Szabadság, 1994. július-szeptember (104. évfolyam, 26-38. szám)

1994-09-16 / 37. szám

1994. szeptember 16., péntek Japán kártérítést ajánl az ázsiai nők prostituálásáért TOKIÓ - Japán egybillió dolláros programot ajánl szim­bolikus jóvátételként, hogy ez­zel kibékítse Koreát és néhány más ázsiai nemzetet azért, hogy a II. világháború alatt több tízezer nőt kényszerített arra, hogy prostituáltként szol­gálja katonáit. A program részletei még nem ismeretesek, csak annyi, hogy az egyes országokat szol­gálják különböző módon, töb­bek között a női munkaerő kiképzésével, de nem nyújt kártérítést közvetlenül az érin­tett áldozatoknak. Japán csak mostanában, igen lassan kezdi beismerni mindazt a brutalitást, amit szerte Ázsiában elkövetett a háború alatt, melyek közé tar­tozik a bordélyházak felállí­tása Kínától Délkelet-Ázsiáig és a Csendes óceáni szigetvi­lágig mindenfelé. Ez utóbbi­nak a létezését a japán kor­mány csak 1992-ben ismerte be. Történészek legalább 200,000-re becsülik azoknak az ázsiai és Indonéziában élő holland nőknek és fiatal lá­nyoknak a számát, akiket 1932-től, Mandzsúria meg­szállásától kezdve egészen 1945-ig, a háború végéig ka­tonáik szolgálatára kénysze­rítettek. Azok, akik túlélték a háborút, igyekeztek a történ­teket eltitkolni, s csak néhány évvel ezelőtt kezdtek egyre többen előállni a történtekkel. Japán még most sem hasz­nálja a kártérítés szót, mert attól tart, hogy ezzel Pandora szelencéjét nyitja meg és a háború többi áldozata is jóvá­tételt követel, például a brit hadifoglyok vagy koreaiak, akiknek japán hadiüzemekben kellett dolgozniuk. A program bejelentésére Tomiichi Murayama minisz­terelnök nyolcnapos délkelet­ázsiai látogatása után került sor, amely során állandóan szemben találta magát a hábo­rú alatti japán agresszióval kapcsolatos még mindig meg­lévő keserűséggel. Japán szá­mára egyre fontosabb, hogy termékeit más, olcsóbb mun­kaerővel rendelkező ázsia or­szágokban gyártassa és azok piacaira juttassa, és ennek még mindig akadálya a Japán iránti mélységes ellenszenv. Kína tárgyal az emberi jogokról PEKING­­ Ronald Brown kereskedelmi miniszter nagy diplomáciai és kereskedelmi sikerként könyvelte el, hogy a kínai vezetők elkötelezték ma­gukat amellett, hogy az Egye­sült Államokkal magasszintű párbeszédet folytassanak az emberi jogokkal kapcsolat­ban. Ugyanakkor Brown beje­lentette, hogy kereskedelmi küldöttsége közel 5 billió ér­tékben írt alá egyezményt kí­nai állami vállalatokkal. Brown egy 24 amerikai nagyvállalati vezérigazgató­ból álló delegáció élén vett részt egy hatnapos kínai tur­nén. Az emberi jogokkal kap­csolatos tárgyalások március­ban megszakadtak, de Clin­ton májusban bejelentette, hogy a Kínának nyújtott ke­reskedelmi kedvezmények éves felújítását ezentúl nem kapcsolja az emberi jogok te­rén tanúsított javuláshoz. Kína továbbra is bebörtönzi disszi­­denseit és nem hajlandó bör­töneit megnyitni a Vöröske­reszt Nemzetközi Bizottsága előtt. Kína most hajlandó az em­beri jogok témájáról újra tár­gyalásokat folytatni, de csak „egyenlő alapokon" és „köl­csönös tiszteletben tartás" mellett. Oroszország és Kína meg nem támadási szerződést köt MOSZKVA­­ Formálisan is véget vetett ellentéteinek Kína és Oroszország amikor megegyeztek abban, hogy nukleáris rakétáikat ezentúl nem irányítják egymás ellen, soha erőszakkal nem lépnek fel egymás ellen és nagymér­tékben lecsökkentik a közös határaikon állomásozó csapa­tok számát. A Kremlban tartott tárgya­lások végén kiadott nyilatko­zatot Jiang Zemin kínai és Boris Velcsin orosz elnökök írták alá. A két elnök abban is megegyezett, hogy szorgal­masan kell dolgozniuk szoro­sabb gazdasági kapcsolatok létesítése érdekében. A két óriási kommunista birodalom kapcsolatai, mint tudjuk, igen rögösek voltak. A sztálini időkben még szoros volt az együttműködés, maga Jiangot is 40 évvel ezelőtt Moszkvában képezték mér­nökké. Az 50-es évek végére azon­ban elvi és hatalmi harc indult közöttük és a legnagyobb el­lenségek lettek, oly­annyira, hogy a 60-as években véres határháborúkra is került sor, és sokan attól tartottak, hogy egy újabb világháború törhet ki a két kommunista ország közötti konfliktus nyomán. „Az orosz-kínai kapcsola­tok történetében először rög­zített a két ország közötti határ jogilag", jelentette most ki Yelcsin. Kína Oroszország második legnagyobb kereskedelmi partnere Németország után. A kereskedelmi kapcsolatok az utóbbi három évben megket­tőződtek és közel 8 billió dol­lárra rúgnak. □ SZABADSÁG / AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA □ 7. OLDAL ­ M II I I I I I I I I I I I I I i fj Dr. Péter Tarján Dr. Michael Fürst] ^New Yorkban végzett, magyarul beszélő ügyvédek^ FÜRST, WEIN & TARYÁN ÜGYVÉDI IRODA ■■■■■■■■■■■■■■■ 71-21 AUSTIN STREET Forest Hills, NY 11375 (718) 575-1244 EMPIRE STATE BUILDING 350 Fifth Ave., Suite 7910 New York, NY 10118 (212) 628-0119 Ügyfélfogadás kizárólag előzetes bejelentés alapján­ Állampolgárság - Családi jog - Hagyaték-végrendeletek Ingatlan adás-vétel - Üzleti szerződések - Vállalati jog BALESETI ÜGYEKBEN Ügyvédi munkadíj kizárólag sikeres ügyintézés után I mm m­­m mm mm ! A 69-ik utcai Református Egyház fjusági Klubja szeretettel meghívja Qn CSORÁS TÁNCESTJÉN mely alkalommal bemutatjuk a Tamási Áron regénye alapján készült KÁBEL A RENGETEGBEN című filmet 1994 szeptember 17-én szombaton este 7 órai kezdettel az Első Magyar Református Egyház dísztermében 344 East 69th Street * IMew York : (718) 482-0685

Next