Szamos, 1902. október (34. évfolyam, 79-87. szám)

1902-10-02 / 79. szám

XXXIV. évfolyam. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám­ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Mindennemű díjak Szatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Szatmár, 1902. Csütörtök október hó 2. SZAMOS Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. A SZATMÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. / ^0 Mi lesz a kántorságokkal ? 1. Égetően sürgős az az ügy, a melyben szavamat felemelem, különösen a városi ta­nácshoz intézve azt. Az iskolákat a város átadta az államnak. Az átadás befejezett tény. Átadta anélkül, hogy az illetékes egy­házi hatóságokat arra nézve megkérdezte volna. Átadta anélkül, hogy számot vetett volna azzal, hogy e ténykedésnek minden következményét jó előre meg kell gondol­nia. Valóban csodálkozni lehet a felett, hogy az egyházak egész könnyedén siklanak el e kérdés felett, mely pedig őket mélyen érinti. Ezt kell hinnem, mert sehol egy sort nem olvasunk arról, hogy e tárgyat az egy­házak a nyilvánosság előtt tárgyalnák, már­pedig városunk lakosságára nézve ez oly fontos, hogy a tárgyalása a legnagyobb nyilvánosságot kívánja. Ne tárgyaljuk most azt, ha volt-e a vá­­városnak joga az iskola­tulajdonos egyhá­zak megkérdezése nélkül az államosításra? Befejezett tén­nyel állunk szemben s ennek vitatása csak szétválasztana bennünket, ha­nem az államosítás következményei közül a­­ kántorság kérdése az, melyet ez alkalom­mal ismét a nyilvánosság előtt tárgyalni kívánok. Az érdekelt egyházak rég beadták kér­vényeiket a városi tanácshoz, melyekben a kántorságok szervezését kérik. Mit tett e tárgyban a tanács ? A legkényelmesebb esz­közökhöz nyúlt. A benyújtott kérvényeket nem tárgyalja, pedig jól tudja, hogy e kér­dést az államosítással kellett volna megol­dania. Igen, mert szeptember 1-én az egy­házi tanítóságok végleg megszűntek s így most az egyházak tájékozatlanul állanak, sőt nehéz helyzetbe jutottak. Először is azzal kell tisztába jönnünk, kell-e külön önálló kántorság szervezése az egyes egyházakban avagy nem ? Úgy értesültem, hogy a város az ál­lammal kötött szerződésben azt a feltételt, hogy az állami hangsúlyozza alkalmazot­tak közül egy-egy tanító kötelezendő arra, hogy mérsékelt díjazásért a kántori teendő­ket ellássa. Ez a feltétel egyszerűen semmi! Igen, mert a miniszter a kántori teendők végzé­sét csak iskolai időn kívül engedi meg. Csak ebben az évben — mivel ez sürgős és kellőleg elő nem készített államosítás folytán csak átmeneti év — tűri meg az állam, hogy a tanítók iskolai időben is végezhes­senek kántori teendőt. Azt nagyon könnyű elgondolni, hogy iskolai időn kívül bent a városon egyetlen egyháznál sem lehet — kivált télen — is­teni tiszteleteket tartani. Nem, még a Szat­­márhegyen sem, mert ott a földrajzi viszo­nyok gátolnak abban. Hiszen, ha egy na­pon két temetés esik, a nagy távolságnál fogva, — a melyet a kántornak sokszor be kell járnia, — egy egész téli nap is eltelik a temetéssel a Hegyen. Nincs más megoldás, mint minden egy­háznál a külön álló kántorság szervezése. Azt az oldalát akarom vitatni e kérdésnek, ha kötelezhető-e a város az egyházak kán­­toriális állásának szervezésére? Szeretném, ha valaki megczáfolná okoskodásomat itt a nyilvánosság előtt, ha valaki igyekezne en­­gemet és velem együtt az érdekelt egyhá­zakat meggyőzni a felől, hogy az egyházak kívánsága helytelen. Nézzük tehát. Hallottam városi részről olyan okosko­dást, hogy az egyházaktól a város a taní­tók fizetését vette csak magára, s ha az