Szabolcsi Építők, 1966 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1966-01-31 / 1. szám
„Én beszéltem meg a fiammal, hogy viheti a fát 99 ■#99 Őrködés a társadalmi tulajdon felett — Példás büntetés a népvagyon herdálóival szemben Reflektor fénye pásztázza az éjszakát. Néhány perc és a Széna téri építőanyag raktár éjjeli őre leszegett fejjel vall: „Én beszéltem meg a fiammal, hogy viheti a fát...” Volt olyan híre az építőiparnak, hogy itt mindenki lop. Alaptalanul? Igen! Bár igaz, sokan visszaéltek a lehetőségekkel, de az is biztos: a nagy többség becsületes dolgozó. Lehetőség? Tölgyesi József üzemrendész szerint ez azt jelenti, hogy nem lehet egy jól szervezett és kapuval rendelkező gyárral összehasonlítani az építőipart. Csak a megyei ÉM. vállalat közel négyezer dolgozója százöt különböző munkahelyen — Hollóházától Gacsályig — kétszáz kilométeres körzetben épít. Ilyen körülmények között bizony nagy nehézségek gátolják a társadalmi tulajdon óvását. Egy éve alakult meg a vállalatnál az üzemrendészet. Feladata, hogy védje a népvagyont, sorompót állítson az anyagok herdálóinak, a hanyagságnak, a gondatlanságnak, a tudatlan, vagy tudatos kártevésnek. Lopás — neonfénynél — Néhány jellemző esetet az eredmények példázására — mondja Tölgyesi József. — A közelmúltban kaptunk rajta egyik dolgozónkat, hogy mozaikparkettát visz haza az aktatáskájában. Elmondta, hogy másfél éve csinálja ugyanezt. Azóta leparkettázta a kétszobás lakását. Senki sem figyelt fel rá eddig. A nyíregyházi kísérleti intézet építekzésénél sorozatban gyártották a nép vagyonából a tetőantennákat, tv asztalokat, télen a szánkókat. Addig, amíg az egyik dolgozónk megelégelte és jelentette az esetet. A nyíregyházi Pacsirta utcai felvonulási épületünktől neonfénynél szerelték le az anyagokat védő drótkerítést. Ott volt az éjjeliőr, de a tettes nem került meg. Kisvárdán, a termelőszövetkezeti építkezésnél az éjjeliőr otthagyta a munkahelyét, elment haza, s közben értékes anyagok tűntek el. Kiszaggatott kapcsolók, elázott cement Nem származik kisebb kár abból sem, hogy az átadásra kerülő lakásoknál megrongálják a berendezést. A Tompa Mihály utcai építkezésnél dolgozó — nemrég kerültek az építőiparba — fiatal suhancok például kiszaggatták a kapcsolókat, konnektorokat, égőket vittek el. Ugyanitt felelőtlenségből több ezer négyzetméter ablakot törtek be , amit vállalatnak természetesen újjal kellett pótolni. Sokszor tapasztalhatják a járókelők, hogy értékes anyagokat ítélnek megsemmisülésre. A nagyecsedi tsz építkezésnél összetört, tönkrement a tégla. Az ok: súlyos hanyagság. Nem ritkán fordul elő — mint legutóbb az ibrányi gimnázium építésénél —, hogy a néhány száz méterre lévő telephelyre kényelmességből nem mennek zsaluanyagért a dolgozók, inkább értékes, s hiányzó új fenyőárut fűrészelnek el. De gyakran az is előfordul az építkezéseknél, hogy a rossz raktározás miatt elázik a cement. Száz esetből tizenegy eset eset után sorakozik az üzemrendész feljegyzéseiben. — És mi történik ezután? — Átadom az ügyeket a rendőrségnek, az igazgatónak, akik eljárnak a vétségeket elkövetőkkel. Megbüntetjük őket, s levonjuk az ügyek tanulságait. De elrettenti-e a bűnösöket, a felelőtleneket a büntetés? Sok tanulságot levonnak, de még nem eléggé. 1965-ben több, mint száz esetet derítettek fel a munkahelyek becsületes dolgozói, az önként vállaló KISZ fiatalok és a munkáját hozzáértően, szívesen végző üzemrendész. Ám a társadalmi bíróság elé mindössze tizenegy rendbontás, vétség került. Szégyen és hatásos ítélet — Ez kevés — szól az üzemrendész. — Az ügyek mindegyike alkalmas arra, hogy az elkövető dolgozótársai tudomást szerezzenek róla, hogy meggondolásra késztesse a kevésbé lelkiismereteseket, akik az ország vagyonát csoki szalmájának tekintik. Kártérítés, a különböző juttatások, a nyereségrészesedés csökkentése még nem minden, bár az is érzékenyen érintheti a társadalom, a vállalat vámszedőit. Ám az ügy érdekében még többet kell tenni, a dolgozók szélesebb körű bevonásával. — Tanúja voltam nem egyszer — sorolja Tölgyesi József —, hogy a kollektív a felelősségrevonásban milyen nagy erő. Nemrég például a Stadion melletti építkezésről egy kocsira pár mázsa cementet rakott fel az egyik dolgozónk, hogy azt másik építkezéshez kell szállítani. Egy