Szabolcsi Ifjúság, 1972 (6. évfolyam, 3. szám)
1972-03-01 / 3. szám
Az elsők között Kisvárdai kezdeményezők • _ ' .■ [UNK]jem — Anyám otthon azzal fogadott: „Fiam, azt beszélik, fel fognak akasztani, mert felvettétek a kommunista nevet” — idézi a 15 éves emléket Gyorsok László Kisvárdáin.X‘10- ' ■*'’ ,fix-Az etécs iti levélről készült fotókópián olvashatók a KISZ-szervezet iratai között az alábbiak: „A mai napon a Vulkán Vasöntöde 40 ifjúmunkásai megalakítottuk ifjúsági szervezetünket... A különböző rétegszervezetekben nem látjuk biztosítottnak a párt vezetését. Ezért szervezetünk a Kommunista Ifjúsági Szövetség nevet vette fel. Akikre számítani lehet A levélen kézzel írott dátum: 1957. III. 7. A KISZ zászlóbontása előtt néhány nappal jelentették be a Vulkán fiataljai, hogy ők nem félnek a kommunista nevet felvenni. A 40 alapító tag legtöbbje ma is a Vulkánban dolgozik. S bár eltelt azóta 15 esztendő, de néhányan továbbra is a KISZ tagjainak vallják magukat. — Akkor egy kicsit körülményes volt — emlékezik a másik alapító tag Nagy Ferenc a radiátor műhely gépbeállító lakatosa. — Márciusban, az ellenforradalom után még KUK, MŰK, meg hasonló „dumák” járták. De mi nem ijedtünk meg. 1957 tavaszán gomba módra alakultak a különböző ifjúsági szervezetek, de egyik sem átfogó jelleggel. A diákok, a munkás-, a parasztfiatalok mind külön szervezet létrehozására gondoltak. A Vulkánban szintén munkás ifjúsági szövetség létrehozására agitáltak azon a márciusi napon. Gyorsak László, a volt DISZ- titkár szervezett: — Először azokat hívtuk össze, akikről tudtuk, biztosan lehet rájuk számítani. Persze be kellett jelenteni a járáson, hogy egyáltalán gyűlést tartunk. De szőkébb körben már azt is megbeszéltük, az nem megy, hogy különféle ifjúsági szervezetek legyenek, csak egységesen lehet. — A gyűlésre is úgy mentünk el. Eszenyi Gabi volt az első, aki felállt: javasolta, hogy a Kommunista Ifjúsági Szövetség nevet vegyük fel. Levél Budapestre Ennek következménye volt az idézett levél, amelyet Budapestre, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetőihez küldtek, kérve, hogy engedélyezzék nekik a név használatát. Két nap múlva már a Kossuth rádió is bemondta a kisvárdai kezdeményezést. A válasz is hamarosan megjött: engedélyezik a Kommunista Ifjúsági Szövetség nevének használatát. — Persze gyáron belül nagyon megfigyeltek bennünket — mondja Nagy Ferenc.— Igaz, ahogy javult a helyzet, azok, akik hőzöngtek, a legtöbbje disszidált. — Saját magunknak állítottuk össze a programot, nem volt, akitől tanultunk — idézi Gyorsok László. — Aztán az volt a feladatunk, hogy a városban, a járásban másutt is megalakítsuk a KISZ-t. Megindítottuk Záhonyban, voltunk a környező falvakban, néha bizony attól se félve, hogy az ellenünk felbiztatott falusiak esetleg megvernek. — Milyen volt akkor a KISZ- élet és milyen most — tesszük fel az óhatatlanul kínálkozó összehasonlító kérdést. — Jól dolgoztunk, sok járásiversenyt megnyertünk — válaszol az akkori titkár, Gyorsok László, aki ma a pártszervezet titkára. —Nem is hiszem, hogy olyan lesz még egyszer — szépülnek meg az emlékek Nagy Ferencnél. — Azért az első időben nagyon nehéz volt a szervezeti munka. A vállalat se nagyon segített — hangzik egy másik vélemény Tar Gézáné szájából. Az első névsorban még mint Lipécz Emma szerepel a Egy év után átvette a „pénzügyek” irányítását, s azóta is gazdasági felelőse az alapszervezetnek. Másfél évtized óta sok minden változott a KISZ munkájában. A Vulkánban is jó és kevésbé periódusok váltották egymást. Jött a tévé. Jött a tévé a 60-as évek közepén — mondja Tar Gézáné — az valahogy visszavetett bennünket. Nem