Szabolcsi Ifjúság, 1982 (16. évfolyam, 1-8. szám)

1982-06-01 / 6. szám

Fejezetek a KISZ Szabolcs-Szatmár megyei történetéből több munkával, nagyobb tudással A VI. KONGRESSZUSRA va­ló készülés hónapjai nemcsak összegeznek, de körvonalazzák is a következő időszak tenniva­lóit. Így történt ez 1964-ben is a KISZ VI. kongresszusán. Az­zal, hogy a Központi Bizottság augusztusban közzétette kong­resszusi téziseit, az érdeklődés, tervezgetés nyomatékot kapott." A 800 000 tagot számláló magyar KISZ 21 000 alapszervezetében, 100 000 ezer vezetőjében ezek a kérdések kerültek előtérbe a megyénkben is. Intézkedési terv készült a szervezeti és káderfel­adatok megoldására. Felélénkült a versenyszellem, a népgazdasá­gi feladatok segítése, fokozódott az ideológiai-politikai munka. Élénk volt a kongresszusi téte­lek megyei vitája is, középpont­ban az ISZM-mel,­ melyet fon­tosnak tartottak. Nagy érdeklődés előzte meg a megyei küldöttértekezletet, me­lyet 1964 decemberében tartot­tak. A beszámoló az első me­gyei küldöttértekezleten vállalt feladatok teljesítéséről adott reális értékelést. Majd a legfőbb figyelmet a népgazdasági tervek teljesítésének segítésében vál­lalt feladatoknak, a gazdaságot növelő, minőséget javító ifjúsá­gi termelési mozgalmaknak és az ifjúság nevelésével, a KISZ kommunista jellegének erősíté­sével kapcsolatos kérdéseknek szentelte. A beszámoló hangsúlyozta, hogy a KISZ-nek nagyobb meg­győző erővel, szenvedélyesség­gel kell magyaráznia a párt po­litikáját, a mindennapi munká­ban kell fejlesztenie az ifjúság szocialista erkölcsét. Növelni a KISZ tagjaival szemben tá­masztott követelményeket, bát­rabban tevékenykedni az ifjú­ság érdekeinek védelmében, elő­segíteni sokoldalú érdeklődés, igényei­k jobb kielégítését. A be­számoló meghatározta az ifjúság egyes rétegei körében végzett munka feladatait, aláhúzva a paraszt- és diákifjúság között folytatott nevelőmunka fokozá­sának szükségességét. A kongresszus a nemzetközi és a hazai politikai helyzetkép­be illesztette a szövetség tevé­kenységét, és globálisan pozitív értékelést adott. Az iránymuta­tás, aktivizálás szándékával — és mert voltak elképzelései — akcióprogramot dolgozott ki a magyar ifjúság számára, mely­nek fő jelszava a „Jobb mun­kával, nagyobb tudással a szo­cializmus teljes felépítéséért”. Ez aktívabb részvételt jelentett a népgazdasági terv megvalósí­tásában elsősorban. Kiemelte a politikai, szakmai, általános is­meretek gyarapításának fontos­ságát. A határozat rangjára emelte a szabad idő kellemes, hasznos eltöltésének biztosítását és feltételeinek megteremtését. CÉLUL TŰZTE A NEMZET­KÖZI KAPCSOLATOK tovább­fejlesztését, az internacionalista nevelés erősítését. A VI. kongresszus után a he­lyi feladatoknak megfelelően a KISZ alapszervezetekben akci­óprogramok készültek. Az ak­cióprogramok a sokoldalú tevé­kenység tervezését, a számonké­rés konkrétságát szolgálták, ugyanakkor a mozgalmi élet új­szerű formáit és módszereit hív­ták életre. A felszabadulás 20. évfordu­lójára és a párt IX. kongresszu­sa tiszteletére kibontakozott szocialista munkaversenyben az ifjúmunkások több mint 70 százaléka vett részt. Minden iparban elterjedt a szocialista brigádcímért folyó verseny. Míg 1964-ben 237 ifjúsági brigád kö­zül 64 nyerte el a szocialista