Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2012 (47. évfolyam, 1-4. szám)
2012 / 4. szám
a békébe háborúk és viszályok keverednek f el kézjegyével.76) A trón várományosa talán arra gondolt, hogy általa a bátyját, III. Istvánt is megnyerheti. Nem tudjuk, részt vett-e Bátori II. András Szapolyai János székesfehérvári koronázásán (1526. november 10.); ekkor már értesülnie kellett arról, hogy bátyja Pozsonyban Habsburg Ferdinánd magyar királlyá választásán fáradozik. Bár az ország számára előnyösebbnek tűnhetett Ferdinánd uralkodása, de mindkettejüknek mérlegelni kellett: az ősi Bátori-birtokok a Tiszántúlon, a szilárdan Szapolyai János hatalma alá tartozó területen fekszenek, s itt a Ferdinánd-párti urak hűtlenség címén könnyen elveszíthetik birtokaikat. Bátori II. Andrásnak tehát nem volt tanácsos nyíltan szembefordulnia I. János királlyal. Alighanem téved az a krónikaíró, aki az 1526. év eseményeit sorra véve azt állítja, hogy Bátori II. András is megjelent Pozsonyban, Habsburg Mária udvarában: „Mária királné asszonyosonban lakozik az magyari urakkal: sánta nadrispánnal, Báthory Andrással, Turzó Elekkel, Tamás pispekkel és nehán egyéb urakkal, kik magyarok valának.”77 (Talán a nádort akarta megnevezni, de István helyett Andrást írt, vagy a nádor másik testvérét, Györgyöt kívánta szerepeltetni, de keresztnevet tévesztett. Bátori I. György ugyanis ott volt a pozsonyi királyválasztó országgyűlésen.78) Csak annyi bizonyos, hogy Mária királyné 1526. november 7-én már számít Bátori II. András és I. György csatlakozására is: korábban csak III. Istvánnak juttatott adományt, ezúttal a három Bátori testvért jutalmazza Varasd várával és tartozékaival.79 (Testvére okleveleit a királlyá 1526. december 17-én Pozsonyban megválasztott Ferdinánd 1527. július 11-én írta át, erősítette meg.80 János király is megpróbálta maga mellett lekötelezni Bátori II. Andrást. 1527. február 26-án egy falut adományozott neki Szabolcs vármegyében.81 Bátori II. András továbbra is óvatos volt, lojalitást mutatott: részt vett az I. János által március 17-ére összehívott budai országgyűlésen, sőt március 24-én ő is aláírta azt a levelet, amelyben a rendek felszólítják Ferdinándot: „ne czímezze magát Magyarország királyának, ne avatkozzék az ország kormányzásába, adja vissza az általa nem rég elfoglalt városokat, és ne akadályozza őket készületükben, melyeket a török ellen viselendő háborúra tesznek, sőt inkább lépjen barátságos viszonyba királyukhoz, és igyekezzék vele együtt a kereszténység közös ellenségének leküzdésére.”82 76 Jászay Pál: A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után. Pest, 1846.1. köt. 85—87.; Magyar országgyűlési emlékek. Szerk. Fraknói Vilmos. Budapest, 1874.1. köt. [Fraknói, 1874.] 8-10.; Acsády Ignác: Magyarország három részre oszlásának története, 1526—1608. In: A magyar nemzet története. Szerk. Szilágyi Sándor. Budapest, 1897. V köt. Athenaeum [Acsády, 1897.], 23. (hasonmás) és 677. (a hasonmás olvasata) 77 Verancsics Antal magyar királyi helytartó, esztergomi érsek összes munkái. Közli Szalay László. (Magyar Történelmi Emlékek. Második osztály: írók. III. köt.) Pest, 1857. II. köt. 27. Újabb kiadásban: 1504—1566. Memoria rerum. A Magyarországon legutóbbi László király fiának születése óta esett dolgok emlékezete. (Verancsics-évkönyv.) Sajtó alá rendezte, az utószót és a jegyzeteket írta Bessenyei József. Budapest, 1981. Magyar Helikon, 32. 78 C. Tóth, 2009/b.. 173. 79 HorvÁth - Neumann - C. Tóth, 2011.1. köt. 346-347. 80 Fraknói, 1874.1. köt. 53.; HorvAth - Neumann - C. Tóth, 2011.1. köt. 349-350. 81 A falu neve Bakta (Baktha). MNL OL, I 22. Bécsi levéltárakból kiszolgáltatott iratok. Hofkammerarchiv, Handschriften: Lajstromok. No. 412. Extractus Litterarum familiae Báthory, 19. A kiadványban viszont a Bereg vármegyei Bátfa (Bahtfa) szerepel. Horváth - Neumann - C. Tóth, 2011.1. köt. 347. Ez téves olvasat. 82 Fraknói, 1874.1. köt. 109. és 125-130. 53