Szabolcs-Szatmári Szövetkezetek, 1970 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1970-07-01 / 7. szám
A szövetkezés ünnepe t»negyvennyolc esztend Ydeje, hogy minden év július első szombatján világszerte megünneplik a nemzetközi szövetkezeti napot. 1922-ben a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének XI. resszusán született a kangfelhívás, hogy a szövetkezetek tagjai ezt a napot, a földbetegség minden táján a kölcsönös barátság és egymás segítésének jegyében ünnepelje meg. Az idei ünnepségeknek különös jelentőséget ad, hogy ez évben ünnepeljük a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége megalakulásának 75. évfordulóját. Száztizenhat évvel ezelőtt a Manchester melletti Rochedaleban 28 takács alakította meg az első szövetkezetet. A nemes elgondolásból világszerte erős mozgalom fejlődött, s ma már 100 milliók a részesei ennek a jelentős társadalmi és gazdasági összefogásnak. A magyar szövetkezeti mozgalom is több mint 1000 esztendős múltra tekint vissza. Gazdag hagyományok, szép sikerek jelzik az évszázados utat. Jóleső érzés, hogy a szövetkezés szép gondolata a szocializmus építése során nyert nálunk igazán értelmet, s i vált tartalmában, jelentőségében létfontosságú mozgalommá. Különösen éreztük és tapasztaltuk ennek a hatalmas erőnek, összefogásnak, a szövetkezetek egymáson való segítésének erejét a szabolcsi árvízkatasztrófa napjaiban és most, az élet újrakezdésében, az újjáépítésben. A tragikus percek és hetek próbára tették magyar szövetkezeti mozgalom életképességét és erejét. Bizonyítják, hogy a szövetkezés gondolata, az összefogás mély vert hazánkban is. gyökeret SzabolcsSzatmárban több mint két és félszáz mezőgazdasági, kisipari, fogyasztási és fogyasztási jellegű szövetkezet több mint 310 ezer tagja köszönti ezt a napot. Közülük sok szövetkezetben sok milliós kárt okozott az árvíz. Bízunk abban, hogy mint annyiszor, a szövetkezetek összefogásának eredményeként úrrá lehetünk a nehézségeken. Ezt tanúsítja az az országos méretű mozgalom is, amely a Szabolcs-Szatmárban árvízkárt szenvedett termelőszövetkezetek és fogyasztási szövetkezetek megsegítésének érdekében bontakozott ki. A Szabolcs megyei ktsz-ek építik újjá csaknem teljesen elpusztult a Kisart. Dunántúlról érkeztek ktsz-ek, hogy segítsenek a családi házak felépítésében. Hevestől Vas megyéig, Pesttől Békésiél összefogtak a termelőszövetkezetek, tsz-ek, fogyasztási szövetkezetek, s valóban szép példáját bizonyítják a szövetkezés gondolatának, eszméjének. A Szabolcs megyei szövetkezetek az elmúlt évek során szép eredményeket értek el. A fejlődés a gazdaságirányítás reformja és az ezzel összhangban álló szövetkezetpolitikai elvek érvényesítése még további sikerekre serkentenek. / AZ ÁLTALANOS FOGYASZTÁSI ÉS ÉRTÉKESITŐ SZÖVETKEZETEK MEGYEI LAPJA IX. ÉVFOLYAM 7. SZÁM. ARA: 1,50 FT Az árvízkárok helyreállításáról tanácskozott a megyei küldöttgyűlés Június 23-án Nyíregyházán, az SZMT Móricz Zsigmond Művelődési Házában került sor a megyei küldöttgyűlésre. A tanácskozáson részt vett és az elnökségben foglalt helyet Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkára. Nagy István, a baktalórántháza járási pártbizottság első titkára, Fodor Andor, megyei tanács vb osztályvezetője. Buzsáki László, KPVDSZ megyei bizottságának titkára. A megyei szövetség elnökségének nevében Szilágyi Gyula, a MÉSZÖV elnökhelyettese köszöntötte a küldöttgyűlést és megnyitója után Acél Béla, a MÉSZÖV elnöke adott tájékoztatást az árvízkárok helyreállításával kapcsolatos