Szabolcs-Szatmári Szövetkezetek, 1977 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1977-04-14 / 4. szám

ülést tartott a MÉSZÖV elnöksége A tagság és a szövetkezet kapcsolata Kállai Sándor elnökletével, március 25-én, ülést tartott Nyíregyházán a MÉSZÖV el­nöksége. A választott testü­let megvitatta a burgonya- és a zöldség-gyümölcs ter­meltetés, valamint forgalma­zás helyzetéről szóló tájékoz­tató jelentést, s felhívta az ÁFÉSZ-ek figyelmét a háztá­ji gazdaságok fokozottabb tá­mogatására. Megtárgyalták a szövetség elmúlt évi költség­­vetési gazdálkodásáról szóló előterjesztést, s jóváhagyták az idei költségvetési terveze­tet, melyet elfogadásra java­soltak a megyei küldöttköz­gyűlésnek. Az elnökség ered­ményesnek ítélte meg a ta­karékszövetkezetek 1976. évi munkáját, ugyanakkor a va­gyonvédelem érdekében ha­tározatot hozott a zárt rend­szerű ellenőrzés további javí­tására. Negyedik napirendi pontként a Baktalórántházi ÁFÉSZ előterjesztése került az elnökség elé, amely a tag­ság anyagi kötődésének és érdekeltségi rendszerének fejlődéséről szólt. 10 A Baktalórántházi ÁFÉSZ községben és két tanyai településen végez kereskedel­mi munkát. A közel 18 ezres lakosság — közülük ötezren szövetkezeti tagok — 54 kis­kereskedelmi és 24 vendég­látóipari üzletben vásárolhat. A szövetkezet árbevétele 1976-ban meghaladta a 200 millió forintot, amely 114,8 százalékos teljesítésnek felel m­eg. A nyereség közel 8 millió forint volt. A szövetkezet a tagság ke­reskedelmi igényeit igyeke­zett maximálisan kielégíteni. A szolid árpolitika alkalma­zása mellett nagy gondot fordítottak az áruválaszték bővítésére. Korszerűsítették az üzleteket, s növelték a hű­tőteret, melynek révén beve­zethették, illetve fokozhatták a hal, a vágott baromfi, kész­­és a félkész^ ételek, a­ tej, a tejtermékek, , valamint­ a zöldség-gyümölcs árusítását. A vendéglátóipari egységek­ben bővítették az étel-, a hi­degkonyhai termékek és cukrászsütemények választé­­­kát. Mindezek mellett évente mintegy egymillió forint ér­tékű kereskedelmi jelle­gű szolgáltatást is igénybe vehet a tagság. Elősegítik a lakásépítést, a szövetkezetnél vásárolt anyagokat a hely­színre szállítják, mellyel kö­zel félmillió forintot takarít­hattak meg a tagok. Az öt­ezer forinton felüli tartós használati cikkeket kedvez­ményesen házhoz szállítják. Az áruházban vásárolt tv-t, rádiót és motorkerékpárt té­rítésmentesen beüzemelik, valamint szaktanácsot is ad­nak a vásárlónak. Az áru­házban, a szaküzletekben és a vegyesiparcikkboltokban az OTP-hitelakciót helyben végzik. A vendéglátóegysé­gekben a tagság a családi rendezvények alkalmával 10 százalékos kedvezményt kap. Ezenkívül ségben van valamennyi köz­az ÁFÉSZ-nek kölcsönzője, ahol permetező­­gépek, darálók, szőlőprések és egyéb eszközök állnak a tagság rendelkezésére. Jelentős eredményeket ér­tek el a háztáji támogatása terén. gazdaságok három szakcsoportja jelenleg van a szövetkezetnek, méhész, nyúl­­tenyésztő és zöldség-gyü­mölcs termesztő. A szükséges műtrágyát, növényvédő szert, vetőmagot, gépeket, alkatré­szeket, valamint kéziszerszá­mokat biztosítják a tagok­nak. Évente 500-600 termelő­vel kötnek értékesítési szer­ződést és több millió forintot adnak előlegként kamat­mentesen. A szövetkezet és a tagság jó kapcsolatának eredménye­ként a IV. ötéves terv során 1700-zal nőtt a taglétszám, a részjegyalap pedig több, mint negyedmillió forinttal. A tagok ezenkívül 146 ezer forint­­ célrészjeggyel és 550 ezer forint kölcsönnel segí­tették a hálózatfejlesztést. Mártha Gábor osztályvezető 1977. április 14. A Gávavencsellői Vegyes­ipari Szövetkezetben gépek segítik a dolgozó nők mun­káját. Képünkön: Petrohai Józsefné gőzvasalóval ex­portmegrendelésen dolgo­zik. (Hammel József fel­vétele) Gyümölcs­­karerái '77 A Nyírségi ősz nyitánya­ként — szeptember hónap­ban — ismét megrendezik Nyíregyházán a hagyomá­nyos, immár