Szabolcs-Szatmári Szövetkezetek, 1970 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1970-06-01 / 6. szám
Elnökök fóruma A fejlődés alapja Mándokon AZ ÚJ ALAPSZABÁLYBÓL KÖVETKEZŐ FELADATOKAT a Mándok és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet küldöttei küldöttgyűlésükön alaposan megvitattak és eszerint határozták meg az operatív munkáját. igazgatóság A hat pontba foglalt feladatokat az igazgatóság külön kidolgozta. Mindenekelőtt fontos feladatunk a tagság széles körű bevonása a vezetésbe. Fontos a taglétszám emelése, elsősorban a nők és a fiatalok köréből. Kereskedelmi munkánkat minden vonatkozásban a tagság és a lakosság szolgálatába kell állítani. A munka hatékonyságának fokozására el kell mélyíteni a szocialista munkaversenyt szövetkezetünknél. Bővítenünk és korszerűsítenünk kell a kereskedelmi hálózatot és a szolgáltatási tevékenységünket. Emelnünk kell a választott vezetőség munkájának színvonalát. Úgy érezzük, hogy szoros kapcsolatunk a tagsággal lehetővé teszi, hogy növeljük szövetkezetünk tagjainak számát. Számításaink szerint az idén százhússzal. Érezzük, hogy tagjaink bizalma erősödött szövetkezetünkkel szemben. Nagy megértést tanúsít a vezetéssel szemben, őszinte szót várnak, s ezt meg is kapják. Viszonzásul igyekeznek közreműködni a felmerült nehézségek leküzdésében. Néhány példát említenék intézkedéseinkből, melyeket tagságunk a gondoskodás jelének tekintett és kedvezően fogadott, így a nem központi készletgazdálkodás alá vont árucikkekből elsősorban a tagok igényeit igyekszünk kielégíteni. Az 5000 forinton felüli vásárlásoknál harmincszázalékos fuvarkedvezménnyel házhozszállítjuk az iparcikkeket. 50 százalékos kedvezményt nyújtunk a tüzelő- szállításnál is április 30-tól szeptember 1-ig, ha legalább 25 mázsa tüzelőt vásárolnak. Gondoskodunk arról is, hogy a boltkezelők, illetve a felvásárlók a vásárolt illetve értékesített árukat következetesen bevezessék tagjaink kiskönyvébe. A kereskedelmi tanulók felvételénél elsőként vesszük figyelembe tagjaink gyermekeinek jelentkezését. A bizalmat továbbá az is fokozta,hogy régi, alapító tagjainkat a jubileumi évforduló alkalmából jutalomban részesítettük. A 120 DOLGOZÓNK KÖZÜL többnek van 10—20, vagy több éves szövetkezeti múltja. Három szocialista brigádunk van, akik az elmúlt évben is teljesítették feladataikat. A szocialista munkaversenyben ötvennyolc dolgozónk versenyez, közülük 24 kapta meg a „Kiváló dolgozó” jelvényt április 3-án. Vincze Áron TÜZÉP-telepvezető, üzemi párttitkárunk ugyanakkor kormánykitüntetésben részesült. Dolgozóink többsége erre az esztendőre is újabb munkavállalást tett, és 25 ezer forint értékű társadalmi munka elvégzését vállalta. Igénylik, ezért elő is segítjük szakmai továbbképzésüket. Elmondhatjuk, hogy dolgozóink munkaszelleme, erkölcse sokat javult az elmúlt évek során. Ez is egyik biztosítéka annak, hogy a tagságot és a lakosságot megfelelően tudjuk szolgálni. Kereskedelmi hálózatunk elégé elavult, különösen Mándokon nem rendelkezünk alkalmas szakboltokkal. Vegyesboltjaink többsége sem felel meg a követelményeknek. Ez a helyzet sürgetően vetette fel, hogy iparcikkboltot létesítsünk Mándokon és emellett ésszerűen szakosítsunk. . Ez ugyan részben megoldott, de megnyugtató segítséget csak az új iparcikk vagy kisáruház adhat. Beruházási