Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2007 (42. évfolyam, 1-4. szám)

2007 / 1. szám

„A Tisza hajdan és most" A Vízrajzi Osztály 1887-ben a Tisza felmérésével kezdte munkáját, mert azon voltak a múltban a legkiterjedtebb, a nyilvánosságot leginkább érdeklő folyószabályozások. A munka legnagyobb részét 1892-re befejezték és elkezdődhetett a feldolgozás az időközben begyűjtött és feldolgozott vízrajzi adatok alapján Péch József koordinálá­sával. (A tiszai felmérések történetében, 1834-41 között készültek el a szabályozás előtti állapotot tartalmazó felvételek. 1846-ban Vásárhelyi Pál mérnök - gróf Szé­chenyi István felkérésére - elkészítette a Tisza-szabályozás tervét. Az eredettől a tor­kolatig felmérte a Tiszát, sok helyen nagyon mostoha körülmények között. Péch Józsefék 1887-ben az előző adatok ismeretében új méréseket végeztek.) A Tisza szabályozás előtti állapotáról (1830/40-es évek) megbízható adatokkal rendelkeztek, melyeket összehasonlítva a Tisza akkori (1887/92) állapotával, föl­deríthették azokat a változásokat, amelyek a szabályozás kezdete óta (1830-1892) végbementek. Az eredményeket 1906-ra összegezték és könyvalakban kiadták. Az összehasonlításhoz a Tisza akkori állapotát is fel kellett térképezniük. Az alábbi változások figyelését tűzték ki célul: a folyás iránya, a meder helyzete; a meder fe­nékszintje és partjainak magassága, azaz a folyó hossz-szelvénye; a mederszelvény alakja és területe, azaz kereszt­szelvénye, a vízszínt esése, kis-, közép- és nagyvizek magassága, és lefolyási ideje, valamint a meteorológiai tényezők. Az „Előszóban" Péch József írja: „Feladata e műnek, a Tiszavölgy műszaki, természeti, kulturális és álta­lános közgazdasági viszonyait föltárni, a Tisza szabályozás addigi eredményeit rész­rehajlás nélkül megismertetni, egyszersmind alapot szolgáltatni a jövőbeli szabályo­zási munkák eredményeinek nyilvántartására.” Az „Előtervezet” 1894-ben ismerteti a hét részből álló művet. I. rész: Általános rész; II. rész: A Tisza helyszínrajza (Leírás és rajz 1902); III. rész: A Tisza hossz­szelvénye (Leírás és rajz 1906); IV. rész: A Tisza keresztszelvényei (Leírás és rajz 1902); V. rész: A Tisza vízjárása, vízemésztése és hordaléka; VI. rész: A Tisza folyó szabá­lyozási művei; VII. rész: Végeredmények Az „Előtervezetben” Péch József meghatározta, hogy az egyes munkarészeket ki fogja feldolgozni. A II, III. és IV. rész feldolgozására Sziberth Arthur kir. főmérnök kapott felkérést. A Vízrajzi Osztály munkatársa 1856. augusztus 18-án született Vásárosnaményban és 1902-ben hunyt el Budapesten. Nevét „A Tisza hajdan és most" monográfia tette ismertté. A magyarországi hidrometriai felmérésekben is jelentős szerepet vállalt. Az élete teljében - negyvenhat éves korában - elhunyt főmérnök munkásságának java részét e műnek szentelte. I. rész. Az Általános rész tervezete a használható forrásmunkák felsorolásával kezdődik. A teljesség igénye nélkül néhány közülük: „1. Az 1:75.000 mértékű cs. és kir. katonai földrajzi intézet térképei az egész Tiszavölgyről; 2. A m. kir. központi meteorológiai és földdelejességi intézet évkönyvei; 3. A Tisza völgyében szervezett és 1889 óta működő csapadékmérő hálózat följegyzései. ..." Utal arra, hogy elődeik - kiváló szakemberek lévén - olyan gazdag anyagot hagytak hátra, melyek nagy segítséget nyújthatnak a feldolgozásnál és összehasonlításnál. Az általános rész hivatott bemutatni továbbá a Tisza és mellékfolyóinak vízgyűjtői területét az 1:75 000 méretarányú katonai térképek alapján. Egy 1:900 000 léptékű helyszínrajzon részletes adatot közölnek minden jelentősebb vízfolyásról, azok vízgyűjtő területéről és vízválasztóiról, az összes vízmérce, csapadékmérő és árvízjelző állomásról. A Tisza és mellékfolyói vízgyűjtő területének helyrajzi leírásában rész­

Next