munkáról és feladatokról Tisztelt küldöttgyűlés! Kedves elvtársnők! Elvtársak! A tájékoztató, melyet küldöttgyűlés elé terjesztek, a a megyénket ért tragikus helyzetet vázolja fel. A tájékoztatóban ugyanakkor számot kívánunk adni arról, hogy a fogyasztási szövetkezeteket az árvízkárok hogyan érintették és e károk helyreállításában milyen intézkedések történtek, melyek a további feladatok — kezdte beszámolóját Acél Béla, a MÉSZÖV elnöke, majd így folytatta: A küldöttek előtt ismert, hogy május 14-én súlyos árvízcsapás érte megyénk egy részét. A Felső-Tisza mellékfolyói a rendkívüli esőzések és hóolvadás következtében annyira megduzzadtak, hogy medrükben nem fértek el lefolyni, és eddig soha nem tapasztalt és látott méretekben öntötték el a szatmári terület egy részét. A víz mintegy 100 000 katasztrális hold területet öntött el, 45 községet, illetve települést árasztott el vagy kerültek egyes községek erősen árvízveszélybe. Az árvízkár a megyében igen jelentős. Lakóházakban és középületeikben, állatban, gazdasági épületeikben, mezőgazdasági termelvényekben, gyümölcsfában és egyébben milliárdokra tehető. A vízzel elöntött községekben 13165 lakóház volt, amelyből több mint 5000 összedőlt és mintegy 4000 erősen megrongálódott. Csak a lakóházak felépítése és helyreállítása mintegy 1,5 milliárd nagyságú ráfordítást igényel. Hasonló nagy számok tükrözik az egyéb károk helyreállítását is, de még nagyobbak azok a számok, amilyen összegben termeléskieséssel kell számolni, mindenekelőtt a mezőgazdaságban. Az árvízkár a fogyasztási szövetkezeteknél is jelentős. Kilenc körzeti fogyasztási szövetkezet szenvedett közvetlenül árvízkárt és mellettük több szövetkezetünk közvetett károsodást. A kilenc körzeti szövetkezet működési területén 45 helyi szerv került víz alá, vagy a víztől elzártan, erősen veszélyeztetett helyzetbe. Az árvízveszély igen nehéz helyzetbe hozta a szövetkezetek vezetőit és dolgozóit Meg kellett birkózni a prob A vízkár a fogyasztási szövetkezeti rendszerben is jelentős, összegszerűen az eddigi felmérések szerint mintegy 40 millió forint kár keletkezett. A kár összetétele megoszlik: állóeszközre és témákkal, elsősorban azon szövetkezeteknek, amelyek működési területét, községeit a víz elöntötte Nem kis feladat hárult azonban azokra a szövetkezetekre sem, akik fogadták az árvizes területről kitelepített lakosságot Akkor is és most is meg lehet állapítani, hogy szövetkezeteink a nehéz helyzetben is helytálltak, legtöbb vezetőnek és dolgozónak helyén volt a szíve a nehéz napokban és percekben is, erős akarattal, tudásának és képességének legjavát adva harcolt az árral, mentette a menthetőt törődött az emberekkel, a szövetkezeti közös vagyonnal. Csak az elismerés hangján lehet szólni azokról, akik a községek vezetésében jártak, intézkedéseikkel élensegítették a lökésszerűen jelentkező problémák megoldását. Akik a munkásőrségben, karhatalomban, polgári védelmi alakulatokban és húú emberként részesei voltak a cselekvés valóraváltásának. Az árvízkárt szenvedett községekben 105 kiskereskedelmi, 63 vendéglátóipari, összesen 168 egység működött kereskedelmi 35 milliós nagyságrendű készlettel. A kereskedelmi egységeken túl, felvásárlótelepek jelentős göngyölegkészlettel, kisegítő ipari üzemek, sertéshizlaldák és egyéb gazdasági épületek kerültek víz alá, forgóeszközre egyaránt. Épületek, berendezések, árukészlet, göngyöleg illetve szenvedett ment tönkre, árvízkárt. A károk megoszlása szövetkezetenként a következőképpen mutatkozik: A legnagyobb kár a