cí­met, 1967-ben már 291 az ifjúsá­gi brigádok száma, amelyek kö­zül 102 a megtisztelő cím tulaj­­­­donosa. Tovább növekedett a fiatalok részvétele az újítási te­vékenységben. Három év alatt 230 újítást fogadtak el a fiata­loktól, melynek népgazdasági értéke meghaladja a 3 millió forintot. Az „Ifjúsági őrjáratok”, a „Radar” mozgalmak és más helyi kezdeményezések eredmé­nyesen segítették a termelés nö­velését, a munkafegyelem meg­szilárdítását, a veszteségi idő csökkentését és a takarékossá­got. Az energiával, a nyers­anyaggal való takarékosság, a hulladékanyagok összegyűjtése, bedolgozása, a szerszámok jobb megóvása közel 7 millió forint megtakarítást eredményezett a népgazdaságnak. Szélesedett a KISZ helyi védnökségek rend­szere. A FALUSI, KÖZSÉGI KISZ-SZERVEZETEK a mező­­gazdasági termelés fejlesztésére törekedtek. Mezőgazdasági üzemeinkben 1967-ben 309 bri­gád segítette a tervek teljesíté­sét, s vett részt a szocialista munkaversenyben. Közel 100 ifjúsági brigád dolgozott a „szo­cialista brigád” cím elnyerésé­ért. A mezőgazdasági üzemek takarmánybázisának növelését eredményesen szolgálta a rét- és legelőápolás felett vállalt véd­nökség. Úttörőink és a KISZ- esek évente mintegy 55 ezer kh-n végeztek ápolási, karban­tartási munkálatokat. A VI. kongresszus akcióprogramjának megfelelően mintegy 2 millió fa­csemetét ültettek el fiataljaink. A gazdasági építőmunkát segí­tették a tanuló fiatalok — éven­te 2 ezren —, akik központi és megyei szervezésű építőtáborok­ban, mezőgazdasági, út- és vas­­útépítési munkákat végeztek. A diákfiatalok ezrei aktívan részt vettek az őszi betakarítási mun­kálatokban. Jelentős kezdeményezések születtek a fiatalok kommunis­ta nevelése és politikai aktivi­tása fokozásának érdekében. Az Egyesült Államok vietnami ag­ressziója elleni tiltakozás nyo­mán indult el a „Vádoljuk az imperializmust!” elnevezésű po­litikai akciósorozat. A fiatalok tiltakozó gyűléseket, tüntetése­ket, röpgyűléseket tartottak, a vietnami nép megsegítésére 300 000 forintot fizettek be a Központi Bizottság vietnami számlájára. Az ifjúsági szövetség tevé­kenységének eredményeit, a ne­velés, az érdekvédelem és a szer­vezés terén jelentkező fogyaté­kosságokat elemezte az 1966 jú­liusában megjelent „Állásfogla­lás a KISZ munkájának néhány időszerű kérdésében”. A doku­mentumban megfogalmazott megállapítások megyénk ifjúsá­gára is vonatkoztak. AZ „ÁLLÁSFOGLALÁS” MEGJELENÉSE UTÁN me­gyénkben a KISZ fokozottabban igyekezett eleget tenni annak a feladatnak, hogy foglalkozzon a fiatalok egyéni gondjaival, ér­dekeivel és lehetőséget nyújt­son közéleti tevékenységük fo­kozására. Az érdekvédelmi te­vékenység erősítését szolgálta a „Szót kér a KISZ-tag” jel­szó. A jelszó nyomán olyan kez­deményezések születtek, mint a „radarszolgálat” az üzemekben, az ifjúsági parlamentek soroza­ta. A fiatalok véleményei, ész­revételei alapján megyénk te­rületén több olyan intézkedés történt, amely az ifjúság érdek­­védelmét szolgálta. A megyei pártbizottság, majd ezt követő­en a járási pártbizottságok és pártalapszervezetek ifjúsággal foglalkozó tanácskozásai és a hozott határozatai nagymérték­ben segítették e területen is a szemlélet javítását, a fiatalokról való gondoskodást. A KISZ me­gyei bizottsága együttműködési tervben rögzítette