Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2021 (56. évfolyam, 1-4. szám)

2021 / 3. szám

A nyíregyházi Kállay-ház története főasszonya. A magyar induló után a cserkész- és leventecsapatok a Szabolcs-cserké­­szek újonnan szentelt zászlaja alatt vonultak fel. Kozák István tanár délceg csapata élén kemény katonás menetben érkezett, és sorra jöttek a Szabolcs, Turul, Nyírség, Szent László, Baross-cserkészek, majd a Bocskai-föveges, nagyszerű fegyelmezettségről és csapatszellemről tanúskodó leventék, oktatóik vezetésével. A főhercegasszony és dr. József Ferenc főherceg meghatottan, lelkesedő szívvel nézték a menetet, s József főhercegnek fia megilletődötten tisztelgett valahányszor újabb zászló, vagy új csapat vonul előtte. A díszmenet után a főhercegi pár a város négyes fogatán a Leánycserkész Otthonba indult, hogy részt vegyen a leánycserkészek ünnepségén.”15 Amíg a Kállay család itt élt, ez volt az utolsó jeles esemény a ház történetében, ugyanis a következő évben dr. Kállay Miklós főispán eladta az ingatlant.16 Nyíregyházán ebben az időben a katonaság létszámának bővülésével az állomáspa­rancsnokság elhelyezéséről is gondoskodni kellett. Ezért 1926. március 12-én Hor­váth László ezredes, állomásparancsnok levélben kérte dr. Bencs Kálmán polgármes­tertől a Barzó-örökösök házát (a mai Kölcsey Ferenc Gimnázium épülete), amelyben a vegyesdandár gyalogsági parancsnokságát, a honvéd állomásparancsnokságot, a helyőrségi tiszti kaszinót, a 12. gyalogezred tiszti étkezdéjét szerette volna elhelyezni, s a fennmaradó helyiségeket pedig lakásokká átalakíttatni, hiszen még akkor is laktak tiszti családok és nőtlenek a barakktáborban. Azt az épületet azonban a tanítóképző kibérelte. Azután az ezredes a tanítóképző által visszabocsátott épületek közül a Szé­chenyi utca végén álló, ún. Huszár épületet szerette volna kiutaltatni a várostól, azt azonban a polgármester korábban már az evangélikus leánygimnáziumnak ígérte oda. A levelezés végén dr. Bencs Kálmán csak azt tehette, hogy megfelelő lakások bérletét biztosítja. A helyzet végül megnyugtatóan úgy oldódott meg, hogy 1927-ben a ka­tonai kincstár megvásárolta dr. Kállay Miklós főispántól az apósától, dr. Kállay Ru­dolf kórházi főorvostól lánya, Kállay Helén férjhezmenetelekor nászajándékba kapott nagy alapterületű, emeletes családi házat a Dessewffy tér 15. szám alatt, s az az épület 2017-ig szolgálta a honvédelem ügyét Nyíregyházán állomásparancsnokságként, kie­gészítő parancsnokságként, végül toborzó és érdekvédelmi irodaként.17 Miután 1928. október 21 -én felavatták a Megyeháza előtt a világháborús emlékművet, azaz a Hősök szobrát, a város első köztéri alkotását, a Bessenyei György testőrírót ábrázoló egészala­kos szobrot áthelyezték a Dessewffy tér elejére, majd ennek hatására a második világ­háború után a teret is átkeresztelték Bessenyei térre. Ebben az időszakban, 1991. szeptember 27-én avatták fel a Kállay-ház falán a Re­viczky Imre (1896-1957) ezredes emlékére készült emléktáblát, aki a II. világháború után itt szolgált mint megyei kiegészítő parancsnok.18 Kállay Miklós és Kállay Helén házasságkötése után 80 évvel, 1994. október 29-én állították fel a család összegyűlt tagjai a hatósági küldöttek jelenlétében Gömbös László művésznek Kállay Miklósról ké­ 15 Nyírvidék, 1926. április 20. 2. 16 Uo. 17 Bene János: Messze van a nyíregyházi kaszárnya. 63-64. 18 Kelet-Magyarország, 1991. szeptember 28. 9.

Next