Szamos, 1904. augusztus (36. évfolyam, 62-69. szám)

1904-08-04 / 62. szám

XXXVI. évfolyam. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám­ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: ‘ Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. Mindennemű díjak Szatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Szatmár, 1904. csütörtök augusztus hó 4. SZÁMOS POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. 62-ik szám. A kisbirtokosok helyzetének javítása Horánszky Lajos a napokban, a kisbirtok terheiről szólván, a kisbirtokosok helyzetéről igen meg­­szívlelésre méltó képet nyújtott. Ha ezt a képet túl sötétnek festette is, de abban a tekintetben mind­nyájunktól közösen ismert bajra mutatott rá, midőn általános sta­tisztikai alapon állította oda azt a kétségbevonhatlan tényt, hogy a kisbirtok túl van terhelve s amiatt, mert kölcsönfelvételei rosszak, adós­ságaitól nem tud megszabadulni. Abból a komoly vitából, mely ezen kérdést illetőleg felmerült, az intéző tényezők és az egész tár­sadalom meggyőződést meríthet magának arról, hogy sokáig nem szabad már késnünk a kisbirto­kosok megmentésére irányuló ak­­c­ióval. E kérdés egyébként is belevág abba a nemzeti politikába, mely a magyar állam erős kiépí­tését tűzi ki feladatául s ha ennek a politikának egyik sarkalatos kö­vetkezménye, hogy a magyar föld magyar kézben maradjon, a kés­­lelkedés és halogatás csak a baj fokozásával, a kár fel­etézésé­­vel jár. A­mi a segítség módját illeti, ennek elbírálásánál számolnunk kell a megváltozott gazdasági viszo­nyokkal. Az eddig kombináczióba vett orvosszerek épen azért nem eredményezhették a kívánt sikert, mert a tervezők a régi viszonyo­kat vették alapul, pedig lehetetlen azt a korszakot a maival párhu­zamba állítani, amikor a jobbágy­ság felszabadítása s gazdasági ön­állósítása megtörtént. Az 1848-ban alkotott földtehermentesítés arra volt hivatva, hogy a jobbágyság egyrészt politikai joggal felruház­tassék, másrészt, hogy a földnek, a nemzeti vagyonnak urává legyen. Azon eszközök között, melyek a kisbirtokosok helyzetének javí­tására irányulnak, ma sem lehet­nek olyanok, melyek a kisbirtoko­sok önrendelkezési jogaikat csor­bítanák, csak arról lehet szó, hogy kimentsük a kisbirtokot az uzsora­­kölcsönök vasmarkaiból s hogy olyan kamatok és visszafizetési feltételek mellett jusson kölcsönhöz, amilyent elbír. Azt a több oldalról hangoz­tatott orvosszert, hogy az állam konvertálja az egész kisbirtok hi­telét, lehetetlennek tartjuk, mert erre az eszközei hiányoznak. Az olyan hitel, melyet az állam nyúj­tana, drága volna, vagy az állam­nak kellene e konverzióra ráfi­zetni. De nem hagyhatnók figyel­men kívül azt­a körülményt sem, hogy az állam különösen és csak­is egy osztály hitelezőjéül nem vállalkozhatik. Tisza István gróf szabatosan megjelölte azokat az alapelveket, melyeken ezt az akcziót vezetni kell. Bele kell vonni ebbe az ös­­­szes társadalmi tényezőket és szük­ség van a törvényhozási akciónak is egész lánczolatára, mely a kis­birtokos hitelügyének összes rész­leteit felölelje. A kisbirtokosok hiteligényei­nek fokozatos fejlesztésénél külö­nösen három irányra kell fordítni figyelmünket. Az egyik feladat az, hogy a kisbirtokos lehetőleg olcsó kamatláb mellett elégíthesse ki­­­ndós jelzáloghitelét. A másik fel­adat az, hogy a hitelszövetkezeti ügyek rac­ionálisan, megfelelően fejlesztessenek, különösen azért, mert a jól vezetett hitelszövetke­zetnek az egyéniségre is fejlesztő, nevelő hatása van. A harmadik feladat megte­remteni egy kivételes kölcsön­­típust telepítésekre, parczellázá­sokra és egyéb birtokvásárlásokra. Mert nekünk különösen attól a nyomasztó tehertől kell megmen­tenünk a kisbirtokost, mely a bir­tokszerzéssel kapcsolatos tehernél nehezedik reá s amely rendszerint bukását is vonja maga után. Mind a három irányú feladat olyan, amely megvalósítható, ha azok kellő szakszerűséggel és ko­molysággal végeztetnek. Természetes, hogy a kormány tervének életrevalóságát a részle­tek kidolgozásánál kell közelebbről elbírálni, mert sok függ attól, hogy az akczió részletei mennyiben­­ fe­lelnek meg az alapelveknek és­ a gyakorlati igényeknek. Mert e­z eltévesztett, vagy hibás részlet megronthatja az egész terv hatás­­át. Nagyon is kívánatos, hogy a kisbirtokosok helyzetének