Szamos, 1902. október (34. évfolyam, 79-87. szám)

1902-10-02 / 79. szám

XXXIV. évfolyam. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes számára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Mindennemű díjak Szatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Szatmár, 1902. Csütörtök október hó 2. SZAMOS Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. A SZATMÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. / ^0 Mi lesz a kántorságokkal ? 1. Égetően sürgős az az ügy, a melyben szavamat felemelem, különösen a városi tanácshoz intézve azt. Az iskolákat a város átadta az államnak. Az átadás befejezett tény. Átadta anélkül, hogy az illetékes egyházi hatóságokat arra nézve megkérdezte volna. Átadta anélkül, hogy számot vetett volna azzal, hogy e ténykedésnek minden következményét jó előre meg kell gondolnia. Valóban csodálkozni lehet a felett, hogy az egyházak egész könnyedén siklanak el e kérdés felett, mely pedig őket mélyen érinti. Ezt kell hinnem, mert sehol egy sort nem olvasunk arról, hogy e tárgyat az egyházak a nyilvánosság előtt tárgyalnák, márpedig városunk lakosságára nézve ez oly fontos, hogy a tárgyalása a legnagyobb nyilvánosságot kívánja. Ne tárgyaljuk most azt, ha volt-e a vávárosnak joga az iskolatulajdonos egyházak megkérdezése nélkül az államosításra? Befejezett ténnyel állunk szemben s ennek vitatása csak szétválasztana bennünket, hanem az államosítás következményei közül a kántorság kérdése az, melyet ez alkalommal ismét a nyilvánosság előtt tárgyalni kívánok. Az érdekelt egyházak rég beadták kérvényeiket a városi tanácshoz, melyekben a kántorságok szervezését kérik. Mit tett e tárgyban a tanács ? A legkényelmesebb eszközökhöz nyúlt. A benyújtott kérvényeket nem tárgyalja, pedig jól tudja, hogy e kérdést az államosítással kellett volna megoldania. Igen, mert szeptember 1-én az egyházi tanítóságok végleg megszűntek s így most az egyházak tájékozatlanul állanak, sőt nehéz helyzetbe jutottak. Először is azzal kell tisztába jönnünk, kell-e külön önálló kántorság szervezése az egyes egyházakban avagy nem ? Úgy értesültem, hogy a város az állammal kötött szerződésben azt a feltételt, hogy az állami hangsúlyozza alkalmazottak közül egy-egy tanító kötelezendő arra, hogy mérsékelt díjazásért a kántori teendőket ellássa. Ez a feltétel egyszerűen semmi! Igen, mert a miniszter a kántori teendők végzését csak iskolai időn kívül engedi meg. Csak ebben az évben — mivel ez sürgős és kellőleg elő nem készített államosítás folytán csak átmeneti év — tűri meg az állam, hogy a tanítók iskolai időben is végezhessenek kántori teendőt. Azt nagyon könnyű elgondolni, hogy iskolai időn kívül bent a városon egyetlen egyháznál sem lehet — kivált télen — isteni tiszteleteket tartani. Nem, még a Szatmárhegyen sem, mert ott a földrajzi viszonyok gátolnak abban. Hiszen, ha egy napon két temetés esik, a nagy távolságnál fogva, — a melyet a kántornak sokszor be kell járnia, — egy egész téli nap is eltelik a temetéssel a Hegyen. Nincs más megoldás, mint minden egyháznál a külön álló kántorság szervezése. Azt az oldalát akarom vitatni e kérdésnek, ha kötelezhető-e a város az egyházak kántoriális állásának szervezésére? Szeretném, ha valaki megczáfolná okoskodásomat itt a nyilvánosság előtt, ha valaki igyekezne engemet és velem együtt az érdekelt egyházakat meggyőzni a felől, hogy az egyházak kívánsága helytelen. Nézzük tehát. Hallottam városi részről olyan okoskodást, hogy az egyházaktól a város a tanítók fizetését vette csak magára, s ha az