Szabolcs-Szatmári Szövetkezetek, 1970 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1970-07-01 / 7. szám

A szövetkezés ünnepe t»n­egyvennyolc eszten­­d Y­de­je, hogy minden év július első szom­batján világszerte megün­­neplik a nemzetközi szö­vetkezeti napot. 1922-ben a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének XI. resszusán született a kang­fel­hívás, hogy a szövetkezetek tagjai ezt a napot, a föld­­betegség minden táján a­­ kölcsönös barátság és egy­más segítésének jegyében ünnepelje meg. Az idei ünnepségeknek­­ különös jelentőséget ad, hogy ez évben ünnepeljük­­ a Szövetkezetek Nemzetkö­zi Szövetsége megalakulá­­­­sának 75. évfordulóját. Száztizenhat évvel ez­­­előtt a Manchester mellet­ti Rochedaleban 28 takács­­ alakította meg az első szö­vetkezetet. A nemes el­gondolásból világszerte erős mozgalom fejlődött, s­­ ma már 100 milliók a ré­szesei ennek a jelentős társadalmi és gazdasági összefogásnak. A magyar szövetkezet­­i mozgalom is több mint 100­0 esztendős múltra tekint vissza. Gazdag hagyomá­nyok, szép sikerek jelzik az­­ évszázados utat. Jóleső ér­­­­­zés, hogy a szövetkezés szép gondolata a szocializmus építése során nyert ná­lunk igazán értelmet, s i vált tartalmában, jelentő­­s­­égében létfontosságú moz­galommá.­­ Különösen éreztük és tapasztaltuk ennek a ha­talmas erőnek, összefogás­nak, a szövetkezetek egy­máson való segítésének erejét a szabolcsi árvízka­tasztrófa napjaiban és most, az élet újrakezdésé­ben, az újjáépítésben. A tragikus percek és hetek próbára tették magyar szövetkezeti moz­­­galom életképességét és erejét. Bizonyítják, hogy a szövetkezés gondolata, az összefogás mély vert hazánkban is. gyökeret Sza­bolcsSzatmárban több mint két és félszáz mező­­gazdasági, kisipari, fo­gyasztási és fogyasztási jellegű szövetkezet több mint 310 ezer tagja kö­szönti ezt a napot. Közülük sok szövetkezetben sok milliós kárt okozott az ár­víz. Bízunk abban, hogy mint annyiszor, a szövet­kezetek összefogásának eredményeként úrrá lehe­tünk a nehézségeken. Ezt tanúsítja az az országos méretű mozgalom is, amely a Szabolcs-Szat­márban ár­vízkárt szenvedett terme­lőszövetkezetek és fogyasz­tási szövetkezetek megse­gítésének érdekében bonta­kozott ki. A Szabolcs me­gyei ktsz-ek építik újjá csaknem teljesen elpusztult a Kisart. Dunántúlról­ érkez­tek ktsz-ek, hogy segítse­nek a családi házak fel­építésében. Hevestől Vas megyéig, Pesttől Békésiél összefogtak a termelőszö­vetkezetek, tsz-ek, fogyasz­tási szövetkezetek, s való­ban szép példáját bizonyít­ják a szövetkezés gondola­tának, eszméjének. A Szabolcs megyei szö­vetkezetek az elmúlt évek során szép eredményeket értek el. A fejlődés a gaz­daságirányítás reformja és az ezzel összhangban álló szövetkezetpolitikai elvek érvényesítése még további sikerekre serkentenek. / AZ ÁLTALANOS FOGYASZTÁSI ÉS ÉRTÉKESITŐ SZÖVETKEZETEK MEGYEI LAPJA IX. ÉVFOLYAM 7. SZÁM. ARA: 1,50 FT Az árvízkárok helyreállításáró­l tanácskozott a megyei küldöttgyűlés Június 23-án Nyíregyházán, az SZMT Móricz Zsigmond Művelődési Házában került sor a megyei küldöttgyűlés­re.