lehetett olyan programot csinálni, hogy mindenkit lekössön. Bizony olyan évek is voltak, a kapunál kellett fogdosni az embereket, hogy taggyűlést tudjunk tartani. A régi tagok élénk figyelemmel törsérik az alapszervezet munkáját. Ruszka András, a mai titkár jellemzi őket: — Annyira figyelnek bennünket, hogy tavaly, amikor megrendeztük az alapítók és fiatalok találkozóját, a régiek közül mind eljött. Persze a mai alapszervezetnek nem nagyon akad szégyellni valója. A 80 tagból például 60-an vesznek részt a politikai vitakörön. Egy iskolát, a 3. számút patrónuljain, a gyerekekkel is jó a kapcsolat, amit bizonyít, vogy az úttörők négy tablót készítettek a iGSZ-kongresszus munkájáról, s azt a gyárban állították ki. A szomszédos szeszipari vállalat fiataljaival a közelmúltban tartottak ismerkedési estet. Társadalmi munkát vállalnak, hogy az alapszervezet a különböző rendezvények kiadásait fedezni tudja. A szerződés — Együttműködési szerződést kötöttünk a gazdasági vezetéssel — mutatja Ruszka András a legújabb dokumentumot. — Ez is azért van, hogy javítsunk a munkán, kölcsönös legyen a támogatás. — Az alapítókhoz méltóan kell dolgozni — mondják Kisvárdán. Hajdú tanár fiai A Kossuth Lajos Szakközépiskola egyik igazgatóhelyettesével — egyben pártösszekötő tanárával — igen stílusos környezetben találkoztam. A múlt: a falon Kossuth eredeti kézírása, bekeretezve, a jelen: az asztalokon, a vitrinekben a kossuthos diákok neve, munkái, gyertyatartók, rézdomborítások. Szinte „aláfestő” hangulatot ad ez a környezet, amikor Hajdú Imre múltról és jelenről beszél. Derűből, gazdag emlékekből és sok gondból áll össze annak a 15 évnek a története, ami jó az ifjúsági mozgalomhoz kapcsolja. — Debrecenben, az 52.-es autójavító vállalatnál lettem KISZ- tag, vezetőségi tag, csúcstitkár. 1962-től a Kossuthban tanítok, műszaki tanári diplomával. Megalakítottuk a pedagógus KISZ- alapszervezetet, hosszú ideig voltam az alapszervezet titkára. Aztán Ifjú Gárda patronáló tanár. Nem emlékszik arra, hogy valaha is üres órái lettek volna a 15 év alatt. — Amivel mi kezdtük, az most 15 év múlva a szavak miatt sablonosnak hat. Zűrzavar volt az emberek fejében 57-ben. Helyére tenni a szocializmus kérdéseit, az ország további fejlődését, — ez volt a feladatunk. Csak néhány gondolat erejéig eleveníti fel az évtizedes eseményeket. Szívesebben beszél a ma feladatairól. Ezek legalább olyan izgalmasak. Az iskola 682 diákjából 494 a KISZ-tagok száma. Tudja, hogyan rétegződnek a diákok. Aki továbbtanulni készül, húzódozik a KISZ-től, mert elfoglalná, lekötné, kevesebb idő maradna a tanulásra. Aki hátrányos környezetből, osztatlan iskolából jön, annak rengeteg a pótolnivalója. — Továbbra is élni fogunk a Vili. kongresszus adta lehetőséggel, plusz emberre, aki csak a létszámot növeli, de nem dolgozik, nincs szüksége a KISZ-nek. Ehhez tartozik a tekintély kérdése. A most alapított ösztöndíjak elbírálásánál egyenrangú partner a KISZ. Az ösztöndíjak odaítélésénél beszámítják a KISZ- ben végzett munkát is. A fiatalok problémáival léptennyomon találkozik. Különösen azok a munkahelyi hatások foglalkoztatják, amelyek a diákokat a szakmai gyakorlaton érik. Mint pártösszekötő tanár is felelősséget érez azért, hogy az iskolától és a munkahelytől ne két ellentétes hatás érje a diákokat. Mi volt a legnagyobb eredménye az elmúlt 15 évben végzett KISZ-munkájának? — Az, hogy majdnem minden kossuthos KISZ-titkár — akinek segítettem a KISZ-munkában — dicsérő oklevelet kapott a KISZ Központi Bizottságától. És mit kapott személy szerint? — Az élményeket. S hozzáteszem azt is, hogy mit várok. Még további 15 évet az ifjúsági