népszerűvé vált gyümölcskarnevált. A karne­válon a gyümölcskompozíció­kat zsűri bírálja el és ítéli oda a díjakat. Az első díj: 50 000 forint, a második díj: 40 000 forint, a harmadik díj: 30 000 forint, a negyedik díj: 20 000 forint, az ötödik díj: 10 000 forint, a közönség dí­ja: 10 000 forint A részvételre már most le­het jelentkezni a járási ta­nácsi hivatalok élelmiszer­gazdasági és kereskedelmi osztályain, vagy közvetlen a megyei tanács vb. mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tályán. Az jelentkezés — fo­gatokkal, sportlovakkal — hasonlóan történik, mint a kompozícióknál. A jelentke­zés határideje: április 15. Munkaalkalom 40 nő dolgozónak vaj autószerviz Vásárosnaményban Tervegyeztető tárgyalást tartottak Vásárosnaményban a megyei tanács vb építési és közlekedési osztálya, a NYÍRTERV, a NYÍRBER, járási pártbizottság, a járási a hivatal és a Vásárosnaményi Vegyesipari Szövetkezet munkatársai. A tárgyaláson elhangzott: a következő években dinamikusan fejlő­dik a vásárosnaményi járás, így jelentős feladatok vár­nak az ipari szövetkezetre is. Ezekről a feladatokról adott tájékoztatót Koncz István, a szövetkezet elnöke. Az V. ötéves terv során ál­talános iskolát épít a szövet­kezet Tiszaszalkán, Barabá­son, Csarodán és Nyírma­­dán. A nyírmadaiaknak egy ötvenszemélyes óvodát építenek. A közelmúltban is a megyei tanácson aláírták a szerződést, amelynek értel­mében saját épít a szövetkezet autószervizt Vásáros­naményban a 41-es út men­tén, a benzinkút közelében. A tervdokumentációkat a KISZÖV műszaki irodája készíti el, az építkezést a terv szerint jövőre kezdik. Az épület 6 millió forintba kerül. A megyei tanács a szolgáltatásfejlesztési alap­ból 3 millió forinttal járul hozzá az autószerviz létreho­zásához, a szövetkezeti ipar 2 millió forintot ad, a szö­vetkezet a két összeget a sa­ját milliójával egészíti ki. A beruházás befejezése után a gépjárműjavító üzem kiköl­tözik az új telepre, ahol a gépkocsik és motorkerékpá­rok garancális javítását is vállalják majd. A szövetkezet idén az épí­tőipari tevékenységét 7 szá­zalékkal, a lakossági javító­szolgáltató tevékenységét 10 százalékkal növeli. Újdon­ság: a színes tévék javításá­hoz beszereztek két műszer­­asztalt. Megépült az új száz­személyes öltöző-fürdő, ha­marosan igénybe veszik a dolgozók. Négy éve kooperációs te­vékenységet folytat a szövet­kezet az Ikladi Műszergyár­ral. Hatvan beregi lány és asszony villanymotorok te­kercselését végzi 4 tekeri cserőgépen. A közelmúltban kötött megállapodás értel­mében a gyár idén üzembe helyezi az ötödik gépet és nagyobb mennyiségű teker­cselésre tart igényt. Ez év végéig újabb 40 környékbeli lányt és asszonyt tudnak munkába állítani a tekercse­lőgépek mellett. (n. 1.) Villamos állórészek bemérését végzi Asztalos László meós, melyek az Ikladi Műszergyár részére készülnek. (Gaál Béla felvétele) Exporttervek Fehérgyarmaton Fejlesztésre 10 millió Március 18-án tartotta mér­legzáró közgyűlését a Fe­hérgyarmati Ruházati és Szolgáltatóipari Szövetke­zet. Az eseményen részt vett Freund Dezső, a nagyközségi pártbizottság titkára, Kékesi Béla, a KISZÖV osztályve­zetője. A gyűlés végén jutal­mazásokra került sor, majd újraválasztották a szövetke­zet vezetőségét. Tankóczi László, a szövet­kezet elnöke beszámolójában elmondta: a 430 dolgozóból csak 20 a férfi. Jónak mond­ható a statisztika, amely sze­rint a nők 90 százaléka szak­munkás! A képzésre és a to­vábbképzésre a jövőben is nagy gondot fordítanak, idén először képeztek lakásépítési alapot, ezzel főleg a műszaki­ak és a középvezetők letele­pedését kívánják elősegíteni. A szatmári gárda igen fia­tal, az átlagéletkor mind­össze 23 év. A szocialista bri­gádok száma 8, intézkednek, hogy a jövőben több legyen. Az elmúlt választási idő (4 év) alatt épült az új csar­nok, ez idő alatt érkeztek a korszerű gépek. Jól értelmez­ték és helyesen