Szabolcsi Ifjúság, 1982 (16. évfolyam, 1-8. szám)
1982-06-01 / 6. szám
Fejezetek a KISZ Szabolcs-Szatmár megyei történetéből több munkával, nagyobb tudással A VI. KONGRESSZUSRA való készülés hónapjai nemcsak összegeznek, de körvonalazzák is a következő időszak tennivalóit. Így történt ez 1964-ben is a KISZ VI. kongresszusán. Azzal, hogy a Központi Bizottság augusztusban közzétette kongresszusi téziseit, az érdeklődés, tervezgetés nyomatékot kapott." A 800 000 tagot számláló magyar KISZ 21 000 alapszervezetében, 100 000 ezer vezetőjében ezek a kérdések kerültek előtérbe a megyénkben is. Intézkedési terv készült a szervezeti és káderfeladatok megoldására. Felélénkült a versenyszellem, a népgazdasági feladatok segítése, fokozódott az ideológiai-politikai munka. Élénk volt a kongresszusi tételek megyei vitája is, középpontban az ISZM-mel, melyet fontosnak tartottak. Nagy érdeklődés előzte meg a megyei küldöttértekezletet, melyet 1964 decemberében tartottak. A beszámoló az első megyei küldöttértekezleten vállalt feladatok teljesítéséről adott reális értékelést. Majd a legfőbb figyelmet a népgazdasági tervek teljesítésének segítésében vállalt feladatoknak, a gazdaságot növelő, minőséget javító ifjúsági termelési mozgalmaknak és az ifjúság nevelésével, a KISZ kommunista jellegének erősítésével kapcsolatos kérdéseknek szentelte. A beszámoló hangsúlyozta, hogy a KISZ-nek nagyobb meggyőző erővel, szenvedélyességgel kell magyaráznia a párt politikáját, a mindennapi munkában kell fejlesztenie az ifjúság szocialista erkölcsét. Növelni a KISZ tagjaival szemben támasztott követelményeket, bátrabban tevékenykedni az ifjúság érdekeinek védelmében, elősegíteni sokoldalú érdeklődés, igényeik jobb kielégítését. A beszámoló meghatározta az ifjúság egyes rétegei körében végzett munka feladatait, aláhúzva a paraszt- és diákifjúság között folytatott nevelőmunka fokozásának szükségességét. A kongresszus a nemzetközi és a hazai politikai helyzetképbe illesztette a szövetség tevékenységét, és globálisan pozitív értékelést adott. Az iránymutatás, aktivizálás szándékával — és mert voltak elképzelései — akcióprogramot dolgozott ki a magyar ifjúság számára, melynek fő jelszava a „Jobb munkával, nagyobb tudással a szocializmus teljes felépítéséért”. Ez aktívabb részvételt jelentett a népgazdasági terv megvalósításában elsősorban. Kiemelte a politikai, szakmai, általános ismeretek gyarapításának fontosságát. A határozat rangjára emelte a szabad idő kellemes, hasznos eltöltésének biztosítását és feltételeinek megteremtését. CÉLUL TŰZTE A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK továbbfejlesztését, az internacionalista nevelés erősítését. A VI. kongresszus után a helyi feladatoknak megfelelően a KISZ alapszervezetekben akcióprogramok készültek. Az akcióprogramok a sokoldalú tevékenység tervezését, a számonkérés konkrétságát szolgálták, ugyanakkor a mozgalmi élet újszerű formáit és módszereit hívták életre. A felszabadulás 20. évfordulójára és a párt IX. kongresszusa tiszteletére kibontakozott szocialista munkaversenyben az ifjúmunkások több mint 70 százaléka vett részt. Minden iparban elterjedt a szocialista brigádcímért folyó verseny. Míg 1964-ben 237 ifjúsági brigád közül 64 