Szamos, 1904. március (36. évfolyam, 17-25. szám)

1904-03-03 / 17. szám

XXXVI. évfolyam. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Szatmár, 1904. m­crlók márczius hó 3. SZAMOS. POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon : 107. Egyes szám ára 20 fillér. Mindennemű dijak Scatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők 17-ik szám. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közölt éinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 Mér. Az uj főispán programmjához. A főispáni installáczióhoz ál­talában nem hiába fűzött bizonyos nimbuszt a hagyomány­­­ A vármegyei életnek mindig kimagasló eseménye az, amikor a megye első tisztviselője bemutat­kozik. A főispán egyénisége bizo­nyos mértékben legtöbbször rend­szerváltozást is jelent egyszers­mind. Erre pedig élénk várako­zással tekint mindenki. Az is, aki az előző főispán rendszerével meg volt elégedve, az is, aki nem volt megelégedve. A mi megyénkben a beikta­tás annál speciálisabb jelentőségű, mert Szatmár megye főispánja Szat­­már szab. királyi városának fő­ispánja is s bizonyos tekintetben a működéséhez fűzött várakozások két irányban oszlanak meg, ame­lyeknek egyeztetése a főispán dip­lomatikus állásfoglalását is igényeli. A várakozás, a benyomások elfogadására való előkészület és bírálat tehát ezúttal a szokottnál is nagyobb érdeklődést keltett, mert Kristóffy József, kinevezett főispánunk nem ebből a ből való, s eddigi működése megyé­sem főispáni hivatali körben mozgott. Most már, midőn az uj fő­ispán a megyénél és városunkban bemutatkozott, az ő egyéniségéről, elveiről s igy az egész működé­séhez fűzött reményeink jogosult­ságáról nemcsak felszínes bírála­tot mondhatunk, hanem önkénte­lenül is azon erős meggyőződés suggestív hatása alatt állunk, hogy új főispánunk működésében, prog­­rammjának megvalósítására őszinte törekvés is fog nyilvánulni. Első­sorban ebben rejlik an­nak a közvetlen benyomásnak a varázsa, mit főispánunk bemutat­kozásában nyertünk. Egy másik lényeges vonása a programmnak az, hogy a főis­pán feladatának megkoncziptálásá­­ban a minden téren vizsgálni és felismerni tudó biztos szemmérté­kére ismerünk, mely nem vész el a részletekben, hanem ezeket min­dig az általános fejlődés követel­ményébe, összhangjába illeszti. Az ilyen szemmérték nagyon becses és jó sikerrel hasznosítható ott, ahol, mint e megyében is, négyszázezernél többet számláló lakosság különböző gazdasági és kulturális érdeke fűződik a jó köz­­igazgatás feltételeihez. Megnyugvást kelt már magá­ban véve az is, hogy oly férfiú rendelkezik ilyen világosan látó szemmel, kire a tervezés és alko­tás hivatása várakozik. Egy programmbeszéd részle­tekbe nem bocsátkozhatik, csak a kereteit jelölheti meg a működés irányának. Kristóffy József, főispán, e ke­reteket oly biztos szemmel jelölte ki, hogy ezekbe a munka részle­tei igen szépen és egységesen ren­dezhetők. Progrmmjának előterjesztése­kor olyannak látjuk az uj főispánt, mint azt a praktikus embert, ki­nek gyakorlati eljárása a maga­sabb szempont öntudatos és biz­tos elméleti tudásában gyökerezik. Ennek az utóbbi feltételnek fogyatékosságát bizony semmiféle nagy gyakorlat sem tudná teljesen kipótolni. Az, aki a közérdek előmoz­dítását magasabb szempontból is szereti ügyelni és elbírálni, bizo­nyára örvendetes és megnyugtató jeleit látja ebben is a megye és városunk helyes kormányzatának. Teljes joggal jelölhette meg tehát az uj főispán azt a törek­vését, hogy a törvénynek nem betűjét, hanem a szellemét óhajtja a applikálni Az igazságnak ikertest­vére a méltányosság s ezt bizo­nyára megnyugvással vették azok is, kiknek a méltányosság szem­pontjában van okuk reménykedni. A határozott elvek emberé­ben azonban volt alkalmunk meg­látni az uj főispán rokonszenves egyéniségét is. A mellett, hogy