Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 1998 (33. évfolyam, 1-4. szám)
1998 / 4. szám
előkészítését, továbbá a megvalósítás után a gázrészvények és önkormányzati gázközmű vagyonok értékesítését. Tevékenyen részt vettünk a megyei intézmények energiagazdálkodásának kialakításában és a fűtéskorszerűsítési munkák megszervezésében, végrehajtásában. Környezet- és természetvédelem Közreműködtünk előterjesztések, hatástanulmányok készítésében, melyek a megyei környezetvédelem, a szennyvízkezelés és csatornázás helyzetéről készültek. A beszámolási időszakban készült a megyei környezet- és természetvédelmi program, melyet a megyei közgyűlés jóváhagyott, és meghatározta a további hosszú távú feladatokat. A megyei programot egyeztettük a helyi önkormányzatokkal és a kistérségi társulásokkal. Több esetben segítséget adtunk a természeti károk (aszálykár, épületkár, viharkár stb.) megállapításához, elhárításához, a szükséges kormányzati intézkedések meghozatalához. A regionális hulladékkezelés és -elhelyezés területén segítséget nyújtottunk a helyi önkormányzatoknak. * * * Az áthúzódó feladatoknál jeleztük, hogy a gazdasági növekedés, a várható regionális együttműködés és az EU-csatlakozás további fontos és nehéz munkát igényelnek. A megye, ha lassan is, de elindult az gazdasági és regionális fejlődés útján. Ennek első, komolyabb jelei az elmúlt évben voltak, amikor az ipari termelés volumene (50 fő feletti cégek) 70,2 milliárdról 97,6 milliárd forintra növekedett, az ipari export pedig 29,6 százalékról 43,3 százalékra. A bruttó átlagkereset 44 200 forint volt, az előző évi 37 600 forinttal szemben. Az exportnövekedés különösen a textil-, vegyipar és gépipar területén volt tapasztalható. Megyénkben is megjelentek a multinacionális cégek, létrejött a záhonyi gazdasági övezet. A megyébe érkezett decentralizált keretek nagyságrendje is folyamatosan növekedett: 1995- ben 0,4 milliárd Ft 1996- ban 1,6 milliárd Ft 1997- ben 3,9 milliárd Ft 1998- ban 5,8 milliárd Ft. Az 1998-ban érkezett központi keretből a megye mintegy 37 százalékban részesült. Ma már csaknem 200 személygépkocsi és hasonló számú telefon fővonal jut 1000 lakosra. A jövőben elsősorban a kommunális problémák (szennyvízelvezetés, hulladékelhelyezés) megoldására kell koncentrálnunk, de talán ennél is fontosabb, hogy a megye elérhetőségében történjenek változások. Bízunk benne, hogy a következő négy évben elér bennünket az autópálya, és meg tudjuk valósítani a nyíregyházi repülőtér nemzetközi minősítését, illetve bekapcsolódását a hazai és nemzetközi polgári légiforgalomba. Reményeink vannak arra, hogy határátkelőink fejlesztése eléri az európai színvonalat, és mindezek elő fogják segíteni régiónk tranzit turisztikai forgalmának növekedését, és a nemzetközi kereskedelmi forgalom 20 millió tonnás korábbi nagyságrendjét. Ez egyben azt is jelentené, hogy a gazdasági növekedés külső feltételrendszerét megvalósítottuk.