nyerte el a szocialista címet, 1967-ben már 291 az ifjúsági brigádok száma, amelyek közül 102 a megtisztelő cím tulajdonosa. Tovább növekedett a fiatalok részvétele az újítási tevékenységben. Három év alatt 230 újítást fogadtak el a fiataloktól, melynek népgazdasági értéke meghaladja a 3 millió forintot. Az „Ifjúsági őrjáratok”, a „Radar” mozgalmak és más helyi kezdeményezések eredményesen segítették a termelés növelését, a munkafegyelem megszilárdítását, a veszteségi idő csökkentését és a takarékosságot. Az energiával, a nyersanyaggal való takarékosság, a hulladékanyagok összegyűjtése, bedolgozása, a szerszámok jobb megóvása közel 7 millió forint megtakarítást eredményezett a népgazdaságnak. Szélesedett a KISZ helyi védnökségek rendszere. A FALUSI, KÖZSÉGI KISZ-SZERVEZETEK a mezőgazdasági termelés fejlesztésére törekedtek. Mezőgazdasági üzemeinkben 1967-ben 309 brigád segítette a tervek teljesítését, s vett részt a szocialista munkaversenyben. Közel 100 ifjúsági brigád dolgozott a „szocialista brigád” cím elnyeréséért. A mezőgazdasági üzemek takarmánybázisának növelését eredményesen szolgálta a rét- és legelőápolás felett vállalt védnökség. Úttörőink és a KISZ- esek évente mintegy 55 ezer kh-n végeztek ápolási, karbantartási munkálatokat. A VI. kongresszus akcióprogramjának megfelelően mintegy 2 millió facsemetét ültettek el fiataljaink. A gazdasági építőmunkát segítették a tanuló fiatalok — évente 2 ezren —, akik központi és megyei szervezésű építőtáborokban, mezőgazdasági, út- és vasútépítési munkákat végeztek. A diákfiatalok ezrei aktívan részt vettek az őszi betakarítási munkálatokban. Jelentős kezdeményezések születtek a fiatalok kommunista nevelése és politikai aktivitása fokozásának érdekében. Az Egyesült Államok vietnami agressziója elleni tiltakozás nyomán indult el a „Vádoljuk az imperializmust!” elnevezésű politikai akciósorozat. A fiatalok tiltakozó gyűléseket, tüntetéseket, röpgyűléseket tartottak, a vietnami nép megsegítésére 300 000 forintot fizettek be a Központi Bizottság vietnami számlájára. Az ifjúsági szövetség tevékenységének eredményeit, a nevelés, az érdekvédelem és a szervezés terén jelentkező fogyatékosságokat elemezte az 1966 júliusában megjelent „Állásfoglalás a KISZ munkájának néhány időszerű kérdésében”. A dokumentumban megfogalmazott megállapítások megyénk ifjúságára is vonatkoztak. AZ „ÁLLÁSFOGLALÁS” MEGJELENÉSE UTÁN megyénkben a KISZ fokozottabban igyekezett eleget tenni annak a feladatnak, hogy foglalkozzon a fiatalok egyéni gondjaival, érdekeivel és lehetőséget nyújtson közéleti tevékenységük fokozására. Az érdekvédelmi tevékenység erősítését szolgálta a „Szót kér a KISZ-tag” jelszó. A jelszó nyomán olyan kezdeményezések születtek, mint a „radarszolgálat” az üzemekben, az ifjúsági parlamentek sorozata. A fiatalok véleményei, észrevételei alapján megyénk területén több olyan intézkedés történt, amely az ifjúság érdekvédelmét szolgálta. A megyei pártbizottság, majd ezt követően a járási pártbizottságok és pártalapszervezetek ifjúsággal foglalkozó tanácskozásai és a hozott határozatai nagymértékben segítették e területen is a szemlélet javítását, a fiatalokról való gondoskodást. A KISZ megyei bizottsága együttműködési tervben