feladataink kiegészítésére a tagok eddig 200 000 forint összegű célrészjegyet fizettek be. Fejlesztési programunkat a bank elfogadta és a hitelt a múlt év végén rendelkezésünkre bocsájtotta. Csupán az iparcikkhóit építésére vonatkozó kérelmünkéi nem kaptunk még biztos választ. Az ez évi fejlesztési programunkban szerepel Eperjeskén vegyesbolt és presszó létesítése. Ennek a beruházásnak a pénzfedezete biztosított, de a nyíregyházi SZÖVTERV a bonyolítási szerződésnek nem tesz eleget, bár a szerződést a kivitelezővel már megkötöttük. Nagyobb következetességet és segítséget várunk a SZÖVTERV-től. Igazgatóságunk központjában dolgozók megfelelő munkafeltétele sincs biztosítva. Az irodákban nagy a zsúfoltság. Küldöttgyűlésünk ezért úgy határozott, hogy mivel pénzünk nincs, a különleges alapon lévő összeget iroda építésére használjuk fel, s a szövetkezeti dolgozók társadalmi munkában is segítik az építkezést. Tiszamogyoróson nyitunk egy újabb vegyesbokszot, saját erőből. Üzletpolitikai tervünkben a vendéglátóipari egységeink kulturáltabbá tétele is szerepel. GAZDASÁGI EREDMÉNYEINK szépen növekedtek az elmúlt két évben. 1968-ban 1 millió 800 ezer forint volt, míg 1969-ben 2 millió 800 ezer forint eredménnyel zártunk. Erre az évre a tavalyinál 400 ezer forinttal többet terveztünk. Megnövekedett feladataink, a nagyobb forgalom szükségessé teszi, hogy javítsuk gépjárműparkunk teljesítőképességét. A múlt év végén egy négy és fél tonnás, most márciusban egy három és fél tonnás Csepel-Diesel tehergépkocsit vásároltunk. A könnyebb áruk szállítására egy Warszawa Combi ra adtunk be vásárlási igényt a SZÖVAUT-hoz. Az új körülmények szükségessé teszik a vezetés hatékonyságának javítását. Elsősorban a kereskedelmi osztály dolgozóinak képzésére van szükség, de dinamikusabb árubeszerzésre és mérsékelt árpolitika alkalmazására is. Célunk1 mérsékelt árakkal, nagyobb forgalommal a lakosság jobb ellátása. Ez már látszik az árubeszerzéseknél és a készletezésben is. Kereskedelmi munkánk fontos része a jó értelembe vett piackutatás, a megfelelő tájékozódás. Szakboltosaink szemléletében változás állt be, olcsóbb cikkeket is igyekeznek beszerezni, készletezni, de emellett nem hagyagoljuk el az igényesebb cikkek beszerzését sem. Az a tapasztalatunk, hogy ezeket is igényli a lakosság. Keressük a módját a helyi termelőszövetkezettel és ktsz-szel való együttműködésére, közös kereskedelmi egységek létrehozására. De keressük a kapcsolatot az állami gazdaságokkal, tsz-ekkel zöldség- és a húsellátás javítása érdekében is. MUNKÁNK EGÉSZÉNEK JAVULÁSÁT a választott vezetőség munkája színvonalának emelésétől várhatjuk. Ma már a választott vezetőségnek is ismernie kell a szövetkezet tevékenységét, gondjait, problémáit — átfogóan. Tevékenységükkel jó irányba kell befolyásolniuk az igazgatóságot. Az igazgatóságnak pedig elemeznie kell az intézőbizottságok munkáját. Csak így lehet megfelelő a kapcsolat. A szövetkezet vezetése ma már komoly felkészültséget, hozzáértést és körültekintést kíván. Ennek eleget tenni csak úgy tudunk, ha a választott vezetőség reagál mindenre, ami a szövetkezet munkájával kapcsolatos, s a függetlenített vezetők pedig jobban figyelembe veszik a választott vezetőség észrevételeit, javaslatait Munkánk egyik legnehezebb és legtöbb problémát produkáló területe a belső ellenőrzés