mozgalomban. B. E. Szilágyi János „házassága” Több mint húsz esztendeje ugyanazon a munkahelyen, több mint húsz éve az ifjúsági mozgalomban. Nagy szavak nélkül talán ez lehetne a két legjellemzőbb motívum Szilágyi János életében. Becsvágyó emberek büszkélkedhetnének a két évtized gazdag eredményeivel. Szilágyi János természetesen, egyszerűen beszél természetes, egyszerű dolgokról, amelyek éppen az egyszerűségtől lesznek naggyá. A nyíregyházi ruhagyár hajdani szabó segédje 1957-ben a vállalat első választott KISZ-tittkára lett. — A megindulás nagyon nehéz volt. Szerveztük a fiatalokat, kijártunk a tanyabokrokba, meg az utcára mázolni, eltüntetni az 56 után ottmaradt feliratokat. Már voltak tapasztalataim, a KISZ előtt DISZ vezetőségi tag voltam, aztán a pécsi és a bajai katonaidő alatt ismerkedtem meg közelebbről az ifjúsági mozgalommal. A titkárrá választás — akkor talán még nem is sejtette — hosszú időre szólt. Nyolc évig volt KISZ-titkár. — Ez idő alatt nagyot változott a fiatalság. A mostani munkások el sem tudják képzelni, milyen volt a lábhajtós gép, a nehéz vasalógép. Hiába is magyaráznánk, hogy mennyire más volt a kezdet kezdetén a fiatalok helyzete. Persze, ez a fejlődés törvénye. A mostani fiatalok sokkal fejlettebbek. Politikaiig is, de látókörük is sokkal gazdagabb. Ezért érthetetlen, hogy miért van köztük olyan sok közömbös ember. El vannak telve a lehetőségekkel. Kezdetben egy tánccsoport és egy kultúrcsoport volt a ruhagyárban. Ez volt minden. Jól ismeri a fiatalokat. Nemcsak azért, mert munka közben a befejező részlegnél 30 dolgozó vezetője, hanem azért is, mert most is ott van — mint szakszervezeti titkár — minden KISZ vezetőségi gyűlésen, minden KISZ- megmozduláson. 1957-től a legutóbbi választásig tagja volt a KISZ nyíregyházi városi bizottságának. — Mondta is a feleségem, hogy ■ nem vele kötöttem házasságot, hanem a KISZ-szel. És egy kicsit igaza is van. Tíz éve váltott műszakiban dolgozunk — ő a ruházati szövetkezetben — csak így tudjuk a gyerekek felügyeletét, meg a házimunkát megosztani. Évek óta csak hétvégén találkozunk. Hányszor volt olyan tanácskozás, megbeszélés, amire a fiamat is magammal vittem, mert nem volt aki vigyázzon rá, nekem meg ott kellett lennem. Ott kellett lennie. Olyan természetesen mondja, amilyen természetes, hogy a környezetében lévő emberek nap mint nap neki mondják el gondjaikat. Azelőtt mint ifjúsági vezetőnek, most mint SZB titkárnak. Számítanak rá az emberek. Valami többet tenni akarásból egy másik területtel is „eljegyezte” magát. 1961-től munkásőr. Kiváló munkásőr, a 10 éves „Haza szolgálatáért érdemérem” tulajdonosa. Közben még egy társadalmi munka: kilenc évig az egyik lakásszövetkezet elnöke volt Nyíregyházán. 1958-tól párttag. A KISZ 1965-ben Aranykoszorús KISZ-jelvénnyel tüntette ki. S ha már a kitüntetéseknél tartunk, ne hallgassuk el a 20 éves munkaviszonyért járó ruhagyári aranygyűrűt sem. Meg az azóta is felejthetetlen jutalom utakat Burgasz—Neszeber—Várna környékén, majd Moszkvában és Leningrádban. — Nem olyan ember vagyok, aki érdemrendekért tenné, amire vállalkozott. Érdekből ezt nem lehet csinálni. Érdekből nem is tudta volna megtenni. Nem a saját érdekeiért dolgozott. Mindig másokért. Emberségből. m rí 1 • - B-E Harcban edződtek. Mert harc volt az, ahogyan kezdték. Éjjel, nappal mentek a bolydult városban és, meszelték, festették a falakra, járdákra „Éljen az MSZMP”. Közvetlenül az ellenforradalom után 1957. januárjában, februárjában történt. A ma élő fiatalok közül már kevesen tudják, hogy akkor miről is volt szó. A MUK-ot ellenforradalmi elemek, begőzölt fejű fiatalok firkálták, azt jelentette, márciusban