valósították meg a nőpolitikai, valamint az ifjúságpolitikai határoza­tot. Ez év elején KISZ-bi­­zottságot alakítottak a szö­vetkezetben, a fiatalok bi­zottsága és a nőbizottság so­kat tehet a fejlődés érdeké­ben — hangsúlyozta az el­nök. A fehérgyarmatiak termé­kének 87 százaléka exportra kerül. A Szovjetunióba, az NSZK-ba és Ausztriába szál­lítják az itteni termékeket. Szükség van a minőség javí­tására, a szállítási határidők pontos megtartására, hogy a szövetkezet továbbra is ver­senyben maradjon a piacon. Az anyagtakarékosságra szin­tén nagy gondot kell fordíta­ni. Varga Margit főkönyvelő a bérszínvonal növekedéséről szólt, majd hangsúlyozta, hogy a munkássá válás fo­lyamata jónak mondható. A fiatalok szórakozásra, kirán­dulásra gyakran kapnak ked­vezményt. Először Nagy László ci­pészmester kért szót, aki 25 éve dolgozik a szövetkezeti mozgalomban. Elmondta: a gyárral és a kereskedelem­mel jobb kapcsolatot kell ki­alakítani, mert nem mindig azt az alapanyagot kapják, amire igényt tartanak. Nagy Anna a minőség javításáról szólt és a géppark jobb kar­bantartására hívta fel a fi­gyelmet. Kőszegi József beszámolt arról, hogy a szakmai to­vábbképzés és a kisebb átcso­portosítás meghozta a várt eredményt, de szükség van a technológiai fegyelem szilár­dítására. Kuliár László a fia­talok nevében kérte, hogy kapjanak több támogatást a művelődésre és a sportolásra. Kékesi Béla méltatta annak jelentőségét, hogy a szövet­kezetet kettes kategóriába so­rolták be, s bejelentette, hogy a szövetkezet esélyes a kivá­ló címre. Most is folyamatban van a gépesítés fejlesztése, a tervidőszak végén 10 millió forintos fejlesztést valósíthat­nak meg a fehérgyarmatiak. Heiszler László egyebek közt arról fejtette ki véleményét, hogy a középvezetők szigorú­sága nem öncélú, szükség van rá a jobb és több terme­lés érdekében. A munkaversenyben első helyezést ért el a Petőfi Sán­dor brigád, s 5 ezer forint ju­talmat kapott. A második he­lyezett Győzhetetlen brigád jó munkáját 4 ezer, a harma­dik helyezett Zalka Máté bri­gád munkáját 3 ezer forint­tal ismerték el. Pénzjutalmat 89-en kaptak. A szövetkezet elnökévé egyhangú szavazattal ismét Tankóczi Lászlót választot­ták, a nőbizottság elnöke ismét Mester Zsigmondné lett. Az erdőháti lányok és asszonyok a régi vezetőség irányítása mellett valósítják meg az újabb és nehezebb feladatokat. (nábrádi) A népi ellenőr Eredményes évet zártak tavaly Kálmánházán, a Rákóczi Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben. A sikeres gazdálkodás egyik záloga a kommunisták politikai látókörének a bővü­lése. Egyre hatékonyabban tudják segíteni a termelőszövet­kezet gazdasági vezetését a tervezésben, a végrehajtásban. A kálmánházi tsz pártalapszervezetében a szervező és politikai munka jelentősen megerősödött a tagkönyvcsere al­kalmával. Az eszmecserék és az elbeszélgetések során párttagság erős önfegyelemről, magas fokú felelősségérzetről a tett tanúbizonyságot. Nem kendőzték el a munkák során fel­merült hibákat. A kommunisták hozzáértő javaslatokat tet­tek mind a politikai, mind a gazdasági munka további ja­vítására. Az elbeszélgetések során az alapszervezet vezetősége fe­lülvizsgálta a pártmegbízatások rendszerét. Az elbeszélgeté­seket követően új pártmegbízatásokat is adtak. A korábban kapott pártmegbízatások teljesítését értékelték. Megállapí­tották, hogy az alapszervezet minden tagja személyes példa­­mutatással tett eleget önként vállalt feladatának. A községben aktív és jól felkészült tagokból álló népi el­lenőrzési csoport is működik. A kommunisták közül Kotricz Ferenc főagronómust bízták meg a népi ellenőrzési csoport vezetésével. — Először 1965-ben kértek fel, hogy segítsek a népi el­lenőrzés bonyolult feladatainak a megvalósításában — mond­ja Kotricz Ferenc. — Azóta sok vizsgálatban vettem részt. Mi idehaza évente általában két-három vizsgálatot tartunk. De engem már több alkalommal kértek fel járási vizsgálatok vezetésére, lefolytatására is. Kotricz Ferenc már nem fiatal ember. A lábai akarják felmondani a szolgálatot. Már jó ideje, hogy érszűkülettel kényszerpihenőre rendelte az orvos. A pártnak 1954 óta tag­ja. Igaz, a határt most nem járja. A szövetkezetből a kollé­gák sűrűn keresik fel tanácsért. Beszélgetésünkkor éppen a tavaszi műtrágyázás, vetés gondjaihoz kérték útmutatását. A községben tevékenykedő tíz népi ellenőrt is segíti taná­csaival.