egyházak az egyes tanítókat kántoroknak is használták, az az egyházak belügye. Dal a külvárosról. Nyaralni nem fogok Trouvilleben Sőt esztendőbe sem megyek, Egy mákszemnyit sem érdekelnek Az égbe nyúló nagy hegyek, Nem vonz a tónak sima tükre, A fenyves, az se hat reám , A külváros az én világom, A külváros az én hazám, A külvárosban szép a nappal És nem kevésbbé szép az éj, Kivált, ha fényes holdvilágban S a sár nem mód felette mély, Avagy a por, ha még nem oly nagy, Hogy minden, minden belevész — A külváros szépsége olykor Úgy elvarázsol, megigéz. A külváros csak úgy külváros. Ha van egy barna háza is , ha benne lakik a barna házban Egy csinos barna lányka is. Szép barna lány, kihez hasonló A külvárosban nem terem, Ki megtanít rá, hogy mily édes A külvárosi szerelem. Vermes Ernő, Luby Géza országgyűlési képviselő Kossuth­­ünnepi beszéde Fehér-Gyarmaton. Most pár napja volt száz éves születés­napjának. Hogy mit tett ő az országért, azt magyar embernek magyarázni felesleges. Egy ország emlékszik meg kegyelettel, pártkülönbség nélkül Kossuthról, egy nemzet ünnepli s a nevéről elnevezett párt oszlopot emel emlékének mindenütt. És méltán ! Kossuth rázta le 1. a több százados osztrák igát a vál­­lainkról; 2. ő állított diadalmas hadsereget, a­mely szétverte az ellenünk támadt zsoldos hadat; 3. rég elvesztett reményét valósította meg a nemzetnek, midőn Magyarországot szabad, önálló, független országgá tette ; 4. 400 éves szenvedését, fájdalmát, szégye­nét torolta meg a nemzetnek 1849. ápr. 14 én Debreczenben ; 5. szabaddá a jobbágyot, egyenlővé a né­pet ő tette, az igazi szabad demokrata államot ő teremtette meg; 6. az általános kavarodás, harcz, között hozott törvényei máig is alapját háború képe­zik alkotmányunknak, a­melyekre hivatkozik mindenki, mint a szent Írásra; 7. s midőn leverettünk, midőn csendes volt a hazában mindenki, 17 hosszú éven át ő emelte fel egyedül tiltakozó szavát, neki köszön­jük, hogy ez időben tudomást vett rólunk a világ. De elvakítva a hamis tanok által, elkáp­ráztatva a fényes ígéretektől, 67-ben uj apos­tolt választott a nemzet, és kiegyezett. E kiegyezéshez hozzá nem járult Kossuth soha, károsnak, veszedelmesnek tartotta azt. 35 év múltán, ma már a vak is látja, hogy ez a kiegye­zés reánk nézve nyitott sir. örvény, mely bizo­nyos, hogy elnyel, csak az idejét nem tudjuk még, mikor. Midőn a kiegyezést megkötötte a nemzet, midőn bilincseit önkényt nyakába vette újra, akkor választott Deák és Kossuth között. S most azon ponton, midőn egy uj, terhesebb, megalázóbb kiegyezés megkötése előtt állunk, a­mi ellen nem emeli fel tiltakozó szavát senki az országban, most következett be 100 éves születési napja Kossuth Lajosnak. Ünnepet ül tehát a nemzet, a nép, a kor­mánypárt, a függetlenségi párt, mely őt vallja mesterének. Ha a más világon tudomással bir a lélek az itt történtekről, ugyan mit szól ehhez Kossuth szelleme? S ha felkelve, látná a mostani satnya AZ ww ŐSZI» TELI ÚJDONSÁGOK teljes választéka raktárra érkezett. Czégünk elve csak „Firt Class” gyártmányok elárusitása. Czégünk az ország­ban az egyedüli, mely Lyon és Paris legelső, leghíresebb gyárosaival közvetlen összeköttetésben áll; az általuk le­kötött minták és minőségek kizárólag czégünknél szerez­hetők be.­­........— ■ • .................................. — Minden egyes árnezikknek olcsó, de szabott ára nyíltan, számokkal van jelölve, ennélfogva a túlfizetés teljesen ki van zárva. Minták a vidékre kívánatra bérmentve küldetnek. Szénásy, Hoffmann és Tsa SELYEMÁRUHÁZA Budapest, IV., Bécsi-utcza 4. szám.

Next