határozathoz eltérő különvéleményt. Véleménye szerint csak a bíró állapíthat meg büntetést, illetve büntethetőséget kizáró okot, tehát az elévülés kimondását a bíróságra kell bízni. Zétényi Zsolt (MDF), akinek nevéhez fűződik az igazságtételi törvény, alkotmánysértőnek minősítette az Alkotmánybíróság határozatát. Arra hivatkozott, hogy a népszuverenitást hordozó parlament döntéseit csak a lehető legszűkebb körben és csak akkor lehet alkotmányellenesnek minősíteni, ha azok közvetlenül és félreérthetetlenül következő jogtételekbe ütköznek. □