dolgozónk látta, hogy másfelé fordul a kocsi. Jelentette, s félóra múltán megkerült a közben már gazdára talált cement. „Mindent megtérítek, csak a társadalmi bíróságra ne kelljen mennem..” — kérte a tettes. Odakerült, s a dolgozók egyértelműen elítélték. Tűrje el a szégyent... És ami ugyancsak fontos, de sokszor elmarad : a szigorúbb felelősségrevonás, a kár megtérítése, a nyereségrészesedés egészének megvonása. Többször kell alkalmazni a vállalatnál a bűnnel arányban álló büntetést, ha kell az elbocsátást is. Ez meggondoltabb cselekedetre késztetné jövőben az embereket. Csak a következetes bűnüldözés járhat teljes sikerrel. A felderítéssel, a bizonylati fegyelem megszilárdításával az út egyik felét tették meg eddig. A reflektor fényét a hatásos visszarettentésre, a társadalom vagyonának az eddiginél nagyobb mérvű védelmére is kell irányítani. Kopka János Tovább folyik a Nyíregyházi Kertészeti Technikum kollégiumának építése, melynek építésvezetője Molnár László. 1966-ban közel 23 millió forint értékű munkát végeznek el. I KISZ-fiatalok feladatáról A KISZ mindig fontos és megtisztelő feladatnak tekintette a párttól kapott feladatok végrehajtását. A pártnak ez a megbízatása, a csaknem félévszázados ifjúsági mozgalom eredményeinek szól. Bizonyítéka annak, hogy a párt megkülönböztetett figyelmet fordít az ifjúságra és elvárja, hogy nagy felelősséggel teljesítse ezt a megbízatást. Éppen ezért az építőiparon belül, vállalatunk problémáinak megoldásában jelentős szerepet kell vállalni a KISZ fiataloknak. Felmérve a lehetőségeinket, a KISZ Megyei Bizottsága és az üzemi pártbizottság úgy határozott, hogy létrehozza az üzemi KISZ-bizottságot. Megalakulásunk után a bizottság kilenc alapszervezetben 320 fiatalt fog össze, akik tagjai a KISZ-nek. A KISZ-bizottság szerepe, feladata abban áll, hogy a vállalatnál dolgozó,mintegy ezer fiatalt egységbe tömörítsen, gondoskodjon a fiatalok politikai, szakmi neveléséről, bevonja a különböző termelési feladatok megoldásába. Jelenleg folyik az alapszervezetek akcióprogramjának kidolgozása. Mint ipari terület, ezt különös gonddal kezeljük. A múlt évi tapasztalatokból leszűrve, reális alapokat teremtünk a feladatok teljesítésében. A KISZ Központi Bizottságának azon jelszava: „Tervezzünk és Cselekedjünk Együtt” azt szabja meg, hogy az akcióprogram alapján minden KISZ-tag és szervezeten kívüli fiatal vállaljon konkrét feladatokat, melynek teljesítése a közös jólétünk ügyét szolgálja. Ezért a fiataloknak be kell kapcsolódniuk a szocialista, újító és a „Szakma Ifjú Mestere” mozgalomba. Vállalatunknál már működik „Ifjú Kommunista Őrjárat”, amit a jövőben tovább szélesítünk, hogy ellenőrzéseikkel, bírálataikkal segítsék a takarékossági mozgalmat, az önköltségcsökkentést, a munkafegyelem megszilárdítását, a társadalmi tulajdon védelmét, a gépek kapacitásának jobb kihasználását. Jelszónk legyen: „Észrevettük, jeleztük, segítettünk, ellenőriztünk...” A termelés segítésén túl fontos feladatunk szervezeti életünk megjavítása, szilárdítása. A vállalatunknál dolgozó, közel ezer fiatal közül jelenleg csak 32 százaléka tagja a KISZ- nek. Bár ez nem tükrözi a vállalat reális szervezettségét, mivel sok azoknak a fiataloknak a száma, akik más alapszervezetben van nyilvántartva. Feladatunk e fiatalok átigazolása. A KISZ a párt ifjúsági szervezete. Vállalatunknál a KISZ- alapszervezetek pártépítő tevékenysége az elmúlt évben nem fejlődött kellő mértékben. Ha a KISZ pártépítő munkájáról beszélünk, ki kell hangsúlyozni, hogy nem a KISZ munkájának valami különálló speciális része, nem szervezeti jellegű kérdésről van szó, hanem a KISZ tevékenységének, nevelő munkájának egészéről van szó. Több gondot kell fordítanunk az ifjúság szórakozására, sportolási lehetőségének biztosítására. Az első lépéseket megtettük. Vállalatunkon belül KISZ klubhelyiséget hoztunk létre, ahol a fiatalok szabadidejüket kellemesen és hasznosan tölthetik el. Természetesen nagyobb figyelmet fordítunk az ipari tanulókkal való foglalkozásra, szakmai fejlődésükre. Ám úgy véljük, a fiatalokkal való foglalkozás, nevelés a KISZ szervezeteken túl, a vállalat minden dologzójának kötelessége. Szász Sándor a KISZ bizottság titkára Nyersmérleg az elmúlt évi munkánkról Jobb munkafegyelem • Ösztönző termelékenység Vállalatunk 1965 évi építési munkája tovább növelte, gazdagította megyénk létesítményeit. Sőt, a szomszédos Borsod megyét is. Előírt termelési tervünk 350 millió forint volt, melyből 342 millió forintot sikerült teljesíteni. Bár némi lemaradás mutatkozott a tervteljesítésben, de az előző évekhez viszonyítva lényegesen jobb mind a termelési, mind a minőségi és önköltségi mutatók. 