újra kezdjük. A gépjavítás vasasok KUK-ja, kár újra kezdeni, nemcsak vitázott, józanította a forrófejűeket, de gúnyolta is őket. Volt vita a gyárban is. Sokan a festéshez készülő sablonokat sem nézték jó szemmel, de másról is meg kellett győzni őket. A fiatalok éjszakába nyúló érveléssel magyarázták társaiknak a helyes, a járható utat. A KISZ alakuló taggyűlésére március 21-re azonban az alapvető kérdések tisztázódtak. Az ifjúságnak fel kell zárkózni a pártszervezet mellé, meg kell alakítani a forradalmi ifjúsági szervezetet, amelynek hitvallását csak később fogalmazták meg ugyan, de sokan már érezték, hogy úgy helyes: „hűség a néphez, hűség a párthoz”. A megyében elsőnek a kisvárdai Vulkánban, s Nyíregyházán, a Mezőgazdasági Gépjavító Állomáson bontott zászlót a KISZ. Szervezője, vezetőségi tagja Hekmann László így emlékezik a 15 évvel ezelőtti eseményekre: „összehívtuk az alakuló taggyűlést. Közel negyven fiatal szorongott az ebédlőben, vártuk, hogy a várostól jövő elvtársak mit mondanak. Marczkó Károly, elvtársiék jöttek ki hozzánk. Meggyőző beszédet mondtak. Még akkor megalakítottuk a KISZ-szervezetet, megválasztottuk a vezetőket. Az első KISZ-titkár Balogh Gyula lakatos lett. (Két hónappal később Hekmann László). A KISZ- tagsági könyvet április 2-án adtuk át. Ennyit az alakulásról, amely közel sem volt ennyire egyszerű. Következett a munka. Akciót, akcióra terveztek és hajtottak végre. Fáklyás felvonulásra mozgósították a fiatalokat. Vitaesteket rendeztek, kultúrcsoportot alakítottak és vaskerítést barkácsoltak a műhelyben, amellyel a sóstói erdőben a hármas dombi munkásmozgalmi emlékművet vették körbe. Eltelt 15 év. S hogy a munka mennyire szívós, kitartó és tartalmas volt, arra említsünk egyetlen példát. A Nyíregyházi Gépjavító Vállalatnál — ma MEZŐGÉP — 1963-ban már közel 500 fő dolgozott, a dolgozók több mint fele fiatal. Az öt ifjúsági brigádnak közel 200 tagja volt. Az ifjúság a szocializmusért mozgalom jelvényét — a mozgalom 1961-ien kezdődött — 210 fiatal nyerte el. KISZ-oktatásban akkor 97-en vettek részt. Nem túlzás kijelenteni, hogy a vállalat akkori 85 millió forintos éves tervének teljesítéséhez a fiatalok nagymértékben járultak hozzá. Az sem túlzás, hogy miután felnőttek az akkori fiatalok, közülük került ki a mai gazdasági párt- és tömegszervezeti vezetők egy része, s a mai eredményekhez is hozzájárul, a 15 évvel ezelőtt végzett munkájuk. A MEZŐGÉP KISZ -szervezetét pár évvel ezelőtt a KISZ Központi Bizottsága KISZ Érdeméremmel tüntette ki. Az alapszervezet kapta, azok, akik kezdték, folytatták és tovább folytatják a munkát. Ma már nehéz fellelni a „régi harcosokat”, de a helyükbe lépők sem szégyenkezhetnek. A kezdeményező készség, a lendület, az áldozatvállalás, az újakkal is a régi. Most, kommunista szombatokat tartanak, védnökségeket vállalnak gyártmányok felett, új klubszobát építenek és avatnak, s természetesen megtartják a hagyományos farsangi bált. A munka ma is nehéz, kemény, a bálozás vidám. Hogy mennyire kemény a munka, arra példa, hogy január elején védnökségben vállalták 150 cukorrépamagvetőgép február közepére történő elkészítését. Több mint 10 millió forintos termelésről volt szó, és rövid határidőről. A gépek elkészültek és többszázan megizzadtak vele. Ugyanők, február végén farsangi bulit tartottak és már feledték azt, miként kellett helytállni a munkapadnál. Jól mulattak. Március 21-én ünnepi KISZ- taggyűlést tartanak a MEZŐGÉP- nél. Ott lesznek a hajdani fiatalok, ott a maiak. A mostani KISZ-titkárnak, Maróthy Évának nehéz dolga lesz, ha az eredményekről, a megtett útról röviden kíván szólni. Seres Ernő Jelszófestő vasasok