Szabadság, 1994. július-szeptember (104. évfolyam, 26-38. szám)
1994-09-16 / 37. szám
1994. szeptember 16., péntek Japán kártérítést ajánl az ázsiai nők prostituálásáért TOKIÓ - Japán egybillió dolláros programot ajánl szimbolikus jóvátételként, hogy ezzel kibékítse Koreát és néhány más ázsiai nemzetet azért, hogy a II. világháború alatt több tízezer nőt kényszerített arra, hogy prostituáltként szolgálja katonáit. A program részletei még nem ismeretesek, csak annyi, hogy az egyes országokat szolgálják különböző módon, többek között a női munkaerő kiképzésével, de nem nyújt kártérítést közvetlenül az érintett áldozatoknak. Japán csak mostanában, igen lassan kezdi beismerni mindazt a brutalitást, amit szerte Ázsiában elkövetett a háború alatt, melyek közé tartozik a bordélyházak felállítása Kínától Délkelet-Ázsiáig és a Csendes óceáni szigetvilágig mindenfelé. Ez utóbbinak a létezését a japán kormány csak 1992-ben ismerte be. Történészek legalább 200,000-re becsülik azoknak az ázsiai és Indonéziában élő holland nőknek és fiatal lányoknak a számát, akiket 1932-től, Mandzsúria megszállásától kezdve egészen 1945-ig, a háború végéig katonáik szolgálatára kényszerítettek. Azok, akik túlélték a háborút, igyekeztek a történteket eltitkolni, s csak néhány évvel ezelőtt kezdtek egyre többen előállni a történtekkel. Japán még most sem használja a kártérítés szót, mert attól tart, hogy ezzel Pandora szelencéjét nyitja meg és a háború többi áldozata is jóvátételt követel, például a brit hadifoglyok vagy koreaiak, akiknek japán hadiüzemekben kellett dolgozniuk. A program bejelentésére Tomiichi Murayama miniszterelnök nyolcnapos délkeletázsiai látogatása után került sor, amely során állandóan szemben találta magát a háború alatti japán agresszióval kapcsolatos még mindig meglévő keserűséggel. Japán számára egyre fontosabb, hogy termékeit más, olcsóbb munkaerővel rendelkező ázsia országokban gyártassa és azok piacaira juttassa, és ennek még mindig akadálya a Japán iránti mélységes ellenszenv. Kína tárgyal az emberi jogokról PEKING Ronald Brown kereskedelmi miniszter nagy diplomáciai és kereskedelmi sikerként könyvelte el, hogy a kínai vezetők elkötelezték magukat amellett, hogy az Egyesült Államokkal magasszintű párbeszédet folytassanak az emberi jogokkal kapcsolatban. Ugyanakkor Brown bejelentette, hogy kereskedelmi küldöttsége közel 5 billió értékben írt alá egyezményt kínai állami vállalatokkal. Brown egy 24 amerikai nagyvállalati vezérigazgatóból álló delegáció élén vett részt egy hatnapos kínai turnén. Az emberi jogokkal kapcsolatos tárgyalások márciusban megszakadtak, de Clinton májusban bejelentette, hogy a Kínának nyújtott kereskedelmi kedvezmények éves felújítását ezentúl nem kapcsolja az emberi jogok terén tanúsított javuláshoz. Kína továbbra is bebörtönzi disszidenseit és nem hajlandó börtöneit megnyitni a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága előtt. Kína most hajlandó az emberi jogok témájáról újra tárgyalásokat folytatni, de csak „egyenlő alapokon" és „kölcsönös tiszteletben tartás" mellett. Oroszország és Kína meg nem támadási szerződést köt MOSZKVA Formálisan is véget vetett ellentéteinek Kína és Oroszország amikor megegyeztek abban, hogy nukleáris rakétáikat ezentúl nem irányítják egymás ellen, soha erőszakkal nem lépnek fel egymás ellen és nagymértékben lecsökkentik a közös határaikon állomásozó csapatok számát. A Kremlban tartott tárgyalások végén kiadott nyilatkozatot Jiang Zemin kínai és Boris Velcsin orosz elnökök írták alá. A két elnök abban is megegyezett, hogy szorgalmasan kell dolgozniuk szorosabb gazdasági kapcsolatok létesítése érdekében. A két óriási kommunista birodalom kapcsolatai, mint tudjuk, igen rögösek voltak. A sztálini időkben még szoros volt az együttműködés, maga Jiangot is 40 évvel ezelőtt Moszkvában képezték mérnökké. Az 50-es évek végére azonban elvi és hatalmi harc indult közöttük és a legnagyobb ellenségek lettek, olyannyira, hogy a 60-as években véres határháborúkra is került sor, és sokan attól tartottak, hogy egy újabb világháború törhet ki a két kommunista ország közötti konfliktus nyomán. „Az orosz-kínai kapcsolatok történetében először rögzített a két ország közötti határ jogilag", jelentette most ki Yelcsin. Kína Oroszország második legnagyobb kereskedelmi partnere Németország után. A kereskedelmi kapcsolatok az utóbbi három évben megkettőződtek és közel 8 billió dollárra rúgnak. □ SZABADSÁG / AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA □ 7. OLDAL M II I I I I I I I I I I I I I i fj Dr. Péter Tarján Dr. Michael Fürst] ^New Yorkban végzett, magyarul beszélő ügyvédek^ FÜRST, WEIN & TARYÁN ÜGYVÉDI IRODA ■■■■■■■■■■■■■■■ 71-21 AUSTIN STREET Forest Hills, NY 11375 (718) 575-1244 EMPIRE STATE BUILDING 350 Fifth Ave., Suite 7910 New York, NY 10118 (212) 628-0119 Ügyfélfogadás kizárólag előzetes bejelentés alapján Állampolgárság - Családi jog - Hagyaték-végrendeletek Ingatlan adás-vétel - Üzleti szerződések - Vállalati jog BALESETI ÜGYEKBEN Ügyvédi munkadíj kizárólag sikeres ügyintézés után I mm mm mm mm ! A 69-ik utcai Református Egyház fjusági Klubja szeretettel meghívja Qn CSORÁS TÁNCESTJÉN mely alkalommal bemutatjuk a Tamási Áron regénye alapján készült KÁBEL A RENGETEGBEN című filmet 1994 szeptember 17-én szombaton este 7 órai kezdettel az Első Magyar Református Egyház dísztermében 344 East 69th Street * IMew York : (718) 482-0685