javítá­sára irányuló akczió mielőbb életre kelljen, mert minden késedelem közelebb visz az örvény felé, pedig a kisbirtokos osztálynak épségben való lenmaradása nemzetünk lét­kérdésének tekinthető. Zokogtam . . . Zokogtam annyit, mint tán senki más Sirattalak elvesztett szerelem De könny nekem már nem vigasztalás S nem gyógyító i­ sebzett szivemen. Ó mennyit hánykodott szegény madár Szivem, a tőrben melyet kivetett Hatalmas ellene. De ez ma már, Nem szerelem többé csak szeretet. Ha találnátok utat lelkemig Ha megismernétek a szivemet De nem jobb ha magában küzködik, Kin volna vergődését néznétek. Sz. M. A magyarság érdekében. Az utóbbi évtizedek alatt óriá­­­sit fejlődött Magyarország. A czivi­lizáczió rohamosan, mondhatni szó­ Rekettye Filep városatya nyaralása Máriavölgyön. Az idők folyamán több hazai és külföldi fürdőt látogattam meg, ez évben azonban elhatároztam, hogy a természet dús kincseivel gazdagon megáldott vármegyénkben maradok s szeretett választóim, a kies Avas­hegység második völgykatlanában ibo­­lyáskodó máriavölgyi fürdőt fölfede­­zem­ nektek ! Eleinte úgy volt, hogy az any­­jakomat itthon hagyom (Nem jó az ingatag asszonyt mindenfelé muto­gatni.) És csupán az aranyos Zsuzsika leányomat viszem magammal. (Hiába, már nagy és szép a leány, tehát mu­togatni való !) A jó öreg asszony meg távollé­tem ideje alatt hadd vigyázzék a háztájékomra, csirkére, libára, ma­­laczra, mire. De ember tervez, asszony végez. Alig, hogy leszámitoltattam a Szatmári Banknál némi kis fürdő­költséget s déli álomra hajtottam fe­jemet, amely a hegyi borpinczék elő­ző napi megtekintése és a városi kőszámbavétel alatt bevett szent igék­től kissé zúgott, hát az ármányos Julis asszony nem kikutatta a zse­beimet ? Amint megpillantotta a Sze­rencsekert, Halvány és Kecskekosár laukabeli földjeim reménybeli tengeri termésére előlegezett összeget, azon­nal tisztában volt a helyzettel s fo­­gadkozva erősen, hogy biz ö házőr­zőnek itthon maradni nem fog, macs­kaügyességgel hozzáfogott a lóhen­dékek összecsomagolásához legott s én szelid megadással belenyugodva a megváltozhatlanba, csupán ezt a pa­rancsot tudtam kiadni: — Nono, csak aztán a tulipántos kancsót ki ne felejtsétek ! Ezek voltak az utamnak pénz­ügyi és politikai előzményei. És most leakasztom azt az ón rész hegedűmet, mely megereszkedett hurokkal ujfent oly soká függött a Zavaros folyó vize melletti tüzeken, hogy szeretett választóim, nyaraláso­mat elhegedüljem okulásul nektek! * Azonban gyerekek, legelőször is azt mondom, hogy ügyeljetek ezekre a sebajdai bérkocsisokra ! Az induláskor a fiak keresem, nem elég, hogy egy órával elkésett, hanem e mellett még két olyan félel­metesen toporzékoló ménnel jelent meg, hogy mindkettő jó volt volna czipószájú paripának ! Egy arra járó pékinas,­­tudjá­tok, hogy utánam, második gondos szülőapátok után a pékek kelnek leg­­korában, mig nektek hasatokra süt a nap,­ sokáig veszedelmes közelségről bámulta a két táltost. Rá legyintett ostorával a kocsis és szólt: — Eredj innen, mert megrug ! — Nem attól félek én, hanem hogy rám dől! Ily fényes alkalmatossággal vág­tam neki ennek az utamnak. Nem mondom el, hogy sem Sár­­közújlakon, sem az avasi „Cseres“ bejárónál miként nem fogadtak; ho­gyan nem jött elém a diadalkapus avasujvárosi bandérium, hogy Vám­­faluig elkísérjen s miként nem röpí­tettek be ennek a zászlós baliái a szomszédos máriavölgyi fürdőbe. (így tudtam meg, hogy ezen a vidéken most én utazom.) Ennélfogva nem volt alkalmam a hazafias szólamoknak mindig az oldalamon lógó iszákjából az isten­adta népnek szánt részeket kiosztani. Csupán egyetlen élőlény köze­ledett hozzám bizalommal az egész után, az avasujvárosi piaczon, ahol etetni megálltam. Ez pedig egy elvénült, régente szebb napokat látott, gazdátlan ju­hászkutya volt: a Bodri! Igen, a Bodri! nem !Mert megérezte, hogy jó a szi­Amint úri illem! udással bemu­tatkozott s rám emelte összecsapzott szőrzetével hatalmas fejét, bágyadt szemeivel oly szépen tudott kérni. Róth Fülöp karlsbádi czipőraktárát ajánljuk a t. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. & Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára. Figyelmeztetés TXT Az előrehaladt nyári idény miatt a még raktáron levő színes nyári áruk gyári áron alul is beszerezhetők. ■ . .... .---- ----

Next