Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2020 (55. évfolyam, 1-4. szám)
2020 / 1. szám
126 Szemle Tanulmányok a Bessenyey családról a Nemesi és Polgári Füzetekben A hagyományosan évente almanachhal jelentkező Bessenyei György Irodalmi és Művelődési Társaság 2018-ban a Nemesi és Polgári Füzetek második kötetével is gyarapította névadójának emlékét őrző és ápoló irodalmat. A genealógiai, történészi és numizmatikai nézőpontú tanulmányok, írások számos újabb ismerettel, adalékkal gazdagítják a bölcsész, költő, filozófus testőríró életútja és utóélete iránt érdeklődőket. A négy tanulmány közül a legterjedelmesebbet Komiszár Dénes írta és szerkesztette, aki nem kevesebbre vállalkozott, mint a nagybessenyői (és azari) Bessenyey család történetének az eddig ismertnél részletesebb és teljesebb bemutatására. Ennek, a képmellékletekkel együtt szűk 180 oldalas családtörténeti munkának az elkészítését elsőrendűen az alapos levéltári kutatásokkal és a leszármazott családtagok segítségével felszínre hozott adatok, tények átfogó feldolgozása motiválta. A magyar felvilágosodás vezéralakja családjának történetéről eddig Széll Farkas 1890-ben megjelent könyvéből tájékozódhattunk (A nagybesenyei Bessenyey-család története). A kötet forráskritikai elemzése során kiderült, hogy a Bessenyey család ún. I. , Heves-Szabolcsi vonalához tartozó szerző leszármazottként elhallgatta egy másik, a II. Zempléni vonal létezését. Hogy mi volt az oka a családfa ilyetén megcsonkításának, csak találgatni lehet. Annyi bizonyos, hogy a Bessenyei szobor 1899-es nyíregyházi avatásán Széll Farkas képviselte a családot, míg a két világháború között a zempléni vonal nemzetségfője, Bessenyey Zénó járt el aktívan a családi ügyekben, adta hozzájárulását többek között Bessenyei György 1940-es nyíregyházi újratemetéséhez. Széll Farkas munkájának pontosítására, az utóbbi bő évszázad során előkerült dokumentumok feldolgozására vállalkozott tehát Komiszár Dénes, másrészt arra, hogy kiegészítse a családtörténetet az 1890 után született leszármazottak genealógiai adataival, valamint az elfelejtett/letagadott zempléni vonal történetével. A szerző figyelmét nem kerülték el a Bessenyey család birtokában maradt levelek, fotóalbumok, tárgyi emlékek, amelyek két leszármazottnak, Bessenyey Balázsnak és Bálintnak köszönhetően digitalizáltan a nyíregyházi közgyűjteményekben elérhetők. Őseként Usubun, vagy más néven Öcsök vezért tiszteli a Bessenyei-nemzetség, aki Anonymus szerint a honfoglaláskor Árpád megbízásából Mén Maróthoz ment, hogy a Szamos vizétől a nyírt határszélig, valamint a Meszesi-kapuig terjedő vidék átengedését