rögzítette kapcsolatainak, együttműködésének módozatait az SZMT-vel, MESZÖV- vel, MTI-sel, MHSZ-szel, Hazafias Népfronttal, a nőmozgalommal és a Vöröskereszttel. A KISZ ma megtárgyalta a munkásifjúság, a parasztifjúság, a diákifjúság helyzetét, a fiatalok körében végzendő KISZ-munka új követelményeit. A KISZ NEVELŐ MUNKÁJA színvonalának emelésével az ifjúság részvétele a közéleti tevékenységben is megnövekedett. A legutóbbi országgyűlési és tanácstagi választások során 295 fiatal kapott megbízást e komoly feladatok megoldására. Megyénk munkásőrei között 300 fő KISZ-korosztálybeli fiatal található, akik közül 101 fő KISZ- tag. A szakszervezet különböző, szerveiben 628 fiatal a tisztségviselő. A KISZ kulturális és sport tömegmunkáját számtalan rendezvénysorozat élénkítette, a „Ki mit tud?”, a „Ki miben tudós?” versenyek, a diáknapok seregszemléi, a Szabolcsi Téli Sporthetek stb. 1967-ben első ízben rendezték meg a „Forradalmi Ifjúsági Napok”-at, amely elősegítette március 15., március 21. és április 4. összehangolt, egységes megünneplését. A tanulási mozgalom is megfelelő ütemben fejlődött. Megyénkben a középiskola esti, levelező tagozatán 6216 fiatal tanul. Fentiek ékesen bizonyítják, hogy a VI. kongresszus 3 konkrét feladatkijelölése eredményesen valósult meg megyénkben. Jól szolgálták a népgazdasági tervek teljesítését, sokat tettek a politikai, szakmai, az általános műveltség gyarapításáért, értelmesen építették a nemzetközi kapcsolatokat. Megpróbálták valóban jobb munkával és nagyobb tudással segíteni a szocializmus építését. 1967. június 7-én a megyei küldöttértekezlet sommázása is ezt a fejlődést tükrözte. A szocialista építőmunkában való részvétel jó légkörben megvalósult, üzemben, falun. A diákok szorgalmasan tanultak. A termelőszövetkezetek erősödése a falusi fiatalok anyagi ösztönzését segítette. Ez a helytállást fokozta. A nevelőmunka eredménye az ifjúság magatartásának pozitív változása, a kollektív szellem erősödése. A szabadidős program a klubéletben hozott szép eredményeket. A szervezeti életben a módszertani kérdések kerültek előtérbe. Ez önmagában véve is előrelépés. A taggyűlések valódi nevelési fórumok lettek, fontossá váltak a megbízatások, rendszeressé a kollektív munka. Nőtt az aktivitás , ha az öntevékenység nem is. Javult a pártirányítás, főleg üzemekben, iskolákban. Fejlődött a veztőképzés is. Céltudatosabb lett a végrehajtó munka, fejlődött a közvetlen területi ellenőrző tevékenység is. Differenciáltabb lett a rétegekkel való foglalkozás. Ugyanakkor felvetődött az önállóság fokozásának szükségessége a mozgalomban. ILYEN HELYZETFELTÁRÓ, értékelő munkával készült Szabolcs-Szatmár megye KISZ-vezetése és -tagsága 1967-ben a kongresszusra, hogy tapasztalataival hozzájáruljon sikereihez és feladatai kijelöléséhez. Orosz Szilárd következik: „Minden tevékenységünknek a kommunista nevelést kell szolgálnia.” Tanuljunk véleményt diákújságírók és rádiósok stúdiója Nyíregyházán Véleménye mindenről, mindenkinek van. Legfeljebb nem mondja ki, nem mondja el, nem írja le. Vagy vannak olyanok is, akik nem tudják leírni, szavakba önteni. S ha az ember fiatal, mondjuk középiskolás, akkor a vélemény — sokszor a nagyon kritikus vélemény — mindig „kéznél