egyházak az egyes tanítókat kántoroknak is használták, az az egyházak belügye. Dal a külvárosról. Nyaralni nem fogok Trouvilleben Sőt esztendőbe sem megyek, Egy mákszemnyit sem érdekelnek Az égbe nyúló nagy hegyek, Nem vonz a tónak sima tükre, A fenyves, az se hat reám , A külváros az én világom, A külváros az én hazám, A külvárosban szép a nappal És nem kevésbbé szép az éj, Kivált, ha fényes holdvilágban S a sár nem mód felette mély, Avagy a por, ha még nem oly nagy, Hogy minden, minden belevész — A külváros szépsége olykor Úgy elvarázsol, megigéz. A külváros csak úgy külváros. Ha van egy barna háza is , ha benne lakik a barna házban Egy csinos barna lányka is. Szép barna lány, kihez hasonló A külvárosban nem terem, Ki megtanít rá, hogy mily édes A külvárosi szerelem. Vermes Ernő, Luby Géza országgyűlési képviselő Kossuthünnepi beszéde Fehér-Gyarmaton. Most pár napja volt száz éves születésnapjának. Hogy mit tett ő az országért, azt magyar embernek magyarázni felesleges. Egy ország emlékszik meg kegyelettel, pártkülönbség nélkül Kossuthról, egy nemzet ünnepli s a nevéről elnevezett párt oszlopot emel emlékének mindenütt. És méltán ! Kossuth rázta le 1. a több százados osztrák igát a vállainkról; 2. ő állított diadalmas hadsereget, amely szétverte az ellenünk támadt zsoldos hadat; 3. rég elvesztett reményét valósította meg a nemzetnek, midőn Magyarországot szabad, önálló, független országgá tette ; 4. 400 éves szenvedését, fájdalmát, szégyenét torolta meg a nemzetnek 1849. ápr. 14 én Debreczenben ; 5. szabaddá a jobbágyot, egyenlővé a népet ő tette, az igazi szabad demokrata államot ő teremtette meg; 6. az általános kavarodás, harcz, között hozott törvényei máig is alapját háború képezik alkotmányunknak, amelyekre hivatkozik mindenki, mint a szent Írásra; 7. s midőn leverettünk, midőn csendes volt a hazában mindenki, 17 hosszú éven át ő emelte fel egyedül tiltakozó szavát, neki köszönjük, hogy ez időben tudomást vett rólunk a világ. De elvakítva a hamis tanok által, elkápráztatva a fényes ígéretektől, 67-ben uj apostolt választott a nemzet, és kiegyezett. E kiegyezéshez hozzá nem járult Kossuth soha, károsnak, veszedelmesnek tartotta azt. 35 év múltán, ma már a vak is látja, hogy ez a kiegyezés reánk nézve nyitott sir. örvény, mely bizonyos, hogy elnyel, csak az idejét nem tudjuk még, mikor. Midőn a kiegyezést megkötötte a nemzet, midőn bilincseit önkényt nyakába vette újra, akkor választott Deák és Kossuth között. S most azon ponton, midőn egy uj, terhesebb, megalázóbb kiegyezés megkötése előtt állunk, ami ellen nem emeli fel tiltakozó szavát senki az országban, most következett be 100 éves születési napja Kossuth Lajosnak. Ünnepet ül tehát a nemzet, a nép, a kormánypárt, a függetlenségi párt, mely őt vallja mesterének. Ha a más világon tudomással bir a lélek az itt történtekről, ugyan mit szól ehhez Kossuth szelleme? S ha felkelve, látná a mostani satnya AZ ww ŐSZI» TELI ÚJDONSÁGOK teljes választéka raktárra érkezett. Czégünk elve csak „Firt Class” gyártmányok elárusitása. Czégünk az országban az egyedüli, mely Lyon és Paris legelső, leghíresebb gyárosaival közvetlen összeköttetésben áll; az általuk lekötött minták és minőségek kizárólag czégünknél szerezhetők be.........— ■ • .................................. — Minden egyes árnezikknek olcsó, de szabott ára nyíltan, számokkal van jelölve, ennélfogva a túlfizetés teljesen ki van zárva. Minták a vidékre kívánatra bérmentve küldetnek. Szénásy, Hoffmann és Tsa SELYEMÁRUHÁZA Budapest, IV., Bécsi-utcza 4. szám.