­ A tanácskozáson részt vett és az elnökségben fog­lalt helyet Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkára. Nagy István, a baktalóránt­­háza járási pártbizottság el­ső titkára, Fodor Andor, megyei tanács vb osztályve­­­zetője. Buzsáki László, KPVDSZ megyei bizottságá­n­­ak titkára. A megyei szö­vetség elnökségének nevében Szilágyi Gyula, a MÉSZÖV elnökhelyettese köszöntötte a küldöttgyűlést és megnyitója után Acél Béla, a MÉSZÖV elnöke adott tájékoztatást az árvízkárok helyreállításával kapcsolatos munkáról és fela­­datokról Tisztelt küldöttgyűlés! Kedves elvtársnők! Elv­társak! A tájékoztató, melyet küldöttgyűlés elé terjesztek, a a megyénket ért tragikus helyzetet vázolja fel. A tá­jékoztatóban ugyanakkor számot kívánunk adni ar­ról, hogy a fogyasztási szö­vetkezeteket az árvízkárok hogyan érintették és e ká­rok helyreállításában mi­lyen intézkedések történ­tek, melyek a további fela­datok — kezdte beszámolóját Acél Béla, a MÉSZÖV elnö­ke, majd így folytatta: A küldöttek előtt ismert, hogy május 14-én súlyos árvízcsa­pás érte megyénk egy részét. A Felső-Tisza mellékfolyói a rendkívüli esőzések és hóol­vadás következtében annyira megduzzadtak, hogy medrük­ben nem fértek el lefolyni, és eddig soha nem tapasz­talt és látott méretekben ön­tötték el a szatmári terület egy részét. A víz mintegy 100 000 ka­tasztrális hold területet ön­tött el, 45 községet, illetve települést árasztott el vagy kerültek egyes községek erő­sen árvízveszélybe. Az ár­vízkár a megyében igen je­lentős. Lakóházakban és középületeikben, állatban, gazdasági épületeikben, me­zőgazdasági termelvények­­ben, gyümölcsfában és egyébben milliárdokra tehe­tő. A vízzel elöntött községek­ben 13165 lakóház volt, amelyből több mint 5000 összedőlt és mintegy 4000 erősen megrongálódott. Csak a lakóházak felépítése és helyreállítása mintegy 1,5 milliárd nagyságú ráfordítást igényel. Hasonló nagy szá­mok tükrözik az egyéb ká­rok helyreállítását is, de még nagyobbak azok a számok, amilyen összegben termelés­­kieséssel kell számolni, min­denekelőtt a mezőgazdaság­ban. Az árvízkár a fogyasztási szövetkezeteknél is jelentős. Kilenc­­ körzeti fogyasztási szövetkezet szenvedett köz­vetlenül árvízkárt és mel­lettük több szövetkezetünk közvetett károsodást. A ki­lenc körzeti szövetkezet mű­ködési területén 45 helyi szerv került víz alá, vagy a víztől elzártan, erősen ve­szélyeztetett helyzetbe. Az árvízveszély igen nehéz helyzetbe hozta a szövetke­zetek vezetőit és dolgozóit Meg kellett birkózni a prob­ A vízkár a fogyasztási szövetkezeti rendszerben is jelentős, összegszerűen az eddigi felmérések szerint mintegy 40 millió forint kár keletkezett. A kár összetéte­le megoszlik: állóeszközre és témákkal, elsősorban azon szövetkezeteknek, amelyek működési területét, községeit a víz elöntötte Nem kis fela­dat hárult azonban azokra a szövetkezetekre sem, akik fogadták az árvizes terület­ről kitelepített lakosságot Akkor is és most is meg lehet állapítani, hogy szö­vetkezeteink a nehéz hely­zetben is helytálltak, legtöbb vezetőnek és dolgozónak he­lyén volt a szíve a nehéz napokban és percekben is, erős akarattal, tudásának és képességének legjavát adva harcolt az árral, mentette a menthetőt törődött az em­berekkel, a szövetkezeti kö­zös vagyonnal. Csak az elismerés hangján lehet szólni azokról, akik a községek vezetésében jártak, intézkedéseikkel élen­se­gítették a lökésszerűen je­lentkező problémák megol­dását. Akik a munkásőrség­ben, karhatalomban, polgári védelmi alakulatokban és húú emberként részesei voltak a cselekvés valóravál­tásának. Az árvízkárt szenvedett községekben 105 kiskereske­delmi, 63 vendéglátóipari, összesen 168 egység működött kereskedelmi 35 milliós nagyságrendű készlettel. A kereskedelmi egységeken túl, felvásárlótelepek jelentős göngyölegkészlettel, kisegítő ipari üzemek, sertéshizlaldák és egyéb gazdasági épületek kerültek víz alá, forgóeszközre egyaránt. Épü­letek, berendezések, árukész­let, göngyöleg illetve szenvedett ment tönkre, árvízkárt. A károk megoszlása szö­vetkezetenként a következő­képpen mutatkozik: A leg­nagyobb kár a fehérgyarma­ti