­­ — A több mint tízéves népi ellenőri munkámban termé­szetes, voltak gondjaim is, — folytatja gondolatait. — Hány­szor éjszakákon át törtem a fejem azon, hogy milyen ta­náccsal, esetleg szigorral segíthetünk a feltárt tények alap­ján. Voltak elfajult esetek, magukról megfeledkezett, a köz vagyonát csáki szalmájaként kezelő vezetők, beosztottak, aki­ket meg kellett állítani. De ez volt a kevesebb. Vizsgálataink másik része a gazdálkodás menetét, az intézkedések hatását nem pontosan számba vevők kisebb-nagyobb botlásaiból te­vődött össze. Voltak, akik a rendeleteket saját gazdálkodási egységük, nem pedig a népgazdaság érdekeinek megfelelően értelmezték. Itt is segítettünk. A gazdálkodás, a főagronómusi beosztás elég sok bukta­tót rejt magába. Feladatait mindig úgy igyekezett megolda­ni, hogy abban hibát — mint mondotta — „még a kákán gör­csöt keresők se találhassanak”. Egy-egy nagyobb vizsgálat tizenöt napig is eltartott. Ilyenkor ha távol volt, reggel vagy este mindig „beugrott” a szövetkezetbe, hogy a másnapi te­endőket megbeszélje a beosztott kollégáival. A népi ellenőrzési csoport Kálmánházán évente terv sze­rint két-három tagértekezletet tart. Ez viszont nem jelenti azt, hogy közben szünetel ilyen irányú munkájuk. A lakos­ság különös bizalommal fordul hozzájuk. Elmondják gondjai­kat a népi ellenőrnek gyűléseken, munka közben éppen úgy, mint az utcán vagy az üzletben találkozva. — A népi ellenőr nemes feladatokat lát el, — mondja a főagronómus. — És ez a szerepe nem fog csökkenni most sem, hogy megalkották a közérdekű bejelentésekről szóló tör­vényt. Sőt, állami életünk további demokratizálódása igényli az állampolgári jogok és kötelességek harmonikusabb meg­valósulását. Arra külön büszke, hogy a népi ellenőrzésben végzett munkáját többször is elismerték felettesei. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy ezt a párt megbízatását a jövőben is nagy aka­rással fogja végezni. Sigér Imre 25 éves az OKISZ Labor Alapításának negyed­­százados évfordulóját ünnepelte az OKISZ La­bor. A jubileum alkal­mából március 5-én ün­nepséget rendeztek a Madách Színházban. Rév Lajos, az OKISZ el­nöke mondott ünnepi beszédet. Méltatta az el­telt negyedszázadban végzett munkát, majd a feladatokról szólt. Az OKISZ elnöke többek között elmondot­ta: nagy várakozással tekintünk az OKISZ La­bor munkájára a textil- és bőrruházati ipar se­gítésében, a kis- és kö­zépüzemekre jellemző, ott alkalmazható kor­szerű üzem-, munka- és ügyvitelszervezési fel­adatok ellátásában. Ezt követően dr. Mó­ró István, a VI. kerületi pártbizottság első titká­ra levélben, Király Mi­hály, a HVDSZ buda­pesti bizottságának tit­kára meleg hangú sza­vakban méltatta az OKISZ Labor kollektí­vájának negyedszáza­dos tevékenységét Megyénk ipari szövet­kezetei nevében szere­tettel köszöntjük mi is az OKISZ Labor kol­lektíváját, továbbra is­­ igényeljük segítségüket, mindehhez további munkasikereket és erőt, egészséget kívánunk kedves valamennyiük­nek. Gyermek­­könyvhónap Találkozás mesék, gyer­mekkönyvek íróival, filman­két, rendhagyó órák, rajzpá­lyázat — gazdag programot ígér a megyebeli gyerekek­nek az április 14-től május 8- ig tartó megyei gyermek­­könyvhónap. A rendezvény­­sorozatot 14-én délután, a Móricz Zsigmond megyei Könyvtárban nyitják meg, s ezután nap mint nap lesz vá­rosainkban, községeinkben a gyermekkönyvhónaphoz kap­csolódó esemény.

Next