fontos, történelmi mozzanatokban gazdag megyénknek és városunk­nak emlékei iránt az igaz hazafi nemes érzületével van eltelve, az őszinte szimpathikus közeledés ha­misítatlan jeleiről tett bizonyságot e megye és e város közönsége iránt is. Ily magas színvonalú állás­pont, ily közvetlen érzület s en­­­nyi nemes elhatározás, nem csoda ha igazi őszinte visszhangra ta­lált városunk közönsége részéről is s csak a közhangulatnak és köz­óhajtásnak adunk e helyen is ki­fejezést, midőn az uj főispánt a legszivélyesebben üdvözöljük s programmjának megvalósitására sok szerencsét kívánunk! * A főispán beigtatási ünnepélyé­­­s tudósítónk a következőket jelenti : (Hangulatok.) Hétfőn, a kora délutáni órák­ban megjelent az első lobogó a „Pan­nónia“ épületén. A két hatalmas zászló mintha figyelmeztető akart volna lenni, mert este­felé a Deák­tér és a forgalmasabb utczák házain szintén kitűzték az ünnepségek e szokásos jelét. A színházban, a kávéházban vendéglőkben egyébről se lehetett s hallani, mint a város e szép ünnepé­ről, a melynek Szatmár város közön­ségének az uj főispán iránt már eleve megnyilatkozott szeretete adta meg az igazi fényt. A „Pannónia“ törzsasztalai hét­főn éjjel a szokott időnél előbb ürül­tek meg, mert a korai lefekvéssel mindenki másnapra edzette magát. (A főispán megérkezése.) Még nem volt nyolcz óra, a­mi­kor már az utczákon, de különösen a Deák­ téren, Stákóczy és Árpád­­utczákon óriási naptömeg hullámzott. Mindenki a vasút felé tartott. Az indóháznál ekkor már eleven volt az élet. A várótermekben, a peronon százakra menő közönség várta a vo­natot, a­mely Kristóffy Józsefet hozta. A találgatásoknak se szeri, se se száma, hogy az uj főispán hogy néz ki. Magas e, alacsony é, van-e szakála? Az ilyen és hasonló kérdé­sek izgatták különösen a nagyszámú elegáns hölgyközönséget. A főispánt hozó vonat pontban 8 óra 50 perczkor érkezett be az ál­lomásra. Az egyik első osztályú ko­csi folyosóján láthatóvá lett Kris­tóffy József dalios alakja. Néhány pillanat és a kocsiból kilépett a fő­ispán. Zugó éljenzés hangzott fel közönség soraiból, melynek locsill­ a­pultával Pap Géza polgármester lé­pett a főispán elé és lelkes beszéd­del üdvözölte az uj főispánt. Az üd­vözletre Kristóffy József főispán meg­­hatottan válaszolt. A szép beszédben megköszönte a lelkes fogadtatást, majd kijelentette, hogy minden ere­jével azon lesz, hogy Szatmárnémeti város minden tekintetben fel­virá­gozzék. A­ főispán kíséretében a követ­kezők érkeztek meg : Károlyi György gróf, Luby Géza, Luby Béla, Jékey Zsigmond, Bay Lajos, Böszörményi Sándor országos képviselők, Ilosvay A­ladár főjegyző, Nemestóthy Szabó Antal, Szerdahelyi Ágoston, Debre­­czeni István, Péchy László, Adler Adolf, Demidor Ignácz, Roóz Samu, Domahidy István, Szuhányi Ödön, Vetzák Ede, Gellért Endre, Farkas Alajos, dr. Kovács Dezső Kölcsey Antal stb. Ezután Krisztóffy József a püs­pök négyes fogatán a Pannónia szál­lóba hajtatott, a­hova egy végtelen­nek látszó kocsisor követte. Az ut­czákon tengernyi közönség állott sorfalat, a­mely ismételten fel-fel hangzó dörgő éljenzéssel fogadta a város uj főispánját. (A díszközgyűlés.) A beiktatási ünnepség ezután következett. A városháza nagytermé­­benben díszközgyűlés volt. A hatal­mas terem zsúfolásig megtelt elő­kelő közönséggel s a középen felál­lított széksorokban elegáns hölgykö­zönség foglalt helyet. Alig múlt el tíz óra. Kristóffy József főispán a jelenvoltak lelkes éljenzése közepette elfoglalta főispáni székét. Majd Kőrösmezey Antal fő­jegyző felolvasta a kinevezésről szóló királyi kéziratot, mely után Kris­tóffy József letette a szokásos esküt. Pap Géza polgármester állott fel ezután szólásra s felkérte Kereszt­­szeghy Lajos dr. bizottsági tagot, hogy Szatmárnémeti szab. kir. város törvényhatósága nevében üdvözölje a főispánt.

Next