szövetkezetet érte. 15 helyi szervéből 11 volt víz alatt, köztük maga a körzetszékhely, mint járási székhely is. A 15 helyi szer­véből egyébként 14-ből a la­kosságot kitelepítették, mi­vel e községek is a víz által teljesen körül lettek zárva és várható volt, hogy elön­ti az ár. E szövetkezet kára az újjáépítéshez szükséges rá­fordításokkal számolva 17,6 millió forint. A jánkmajtisi szövetkezet is jelentős károkat szenve­dett. A szövetkezet székhe­lyét is elborította a víz, ma­gát a központi iroda épüle­­tét is megrongálta. Az iroda­épület háromnegyed része is víz alá került, s közel 1 mé­teres víz volt bent az iroda­­helyiségekben is. E szövet­kezet kára 6,5 millió forint­ra tehető. A csengeri szövetkezet körzeti székhelye, Cs­enger nem került ugyan víz alá, de jelentős számú helyi szerve erős víznyomást kapott és az épületekben keletkezett kár, különösen lakóházak tekinte­tében e községekben a leg­­j­elen taséupek." Nag­y­gec, Koml­ód­tótfalu, Csegöld, Csengersima községekben okozott igen nagy kárt az áradat. E szövetkezetnél az anyagi kár 5,4 millió forint­ra tehető. Az erdőháti szövetkezetnek 6 községét rongálta meg az árvíz, ebből különösen a Hó­dosok szenvedték el a legna­gyobb árvízkárt. De víz volt Garbolcon, Császlón, részben Rozsály községben is. A szövetkezet kára 2,6 millió forint. A győrteleki szövetkezet működési területének közsé­geit is az árvíz több helyen megrongálta, Győrtelek mint körzetszékhely is ki volt ürítve és erősen veszélyez­tetve. Porcsalma községnek 2 he­lyi szervét zárta körül a víz. E községeket ki kellett telepíteni, a kereskedelmi hálózatnál azonban anyagi kár nem keletkezett. Tyukod községnek a­nyai települését öntötte ta­a­víz, anyagi kár szerencsé­el­re nem keletkezett. Árvíz sújtotta a mátészal­kai, vásárosnaményi­ szövet­kezetek egy-egy helyi szer­vét, a tarpai, mándoki, dombrádi szövetkezeteket és az árvízzal kapcsolatos bel­víz több szövetkezetünk épü­leteit is. Az épületekben és berende­zésekben kelettkezett kár helyreállításához mintegy 30 millió forint nagyságú ös­­­szegre van szükség. A to­vábbi 10 milliós kár árukész­letben, göngyölegben, anyagokban, állatokban építő­és egyebekben keletkezett. Ezen túlmenően jelentős az a kár, amely a szövetkezeti dolgozókat, a szövetkezeti tagságot érte személyi tulaj­donuk elpusztulása, tönkre­­m­en­ele folytán. Ha csak a­ szövetkezeteknél munka­­vállalóként dolgozó személye­ket tekintjük, akkor is több száz azoknak a száma, akik­ hajléktalanul maradtak, vagy akiknek a lakásuk na­gyobb mértékben megrongá­lódott. Akik csaknem teljesen ingóságaikat elvesztet­ték, akiknek annyijuk ma­radt, ami menekülés közben éppen rajtuk volt. Az árvízkárt szenvedett szövetkezetekkel, a szövetke­zeti tagokkal és dolgozókkal, az egész társadalom, ezen­­belül a szűkebb szövetkezeti (Folytatás a 2. oldalon) Negyven millió kár Acél Béla elvtárs beszámol a küldöttgyűlésnek. A küldöttgyűlés figyelmesen hallgatja a beszámolót. Száz év óta most van igazán lehetőségük a szö­vetkezeteknek Magyaror­szágon ahhoz, hogy e ne­mes gondolatot — amiért születtek — valóra váltsák. Ezzel hozzájárulnak a szo­cializmus építéséhez. Ezt egész társadalmunk, álla­munk segíti. Különösen nagy feladat hárul e hóna­pokban a szabolcsi szövet­kezetekre, akkor most Ha valamikor, igazán nagy szükség van arra, hogy egymást segítsék, s ered­ményesen használják fel azoknak a szövetkezeteknek a támogatását, a talpra ál­lásukhoz, amelyek egy pil­lanatig sem késlekedtek, amikor elhangzott az első szó: segítséget kérnek az árvíz sújtotta szövetkeze­tek Szabolcs-Szatmárban. 1970. JÚLIUS HÓ

Next