van”. Szólnak — legtöbbször egymás között — a gyerekek az iskoláról, szólnak a családról, kibeszélik az osztályközösséget, a lányokat vagy a KISZ gondjait. A legszerencsésebb talán az a közösség, az az iskola, ahol a diákok, a fiatalok véleményének fóruma is van. A diáksajtó a diákrádió ugyanis igazi közösségformáló erő. Egyáltalán nem magányos műfaj. S ahogy az egész társadalom a demokrácia iskoláját járja, úgy lehet az iskolai lap a sulirádió a meggondolt felelős, ugyanakkor kritikus és legtöbbször humoros kifejezője a diákhangnak. Hogy hány lap és rádió működik a megyében? Nos azt egyelőre senki nem tudná megmondani. A tanárképző főiskola „Tanítani” című újságja már igazi kamasz túl a tizenötödik évén, változó színvonallal, de állandó fórumként él. Az ÉVISZ-KISZ már országos sajtófórumon az Ifjúsági Magazin hasábjain is bemutatkozott. A Kölcsey gimnázium stencilezett lapjának ideiglenes külseje mögött pedig állandó lelkesedés és tenni-mondani akarás van. Ahány iskola, annyi rádió. Sok helyen még csak iskolai hirdetések szócsöve, de akad ahol már a technikai színvonal mostoha viszonyai mellett is igazi műsort csinálnak. A nyíregyházi megyei és városi művelődési központ új épületének elkészültekor vállalta, hogy otthont ad a diákújságírók és -rádiósok körének is. A szinte szájról szájra terjedő toborzás során meglepően sokan, majd ötvenen gyűltek itt össze, hogy az újságírás alapvető fogásaival megismerkedhessenek, hogy a rádiózás mikéntjét elsajátíthassák. Minden második kedden gyűlnek össze beszélgetésre, vitára, írások értékelésére a klub tagjai. A tervek között szerepel, hogy a művelődési ház égisze alatt módszertani füzetet szerkesztenek, ötleteket, témákat és nem utolsósorban szervezési módszereket nyújtva a sajtóval, rádióval még nem rendelkező iskoláknak. A nyíregyházi rádió ifjúsági műsorának hullámhosszán már nem egy rövid írás, kommentár, jegyzet el is hangzott. A debreceni példán felbuzdulva — ahol hasonló kör működik — a megyei lap, a Kelet-Magyarország hasábjain is „szót kérnének” a tollforgató középiskolások. A nyomda, a rádió és a szerkesztőség munkájával akár közvetlen látogatás során is meg lehetne ismerkedni, bizonyára erre is lesz alkalom. A jeles újságíró kollégákat a diákpolitikusok klubjával közösen hívják meg a diáksajtóklub képviselői. Feladatuknak tekintik a fiatalok a megye más városaiban, iskoláiban működő diáklapok és diákrádiók földerítését is. Ez egy egységesebb kép kialakításához és a tapasztalatok átadásához egyaránt szükséges. Bizonyára nem mindenkiből lesz újságíró, vagy rádiós azok közül, akik ide járnak, de szélesebb látókörű, érzékenyebb, vitaképesebb közéletiségben aktívabb az, aki a többiek számára is talál mondani írnivalót. Külső segítők, támogatók nélkül pedig egyetlen sajtószerv sem működhet — eredményesen. Az ifjú diákújságírók egy csoportja. (Jávor L. felvétele) A fehérgyarmati 1364. sz. Petőfi Sándor Úttörőcsapat félezernyi kisdobosa és úttörője nagy ünnepe volt június elseje. Harmadik alkalommal nyerték el a KISZ KB Vörös Selyem Zászlaját. Ebből az alkalomból Lippai Gergely megyei úttörőelnök adta át Tarpai Zsuzsanna úttörőtanács-elnöknek a KB csillagját, illetve a harmadízbeni sikert tanúsító oklevelet.