1965-ben a vállalat 705 lakást, modern épülettömböket adott át a megyében. Új városrészt építettünk Nyíregyházán az Északi és Déli alközpontban — felhasználva a legkorszerűbb építési technológiákat. Az új épülettömbök méltán teszik a várost modern, fejlődő várossá. E területeken 1966-ban tovább folytatjuk az építkezéseket. A lakásépítkezések mellett több, ipari célt szolgáló létesítményt is befejeztünk. Ezek között szerepel a Nyíregyházi Hőerőmű rekonstrukciója, amely a konzervgyárat, a dohányfermentálót és a gumigyárat látja el hőenergiával, valamint az Északi Alközpontban épülő lakások távfűtését szolgálja. Befejeztük a Nyírbátori Növényolajipari Vállalat új extraháló üzemét, a Tiszavasvári Alkaloida egyes számú rekonstrukcióját, melynek keretében modern irodaházat, TMK-műhelyt és új készáru üzemet építettünk. Vállalatunknál elkészült az új irodaház, és ma már rendszeresen üzemel a konyhával és étteremmel ellátott 250 férőhelyes korszerű munkásszállás is. Építési munkánkkal elősegítettük a megye mezőgazdaságának fejlődését is. 1965-ben határidőre fejeztük be a termelőszövetkezeti beruházásokat. A tsz-ek részére 36, az állami gazdaságok és gépállomások részére pedig hat létesítményt adtunk át. Jelentős beruházást valósítottunk meg az egészségügy és a kulturális fejlődést szolgáló építkezéseken is. Elkészült a nyíregyházi anyás-csecsemő otthon, a vásárosnaményi és a kisvárdai kórház, a sátoraljaújhelyi és a kisvárdai véradó állomások. Felépítettük, az újfehértói, a nagyecsedi és az ibrányi gimnáziumokat, a tiszaladányi és a sátoraljaújhelyi négy-négy tantermes iskolákat. összesen 44 tanteremmel gazdagítottuk a tanulás és a művelődés lehetőségét a két megyében. Csak néhány nagyobb létesítményt emeltem ki az 1965 évi munkánkból, ami azt mutatja: a sikerek érdekében határozottabb, szervezettebb munkára volt szükség. Igaz, számos külső és belső akadályt kellett leküzdenünk a feladatok teljesítésében. Mivel a korszerű építési technológia egyre több épületgépészeti munkát igényel, megfelelő szakmai felkészültségű szerelő- és szakipari munkásgárda kialakítására vettük az irányt. Az elmúlt évben sokat tettünk ennek érdekében, és ma már alapját teremtettük a további fejlődésnek is. A munka termelékenységének növekedési igénye szükségessé tette a szigorúbb bérgazdálkodást. A műszaki vezetés színvonalának javulása lehetővé tette, hogy a munkafegyelmet többször sértő dolgozók ne ronthassák tovább a becsületes dologzók munkakedvét. Ennek során mintegy kétszáz dologzót tanácsoltunk el más vállalathoz. A műszaki vezetés helyesen alkalmazta az elmúlt év során a fizikai dologzók célpremizálását. A szigorúan ellenőrzött bérgazdálkodás egy bizonyos bértartalékokat eredményezett, amelyet a létesítmények határidőre és jó minőségben történő átadásuk a brigádok — érdemük szerint — szinte teljes egészében megkaptak. Ennek hatása növelte a dolgozók munkakedvét, lényegesen termelékenyebb lett a munka. Sajnos, a kivitelezési feladatainkat 1965-ben is — valószínű még a jövőben is — több külső tényező gátolta. Nem kaptuk meg idejében az egyes létesítmények tervdokumentációját, a munkahelyek kijelölését és átadását. Bár tettünk erőfeszítést ezek elhárítására, több esetben sikerült is, de ennek megoldása, elősegítése a jövőben elsősorban a beruházón múlik. Nagy erőfeszítést kívánt a műszaki vezetéstől az anyagszállításban tapasztalt elmaradások leküzdése is. A korábbi évek jogi álláspontjától részben megszabadulva a vasúti szállítások elmaradása esetén, gépkocsijáratok indításával akadályoztuk meg az építkezések időszakos szüneteltetését. Ám a műszaki vezetés aktivitása sem volt elegendő ahhoz, hogy a beruházói mulasztásból és anyagszállítási késedelemből bekövetkezett termelés kiesést teljes mértékben pótolni tudjuk. Ezek a körülmények okozták jórészt a tervteljesítés néhány százalékos lemaradását. Somorjai Béla termelési osztályvezető