javítása. Gyakorlott belső ellenőri gárdánk nincs. Ezért feltétlenül számítunk a megyei szövetség segítségére. Erről ilyen irányú a küldöttgyűlésen is szó megyei volt, több küldött is kérte, hogy a MÉSZÖV az ellenőrző apparátusát erősítse meg — természetesen a szövetkezetek hozzájárulásával — és biztosítsa az ellenőrzést. Szövetkezetünk előtt álló feladatok nagyok, de megoldhatók, ha a tagság megérti, hogy minden értük történik, s támogatja, segíti a munkát. Így tapasztaljuk a gyakorlatban. Papp Gábor ig. elnöke A NŐK HELYZETE NAGY JELENTŐSÉGŰ HATÁROZATOT hozott az MSZMP Központi Bizottsága február 18—19-i ülésén a nők élet- és munkakörülményeinek javításáról Ezzel kapcsolatban hangsúlyozza a megyei pártbizottság: „Hazánk társadalmi átalakulásával, szocialista fejlődésével együtt gyökeres változások történtek a nők életében is. Ez tükröződik a társadalmi élet minden területén és a közéletben is. Politikai és közjogi értelemben. . . a nők egyenrangú tagjai a társadalomnak. Az országban végbement átalakulás megyénkben is jelentős eredményeket hozott, melyben a nők jelentős szerepet vállaltak.” Ez a megállapítás vonatkozik megyénk földművesszövetkezeti mozgalmában résztvevő nődolgozókra, tagokra, akik a felszabadulás óta 20 éven keresztül áldozatos munkát végeznek a szövetkezeti mozgalom fejlődése érdekében. Sok szép példáját tudnánk említeni, hogyan álltak helyt a szövetkezetek megalakításában, adták össze háztartásaikból a kukoricát, babot, egyéb mezőgazdasági termelvényeiket ahhoz, hogy a szövetkezeti mozgalom életre keljen, s elinduljon a fejlődés útján. Kivették a részüket a nők a tagok szervezéséből, az irányításból, a szövetkezeti vagyon megvédéséért folytatott küzdelemből, helytállnak a kiskereskedelem, a vendéglátóipar, a felvásárlás, a szolgáltatás területén, s ennek ellenére sokszor mégis megfeledkeznek e posztokon helytálló nőkről, arról, hogy nemcsak dolgozó nők, hanem édesanyák, feleségek is, akikre fáradságos munka vár otthon is és a közéletben. Sok minden történt a felszabadulás óta annak érdekében, hogy a dolgozó nők az élet minden területén egyenjogúságot élvezzenek. Mégsem elegendő. Ezt bizonyítja a már említett párthatározat is. Nem véletlenül foglalkozott pártunk Politikai Bizottsága a nők helyzetével, s azt hiszem, időszerű volt e fontos kérdést olyan behatóan elemezni VII. megyei küldöttgyűlésünkön is. A társadalomnak csaknem felét alkotják a nők. Ez vonatkozik szövetkezeti mozgalmunkra is. Szabolcs-Szatmár megye általános fogyasztási és értékesítő szövetkezeteinél, a takarékszövetkezeteknél és lakásszövetkezeteknél összesen ... nő dolgozik. Arról, hogy a nők részaránya milyen volt az utóbbi két esztendőben a vezetésben, mennyire biztosították jogaikat szövetkezeteinknél, s egyáltalán igényelték-e munkájuk mellett javaslataikat, észrevételeiket, elképzeléseiket, pontos képet nem adhatunk. Azért nem, mert legutoljára 1967-ben választották meg a szövetkezeti nőbizottságokat, választott vezetőségeket. AKKOR SZABOLCS-SZATMÁR 45 FÖLDMŰVES SZÖVETKEZETÉBEN az 544 igazgatósági tag közül mindössze 89 volt a nő. A felügyelőbizottság 418 tagja közül 91 nőt választottak be, az intézőbizottságok 421 tagja közül pedig 98 volt a nő. Még rosszabb az arány az 1967-ben működő 22 takarékszövetkezetet vizsgálva. A 216 tagja közül csak 12 és az