Szamos, 1900. augusztus (32. évfolyam, 62-70. szám)

1900-08-02 / 62. szám

XXXII. évfolyam. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Mindennemű díjak S­zatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK:­­­ Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltetnek Nyilttér sora 20 fillér. Szatmár, 1900. csütörtök augusztus 1ó 2. SZAMOS Vegyes tartalmu lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. A SZATMÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Meghívó. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület I. évi augusztus h­ó 8-án szerdán d. e. 11 órakor Szatmáron a városháza tanácstermében igazga­tósági gyűlést tart, melyre az ig. választmány tagjait tisztelettel meghivom. Szatmár, 1900. augusztus 1. Domahidy Sándor, alelnök. Az ülés tárgysorozata: 1. Múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. 2. Üdvözlő felirat a földművelésügyi Miniszter urhoz az agrár érdekek védelmezése következtében felmerült tá­madásokért. 3. Földm. min. rendelet viharágyukhoz szükséges lő­por kedvezményes beszerzése tárgyában. 4. A jégfelhők elleni védekezésre utasítás. 5. Hesseni légy elleni védekezés tárgyában. 6­ Hazai ipar állami támogatásáról szóló törvény. 7. Ülésig beérkező miniszteri rendeletek. 8. Sárosvármegyei G. E. a fölmivelésügyi Miniszter úrhoz intézett üdvözlő feliratát megküldi. 9. Arad vármegyei G. E. a dohánytermelőkről szóló törvényjavaslat tárgyában készített memorandumát hozzájá­rulás végett megküldi. 10. Csikmegyei G. E. gazdakörök szervezése tárgyá­ban hozott határozatát megküldi. 11. Központi Hitelszövetkezet felhívása közpénzeknek nála leendő elhelyezése iránt. 12. Orsz. mezőgazdasági és közraktári hitel­intézet átirata közraktárak alakítása tárgyában. 13. Szőlőtelep feletti jogviszony szabályozása tárgyá­ban Szatmárnémeti szab. kir. várossal kötendő szerződés. 14. Javaslat a sertészvész elfojtására kiadott minisz­teri rendelet végrehajtása érdekében. 15. Ganz és Társa Mechwart-féle gőzekéjét ajánlja. 16. Tenyészállat díjazást rendező bizottság kiküldése. 17. Szőlőtelep ügyei. 18. Tagsági ügyek. 62 ik szám. « Gabonaértékesítő szövetkezetek és közraktárak. Az ujabbi agrár­politika mind inkább a kis­gazdák érdekeit karolja fel, ami ter­mészetes is, hisz sokan vannak számra s legjobban rá vannak a támogatásra szorulva. Folyton merülnek fel újabb és újabb eszmék, amiknek czélja azt a kis­gazda osztályt melynek gyengesége különösen egyenkénti kicsinységében rejlik, tömörítve a mostoha viszonyokkal való megküzdésre képessé tenni Sőt a szövetkezetek terjedésével is azok­nak mindig újabb és újabb áldásos formája ve­tődik felszínre s a legkülönbözőbb irányban fejti ki jótékony hatását. Már évek­ óta foglalkoznak a szövetke­zetek egy újabb formájával, ami a kisgaz­dának módot nyújtana gabonája értékesítése körül a tömeges eladás előny­eit kihasználni. Ezek a közraktárral egybekötött gabona ér­tékesítő szövetkezetek, melyeknek kettős czélja van. — Egyik, az együttes tisztítással egyöntetűvé tett, nagyobb tömegben egyszerre­­ áruba bocsátott gabona értékének emelése, a másik módot nyújtani arra is, hogy a­­ gazdák közraktárban elhelyezett gabonájukra esetleg kölcsönt vehessenek fel, amivel le­hetővé válik ránk nézve az áralakulásokat kivárni. Természetes, hogy a kisgazda mindkét érdeket csakis szövetkezés utján érheti el. A kisgazdának rendszerint nincsenek meg­­f­felelő gabonatisztitó gépei, amit együttesen beszerezhetnek. A tisztítás munkája is ol­csóbb együtt. Nagyobb mennyiségben ve­vőt is jobban talál s nincs rá utalva az idő­rabló költséges piaczolásra, ahol inkább ki­­ van téve a spekuláczió körmeinek. Hiszen nyilvánvaló, hogy a nagyobb tömegben el­adásra kérü­lő gabona ára mindig magasabb mint kisebb mennyiségeké. De a gabonára felvehető kölcsön sem utolsó előny a gazdának, ki a term­elé­s­ egész­­évi költségeitől kifáradva alig tudja bevárni azt az időt, amikor terméséből pénzt láthat. Pedig az aratás után nagy mennyiség­ben piaczra kerülő búza is jobban ki van a tőzsde mesterséges áralakításának téve. Így a gazda kényszerhelyzetéből ismét csak a spekulác­ió hízik. A Magyar Gazdaszövetség a gabona­értékesítő szövetkezetek alakulása mellett ad­­ót indított. Az alakulás körül útmutatás­sal, tanácscsal támogatja a gazdákat. Egyidejűleg az országos mezőgazda­­sági és közraktári hitelintézet is hozzá­fo­gott a szervezés munkájához.