kapcsolatai­nak, együttműködésének módo­zatait az SZMT-vel, MESZÖV- vel, MTI-sel, MHSZ-szel, Hazafi­as Népfronttal, a nőmozgalom­mal és a Vöröskereszttel. A KISZ ma megtárgyalta a mun­kásifjúság, a parasztifjúság, a diákifjúság helyzetét, a fiatalok körében végzendő KISZ-munka új követelményeit. A KISZ NEVELŐ MUNKÁJA színvonalának emelésével az ifjúság részvétele a közéleti te­vékenységben is megnövekedett. A legutóbbi országgyűlési és tanácstagi választások során 295 fiatal kapott megbízást e komoly feladatok megoldására. Megyénk munkásőrei között 300 fő KISZ-korosztálybeli fiatal ta­lálható, akik közül 101 fő KISZ- tag. A szakszervezet különböző, szerveiben 628 fiatal a tisztség­­viselő. A KISZ kulturális és sport tö­megmunkáját számtalan ren­dezvénysorozat élénkítette, a „Ki mit tud?”, a „Ki miben tu­dós?” versenyek, a diáknapok seregszemléi, a Szabolcsi Téli Sporthetek stb. 1967-ben első íz­ben rendezték meg a „Forradalmi Ifjúsági Napok”-at, amely elő­segítette március 15., március 21. és április 4. összehangolt, egységes megünneplését. A ta­nulási mozgalom is megfelelő ütemben fejlődött. Megyénkben a középiskola esti, levelező ta­gozatán 6216 fiatal tanul. Fentiek ékesen bizonyítják, hogy a VI. kongresszus 3 konk­rét feladatkijelölése eredménye­sen valósult meg megyénkben. Jól szolgálták a népgazdasági tervek teljesítését, sokat tettek a politikai, szakmai, az általános műveltség gyarapításáért, ér­telmesen építették a nemzetközi kapcsolatokat. Megpróbálták va­lóban jobb munkával és na­gyobb tudással segíteni a szo­cializmus építését. 1967. június 7-én a megyei küldöttértekezlet sommázása is ezt a fejlődést tükrözte. A szocialista építőmunkában való részvétel jó légkörben megvaló­sult, üzemben, falun. A diákok szorgalmasan tanultak. A ter­melőszövetkezetek erősödése a falusi fiatalok anyagi ösztönzé­sét segítette. Ez a helytállást fo­kozta. A nevelőmunka eredmé­­nye az ifjúság magatartásának pozitív változása, a kollektív szellem erősödése. A szabadidős program a klubéletben hozott szép eredményeket. A szerveze­ti életben a módszertani kérdé­sek kerültek előtérbe. Ez önma­gában véve is előrelépés. A tag­gyűlések valódi nevelési fóru­mok lettek, fontossá váltak a megbízatások, rendszeressé a kollektív munka. Nőtt az akti­vitás , ha az öntevékenység nem is. Javult a pártirányítás, főleg üzemekben, iskolákban. Fejlődött a veztőképzés is. Cél­tudatosabb lett a végrehajtó munka, fejlődött a közvetlen te­rületi ellenőrző tevékenység is. Differenciáltabb lett a rétegek­kel való foglalkozás. Ugyanak­kor felvetődött az önállóság fo­kozásának szükségessége a moz­galomban. ILYEN HELYZETFELTÁRÓ, értékelő munkával készült Sza­bolcs-Szatmár megye KISZ-ve­­zetése és -tagsága 1967-ben­­ a­ kongresszusra, hogy tapasztala­taival hozzájáruljon sikereihez és feladatai kijelöléséhez. Orosz Szilárd következik: „Minden tevé­kenységünknek a kommunista nevelést kell szolgálnia.” Tanuljunk véleményt diákújságírók és rádiósok stúdiója Nyíregyházán Véleménye mindenről, min­denkinek van. Legfeljebb nem mondja ki, nem mondja el, nem írja le. Vagy vannak olyanok is, akik nem tudják leírni, szavak­ba önteni. S ha az ember fiatal, mondjuk középiskolás, akkor a vélemény — sokszor a nagyon kritikus vélemény — mindig „kéznél van”. Szólnak — leg­többször egymás között — a gye­rekek az iskoláról, szólnak a családról, kibeszélik az osztály­­közösséget, a lányokat vagy a KISZ gondjait. A legszerencsé­sebb talán az a közösség, az az iskola, ahol a diákok, a fiatalok véleményének fóruma is van. A diáksajtó a diákrádió ugyanis igazi közösségformáló erő. Egyáltalán nem magányos mű­faj. S ahogy az egész társada­lom a demokrácia iskoláját jár­ja, úgy lehet az iskolai lap a sulirádió a meggondolt felelős, ugyanakkor kritikus és legtöbb­ször humoros kifejezője a diák­hangnak. Hogy hány lap és rádió mű­ködik a megyében? Nos azt egyelőre senki nem tudná meg­mondani. A tanárképző főisko­la „Tanítani” című újságja már igazi kamasz túl a tizenötödik évén, változó színvonallal, de állandó fórumként él. Az ÉVISZ-KISZ már országos saj­tófórumon az Ifjúsági Magazin hasábjain is bemutatkozott. A Kölcsey gimnázium stencilezett lapjának ideiglenes külseje mö­gött pedig állandó lelkesedés és tenni-mondani akarás van. Ahány iskola, annyi rádió. Sok helyen még csak iskolai hirde­tések szócsöve, de akad ahol már a technikai színvonal mos­toha viszonyai mellett is igazi műsort csinálnak. A nyíregyházi megyei és vá­rosi művelődési központ új épü­letének elkészültekor vállalta, hogy otthont ad a diákújságírók és -rádiósok körének is. A szin­te szájról szájra terjedő tobor­zás során meglepően sokan, majd ötvenen gyűltek itt össze, hogy az újságírás alapvető fo­gásaival megismerkedhesse­nek, hogy a rádiózás mikéntjét elsajátíthassák. Minden máso­dik kedden gyűlnek össze be­szélgetésre, vitára, írások érté­kelésére a klub tagjai. A tervek között szerepel, hogy a műve­lődési ház égisze alatt módszer­tani füzetet szerkesztenek, ötle­teket, témákat és nem utolsó­sorban szervezési módszereket nyújtva a sajtóval, rádióval még nem rendelkező iskoláknak. A nyíregyházi rádió ifjúsági mű­sorának hullámhosszán már nem egy rövid írás, kommentár, jegy­zet el is hangzott. A debreceni példán felbuzdulva — ahol ha­sonló kör működik — a megyei lap, a Kelet-Magyarország ha­sábjain is „szót kérnének” a tollforgató középiskolások. A nyomda, a rádió és a szerkesz­tőség munkájával akár közvet­len látogatás során is meg le­hetne ismerkedni, bizonyára er­re is lesz alkalom. A jeles új­ságíró kollégákat a diákpoliti­kusok klubjával közösen hívják meg a diáksajtóklub képviselői. Feladatuknak tekintik a fia­talok a megye más városaiban, iskoláiban működő diáklapok és diákrádiók földerítését is. Ez egy egységesebb kép kialakítá­sához és a tapasztalatok átadá­sához egyaránt szükséges. Bizonyára nem mindenkiből lesz újságíró, vagy rádiós azok közül, akik ide járnak, de szé­lesebb látókörű, érzékenyebb, vitaképesebb közéletiségben ak­tívabb az, aki a többiek számá­ra is talál mondani­ írnivalót. Külső segítők, támogatók nélkül pedig egyetlen sajtószerv sem működhet — eredményesen. Az ifjú diákújságírók egy csoportja. (Jávor L. felvétele) A fehérgyarmati 1364. sz. Petőfi Sándor Úttörőcsapat félezernyi kisdobosa és úttörője nagy ünnepe volt június elseje. Harmadik alkalommal nyerték el a KISZ KB Vörös Selyem Zászlaját. Eb­ből az alkalomból Lippai Gergely megyei úttörőelnök adta át Tar­­pai Zsuzsanna úttörőtanács-elnöknek a KB csillagját, illetve a har­­madízbeni sikert tanúsító oklevelet.

Next