intézőbizottság 32 tagja közül csupán 8 volt a nő. Ilyen összetételben működtek a VII. küldöttgyűlésig, amelyen megalakult a választmány mellett működő megyei nőbizottság. Ha az említett statisztikát vizsgáljuk, szembetűnő, hogy elsősorban pontosan az igazgatóságokba és a felügyelőbizottságba nem kerültek be a nők olyan arányban, mint amilyen arányban ez szükséges lett volna. Pedig itt lett volna elsősorban a legnagyobb szükség rájuk. Ezek a testületek azok, amelyekben az egész szövetkezetet érintő döntések születnek. A párt határozatát olvasva senki ne jusson olyan következtetésre, hogy mivel 1970. december 31-vel megszűnnek a nőtanácsok, hogy ez egyáltalán azt jelenti, mintha a nők társadalmi rangja, megbecsülése az ezekért vívott feladatok csökkennének. Sőt növekednek ,sokkal több feladat hárul a helyi szervekre — szövetkezeteink gazdasági, párt, szakszervezeti vezetőire, KISZ-szervezetekre — annak érdekében, hogy a nőtanácsok megszűnésével az új, megalakítandó nőbizottságok betöltsék feladatukat. Ezt sem lehet véletlennek tekinteni. Az új gazdasági mechanizmusunk is változzon, fejlődjön. Ha növekedett a gazdaságvezetés önállósága, ez szükségszerűen magával hozza a párt, szakszervezet, s a megalakuló nőbizottságok önállóságának növekedését is. Ez azt jelenti, hogy a korábbiakkal szemben még nagyobb felelősséggel szükséges e területen is érvényre juttatni és végrehajtani a pártnak a nők helyzetével kapcsolatban elfogadott határozatát. KÉSZÜLŐBEN VAN A MEGYEI NŐBIZOTTSÁG részletes és átfogó munkatervének készítése. Ebben a párt határozatára épülve megyénk sajátos helyzetéből kiindulva igyekezni fogunk olyan általános elveket kidolgozni, amelyekkel segíthetjük szövetkezeti főbizottságaink megalakulását, működését. A súlyos árvízkatasztrófa sok anyagi áldozatot, szenvedést követel. Ezrek és ezrek váltak egyik pillanatról a másikra hajléktalanná, családi tűzhelyek melege hűlt ki. Ha ebben a tragédiában valakik szenvedtek, akkor azok elsősorban a nők, az édesanyák voltak. Őket érintette a legtragikusabban. Ebben a helyzetben nem csupán az együttérzés, hanem a segíteni akarás vezet bennünket. Ha valaha, most százszorosan szükség van a biztató szóra, hogy mindent megtegyünk, hogy újra megépüljenek a családi otthonok, melegség töltse el az emberek szívét. Ez a helyzet a biztatás és az együttérzés mellett öntudatot, nagyfokú felelősségérzetet és önállóságot igényel, különösen azokban a szövetkezetekben, amelyeket a súlyos árvízi csapás érintett. E szövetkezetek talpraállításában, az élet megindításában nemcsak a gazdasági vezetők tevékenységére, a KISZ- és a szakszervezetre, a nőbizottságok munkájára is számítani kell. SOK-SOK KEZDEMÉNYEZÉST SZÜLT a válságos helyzet. Feltétlenül szükséges, hogy szövetkezeti nőbizottságaink is megalakuljanak és kezdjék meg a megnövekedett munkát. Elsőrendű feladat, hogy a párt határozata értelmében megyénk valamennyi fogyasztási-, takarék- és lakásszövetkezeteinél megalakuljanak a nőbizottságok. Ennek, első szórszólói és követői "a szövetkezetek nőtagjai, nődolgozói legyenek. A pártszervezetek, a szakszervezetek és KISZ-szervezeteink pedig, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy segítsék ebben őket, s támogassák működésüket. Egyaránt érdeke ez a gazdasági- és pártvezetésnek, a szövetkezet nődolgozóinak és