­ Közraktára­kat emel, a­hol a szövetkezetek elhelyez­hetik terményeiket s azokra hitelt vehetnek igénybe. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület pedig a legnagyobb örömmel fog támogatni minden üdvös mozgalmat. Az alkalom tehát meg van adva rá, hogy segítsünk magunkon, nem kell hozzá egyéb, mint egy kis jóakarat — önmagunk iránt. P. Fürdő levél. Turvékonyi és vámfalui mária-völgyi fürdő. Tek. Szerkesztő ur ! Mint a máriavölgyi fürdő egyik szerény vendége, a társadalomnak és környékbeli üdü­­lésre vágyakozóknak hasznos szolgálatot vélek­ tenni az által, ha tek. szerkesztő ur engedelmé­ből becses lapjában a fürdőnek ez idei életéből egyet-mást. e levelemben közö­ltetek. A megyében szerte ismeretes az avasi hegyek által körülvett s mintegy 13 községből álló kis „Avas ország." E községek között álla­nak Vámfalu és Turvékonya községek. E két község határainak össze­szögellésénél van egy, s a természet által teremtett különös alkotása: kis vid­gyecske. E völgyecskében fekszik „Máriavölgyi“ fürdő. A fürdő környezete a hatalmas tölgyesekkel van körülvéve. Alig fél­­­ holdnyi területen tizenegy különféle ásványvíz forrás van. A máriavölgyi fürdő a környező hegyek­ által a viharoktól és hőm­érséki ingadozásoktól teljesen meg van védve. A viharoknak csak a hangja hallható itt, de a szól csak enyhe fuval­lat alakjában, köszönthet be a fürdő telepre. A múlt évben dr. Egri Károly fürdő orvos­­ úr vezetése mellett egy uj forrás futatott, mely i A „Mária-forrás“ vize az elemzés tanúsága szerint a hazai és külföldi alcalicus sós, sava­­­­nyuvizek között az elsők közzé tartozik. Ural­­kodó alkotó­­részei közzil:1 konyhasó tartalma jóval nagyobb az emsinél [Viktória], a gleichen­­­­berginél (Constant), a seltersinel, a bikszádinál, s a bártfainál (Orvos-forrás), nátriumbicarbonát tartalma nagyobb az emsinél, gleichenberginél, seltersinel, luhatschozvitzinél, bártfainál, szén­dioxid tartalma az emsinél. Az uralkodó alkat­részeken kivül, lényeges még benne a jódnat­­ó­rium, de különösen a nátriumsulfát. A M­ária-forrás vize összetételéhez képest­­ elsőrendű hurutellenes szer: praedestinálva­­ van­­ arra, hogy az említett külföldi vizeket a­z a magyarországi piaczokról lassanként ki­szorítsa. A máriavölgyi fürdő jelenlegi birtokosa gr. Vay Gábor kamarás cs. és kir. tüzér kapi­tány, ki a fürdőtelepet a kor jelenlegi igényei­nek megfelelően, költséget nem kimérve rendezi be. A telepen kényelmes berendezésű uj ven­dég­házak és vendéglő épült, úgy, hogy ma már 5 épületben van összesen 40 vendégszoba, melyeknek berendezése a legegyszerűbbtől kezdve a magasabb igényeknek is megfelelően váltakozik. Ő méltósága fürdő tulajdonos a fürdő kül-M '­ htnfnl/ Kölesében 175 kath. hold I. osztálya Szálltó föld, egy tagban, dohány engedélylyel, gazdasági épületekkel, a községben ) Uil LUK. úri lak, külön gyógyszertár helyiség, mely bereiteten egy gyógyszerész által. Ára 35 ezer frt. Értekezhetni Kölesében Horváth Elekkel. 1860. cm. mélységből palakőzetből artézi módra, kitűnő izü ásványvíz bugyog fel, melyet kitűnő üdítő és a gyomor gyors emésztési hatásánál fogva, úgy az egész fürdő, mint a vidék lakói mohón élvezik. Eme uj forrásnak neve Martha­ forrás, úgy ennek, mint a Mária forrásnak; (ezelőtt gleichenbergi forrás) hivatalos vegy­­elemzése a napokban dr. Hankó Vilmos buda­pesti chemiai tanár, a magyar tudományos­­ akadémia tagja által megejtetett. A vegyelem­zés eredménye mindenkit bámulatra ragad, melyet a tek. szerk. ur becses engedelméből s kivonatosan. itt előadni bátor leszek. A Martha-forrás vize a legértékesebb alcalicus izü sós savanyu vizek egyike. Össze­­s tételét illetőleg — hőmérsékletétől eltekintve — ■ leginkább az „emsi“ (Viktória) forrás vizével hasonlítható össze. A vízben a nátrium-bicar­­bonáton, konyhasón és szabad széndioxidon kí­vül lényeges alkotórészek a nátriumsulfát és vasbicarbonát. Az orvosok sikerrel használhatják mindazon esetekben, melyekben az alcalicus,sós savanyu vizek javasolva vannak. A viz a szer­ves anyagoktól s a rothadás termékeitől teljesen mentes, mi a forrás helyes kerítésére vall. Mint isztali és üditő viz is kitűnő. A Mártha-forrás méltó az orvosok figyelmére s a közönség pártolására.

Next