fehérgyarmati szövetkezetet érte. 15 helyi szervéből 11 volt víz alatt, köztük maga a körzetszékhely, mint járási székhely is. A 15 helyi szervéből egyébként 14-ből a lakosságot kitelepítették, mivel e községek is a víz által teljesen körül lettek zárva és várható volt, hogy elönti az ár. E szövetkezet kára az újjáépítéshez szükséges ráfordításokkal számolva 17,6 millió forint. A jánkmajtisi szövetkezet is jelentős károkat szenvedett. A szövetkezet székhelyét is elborította a víz, magát a központi iroda épületét is megrongálta. Az irodaépület háromnegyed része is víz alá került, s közel 1 méteres víz volt bent az irodahelyiségekben is. E szövetkezet kára 6,5 millió forintra tehető. A csengeri szövetkezet körzeti székhelye, Csenger nem került ugyan víz alá, de jelentős számú helyi szerve erős víznyomást kapott és az épületekben keletkezett kár, különösen lakóházak tekintetében e községekben a legjelen taséupek." Nagygec, Komlódtótfalu, Csegöld, Csengersima községekben okozott igen nagy kárt az áradat. E szövetkezetnél az anyagi kár 5,4 millió forintra tehető. Az erdőháti szövetkezetnek 6 községét rongálta meg az árvíz, ebből különösen a Hódosok szenvedték el a legnagyobb árvízkárt. De víz volt Garbolcon, Császlón, részben Rozsály községben is. A szövetkezet kára 2,6 millió forint. A győrteleki szövetkezet működési területének községeit is az árvíz több helyen megrongálta, Győrtelek mint körzetszékhely is ki volt ürítve és erősen veszélyeztetve. Porcsalma községnek 2 helyi szervét zárta körül a víz. E községeket ki kellett telepíteni, a kereskedelmi hálózatnál azonban anyagi kár nem keletkezett. Tyukod községnek anyai települését öntötte taavíz, anyagi kár szerencséelre nem keletkezett. Árvíz sújtotta a mátészalkai, vásárosnaményi szövetkezetek egy-egy helyi szervét, a tarpai, mándoki, dombrádi szövetkezeteket és az árvízzal kapcsolatos belvíz több szövetkezetünk épületeit is. Az épületekben és berendezésekben kelettkezett kár helyreállításához mintegy 30 millió forint nagyságú összegre van szükség. A további 10 milliós kár árukészletben, göngyölegben, anyagokban, állatokban építőés egyebekben keletkezett. Ezen túlmenően jelentős az a kár, amely a szövetkezeti dolgozókat, a szövetkezeti tagságot érte személyi tulajdonuk elpusztulása, tönkremenele folytán. Ha csak a szövetkezeteknél munkavállalóként dolgozó személyeket tekintjük, akkor is több száz azoknak a száma, akik hajléktalanul maradtak, vagy akiknek a lakásuk nagyobb mértékben megrongálódott. Akik csaknem teljesen ingóságaikat elvesztették, akiknek annyijuk maradt, ami menekülés közben éppen rajtuk volt. Az árvízkárt szenvedett szövetkezetekkel, a szövetkezeti tagokkal és dolgozókkal, az egész társadalom, ezenbelül a szűkebb szövetkezeti (Folytatás a 2. oldalon) Negyven millió kár Acél Béla elvtárs beszámol a küldöttgyűlésnek. A küldöttgyűlés figyelmesen hallgatja a beszámolót. Száz év óta most van igazán lehetőségük a szövetkezeteknek Magyarországon ahhoz, hogy e nemes gondolatot — amiért születtek — valóra váltsák. Ezzel hozzájárulnak a szocializmus építéséhez. Ezt egész társadalmunk, államunk segíti. Különösen nagy feladat hárul e hónapokban a szabolcsi szövetkezetekre, akkor most Ha valamikor, igazán nagy szükség van arra, hogy egymást segítsék, s eredményesen használják fel azoknak a szövetkezeteknek a támogatását, a talpra állásukhoz, amelyek egy pillanatig sem késlekedtek, amikor elhangzott az első szó: segítséget kérnek az árvíz sújtotta szövetkezetek Szabolcs-Szatmárban. 1970. JÚLIUS HÓ