tagjainak. A megyei pártbizottság határozata hangsúlyozza: „El kell érni, hogy a nők az eddiginél nagyobb számban vegyenek részt a vezető testületek tevékenységében, a feladatok kidolgozásában, a döntések meghozatalában.” Ennek megvalósítását szolgálja a szövetkezeteknél megalakítandó főbizottság, amely egy újabb lépés ahhoz, hogy a demokratizmus elve még fokozottabban érvényesüljön, s a szövetkezeti nőmozgalom betöltse azt a feladatát, amiért életre hívták. Bezzegh Istvánná, a megyei szövetkezeti nőbizottság elnöke Címer marcipánból Hajnal két órakor, amikor elkészült a Váci utcai kiállításon szereplő díszdobozzal, megmutatta feleségének, Nusikának. Ő a legigényesebb kritikusa. Ha Nusikának tetszik, ha ő nem talál hibát, akkor nyugodtan kiállításra kerület a remekmű. Sajnos — vagy szerencse?! — Nusikának nem tetszett. Kifogásolta, hogy milliónyi darabból álló csipa kőzet vastag, ízléstelen. Sípos István, a mestercukrász ott a felesége szeme előtt összetörte az egészet. Nusikának még a lélegzete is megállt egy pillanatra. Nem is tudott hirtelen mire gondolni, hogy most mi következik, hiszen reggel már indulni kellett volna a vonattal. Ezt az embert, aki valóban olyan szerelmese a szakmájának, hogy azt művészi fokon végzi, nem olyan fából faragták, hogy feladja a küzdelmet. Még azon az éjszakán munkához látott, s úgy, ahogy Nusika elképzelte, újáépítette az egész cukrászkai térítényt. Festen megcsodálták. Amikor a csizmadiamester fia harmincöt esztendővel ezelőtt először odaállt a műhelybe mestere mellé, nem gondolta volna, hogy valamikor mestercukrász lesz belőle. Ez mindennél többet mond róla. Annamária asszony — a felesége mutatja a kitüntetéseket. Közöttük a munkaérdemrendet. Igazi méltó elismerése e szakma igazi mesterének. De az igazi mégis az, ha valaki meglátja és megkóstolja Sípos mester specialitását. Az országos hírű marcipán csodákat, amelyekhez szinte alig mer hozzányúlni az ember, mert olyan szépek valóságos remekek, s azt szeretné, ha díszként egy-egy bekerülne a vitrinbe. Nyolcan voltak testvérek. A véletlen hozta úgy, hogy cukrász lett belőle. Orvos szeretett volna lenni. — A cukrászda a kaszinó udvarán volt, s ott rúgtak labdát az udvaron. Beke Saanyi, a cukrászsegéd vitt be magával a műhelybe, s ott is ragadtam — emlékezik a mester. Közismert híresség a szakmában. Legalább két tucat fiatal nevelkedett a keze alatt, ismerte meg e művészet fogásait, tanult tőle ízlést, jó modort és szerénységet, de főleg a szakma szeretetét. tük olyanokat tanított, közölmint Szokolai Béla, aki szintén mestercukrász címet nyert. — Hatodik éve már minden egyes alkalommal együtt versenyzek a tanítványaimmal. Talán ez nekem nagyobb büszkeség, mint nekik. Úgy tekintem őket, mint saját gyermekeimet. Inkább nyerjenek ők — mondja. Sípos István, a kisvárdai szövetkezet mestercukrásza a tavaly rendezett országos versenyen második, Szokolai harmadik tanítványa lett. Itt kaptak meghívást az 1970-ben Budapesten sorra kerülő cukrász-szakács világversenyre, ahol szeretne sikerrel szerepelni. Ifjú városunk, Kisvárda mestercukrásza. Büszkék rá lakói ismerik és kedvelik készítményeit. A várossá alakulás után Sipos István azzal kedveskedett Kisvárda vezetőinek és lakóinak, hogy marcipánból elkészítette e város Címerét ajándékba. ífk.) A mesterség címere marcipánból.