Szamos, 1905. február (37. évfolyam, 10-17. szám)
1905-02-02 / 10. szám
XXXVII. évfolyam. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félívre 4 kor — Negyedévre 2 kor Egyes számára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉGI: KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefojí^Silp^S^ mindennemű dijak Szakmaron, a 1 p kiadóhivatalában fi^esepdoli HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Szatmár, 1905, február hó 2, csütörtök SZAMOS. POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. MEGJELENIK VÁSÁRNÁL ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. 10-ik szám. A politikai helyzet. Az ellenzék győzelme egyfelől és a politikusok aggodalma másfelől, beleszámítva az ellenzéki politikusokat is, a mostani helyzetnek ez a kifejezése. Milyen ellenmondásnak látszó állapot, — pedig így van! A politikai körök valamnnnyien a aggódva keresik azt az utat, ami zavarból kivezetne akképen, hogy a kibontakozás a legkisebb rázkódtatással járjon. A függetlenségi párt a győzelemtől meglepetve, nagy és szép ideáljait sehogysem tudja a tényleges aktív politika keretébe beilleszteni s most már még nyilvánvalóbb mint eddig, hogy állami függetlenségünk megvalósítása,mely mint hő óhajtás, minden becsületes magyar ember lelkében él s mely mint erkölcsi tartaléktőke, nagyon szükséges és helyes kívánalom, — a mostani viszonyok közt lehetetlen, ha csak szegre nem akarjuk akasztani minden előrelátásunkat. Ezt jól tudtuk eddig is, tudta a függetlenségi párt is, csak a választóiknak nagy része nem tudta. Ellenkezőleg úgy vannak szuggerálva, abban a tudatban, abban a hitben élnek, hogy azok, akik a függetlenségi pártnak ez eszmék megvalósításában útjában állanak, azok egyszerűen hazaárulók. Ez volt a mostani választásoknál a függetlenségi párt tenorja a nép előtt. Most már, ha csak szemüket behunyni nem akarják, a választóknak is látniok kell, amit maga Kossuth Ferencz a pártvezér is kifejezett, hogy ennek az ideje még nem jött el, következéskép, akik ezt előbb is hirdették, csakúgy nem akarták elárulni a hazát, mint Kossuth Ferencz s elvbarátai. Jó lesz egyelőre már ezt a kis tanulságot is megjegyezni azoknak, kik minden nagyhangú kijelentést készpénzül vesznek. A másik fontos mozzanat a mostani helyzet kavarodásában az Andrássy Gyula gr. nyilatkozata, ki az ellenzék győzelméért s az ebből keletkezett bonyodalmakért a felelősséget egyenesen Tisza Istvánra hárítja, ő azt mondja, hogy a nov. 18-iki eseményekért csak azért lépett ki a szabadelvű pártból, mert azt hitte, hogy követni fogják őt, de hát nem követték. Bízik azonban ő is abban, hogy bár a negyvennyolczas párt nagyon megerősödött is a választáson, azért a kiegyezést nem fenyegeti veszedelem, mert elvégre a hatvanhetes alapon nyert mandátumok vannak többségben, tehát nem lehet azt mondani, hogy 1f kiegyezés megbukott a választáson. Nyomban megadja harczoló barátainak a függetlenségi pártnak is a szelid utasítást, mikor azt mondja: „Azt is remélem, hogy magában a negyvennyolczas pártban, amely végre is kisebbségben van, lesz annyi belátás, hogy nem fogja a végletekig vinni a hatvanhetes alap ostromlását, — mert hiszen ez roppant megrázkódással járna az egész országra.“ Hát bizonyára van és lesz is ennyi belátás a függetlenségi pártban. Nem tudjuk, hányad magával fog maradni gróf Károlyi István, ki Nagykárolyban és Szatmáron a törik-szabad álláspontra helyezkedve azt hirdette: „Bármi történjék, kerüljön szabadságomba, életembe, én leszerelni nem fogok soha! Nem czégérnek írattam fel zászlóimra a 4b-at, nem kortes fogásból, hogy e népszerű jeligével biztosítsam megválasztatásomat! Én az efféle nemzetbolondító fogásokra képtelen vagyok!“ Még el se ment az a hó, ami akkor esett, mikor a függetlenségi pártnak ez a nagynevű tagja így nyilatkozott : a függetlenségi párt helyzete most mégis az, hogy önként kell engednie a negyvennyolczból. Node lesz még több levonni való tanulságuk is a választóknak. Ezeket még csak általánosságban és azon melegében írtuk ide, hogy a választásoknál használt jelszavak és a való élet közti különbség annál megfoghatóbb legyen. Most a tanulságokra való tekintet nélkül mindenféle pártnak őszintén azon kell igyekeznie, hogy a kibontakozásnak mennél állandóbb alapját találja meg s hogy a többségre jutott ellenzék a lehetőség határai között minél lelkiismeretesebben értékesítse a haza javára azt a győzelmet, melyet a választáson kivívott. Színházunk bérbeadása. Lapunk egy korábbi számában hasonló czim alatt egy czikket írtam, abból az alkalomból, hogy a szatmári szini kerület választmánya pályázatot hirdetett a kerülethez tartozó színházakra. Minden kétséget kizárólag, világosan kijelentettem e czikkemben, hogy nem akarok a pályázat eredményének elébe vágni, nem akarok senki mellett állást foglalni s hogy egyetlen czélom azoknak a premissáknak felállítása, melyek kell, hogy a kerületi választmányt s majd vá d fekete kutya A társaság nagyon vidám volt. Hardy, a hatalmas termetű, vad képű orvos vigyorogva mutatta a nagy sárga szemfogait, amelyek különös, kusza vonású arczának valami ragadozószerű kifejezést adtak. — Szent Eszkulápra mondom, sincs igazatok ! — jelentette Hardy széles mosollyal. Lavoczki lovag, a cseh bérlő, aki valamikor katonatiszt volt, idegesen kapott a bal oldalához, mintha a kardjára akarna ütni, — ami nincs. — Ne, ne Franczi, igy ne beszélj ! Tudod, hogy én kényes ember vagyok. Nem szeretem, ha meghazudtolnak! A tiszti kardbojt, amelyet viseltem. . . A derék cseh lovag nem folytathatta, mert szavai elvesztek a társaság hangos kaczagásában. — Hagyd el, ismerjük már a folytatását! A sárgafogú Hardy pedig nyomatékosan ismételte meg: — Nincs igazatok! — De miért? vetette föl a kérdést hirtelen a komoly Pető tanár. — Bizonyítsd ! Halljuk az érveidet. — Minden érvem csak egy : nem értitek ti ezt a dolgot. Laikusok vagytok hozzá. Ekkor mély gordonka hangján megszólalt az ügyvéd, Láris doktor, az országos hírü kriminálisra : — Már pedig én nem hiszek az elméletekben, kedves Hardy barátom Egészséges, ép eszű és lelkű embert meg nem ronthat semmiféle képzelődés. A természetben nincsenek rejtélyek, mindennek van oka-soka s csak vén asszonyok hisznek a titokzatos hatalmakban. Csak ideggyönge ember lehet az, akinek életrendjében, gondolkozásában valami változást tud előidézni a képzelődés. Egészséges embernek nincsenek agyrémei. — Bravó, bravó! — tapsolt lelkesen a Láris beszédére Lavoczki, a cseh lovag. Pető tanár is helyeslőleg bólintgatta a fejét, ami a sárgafogú Hardyt dühbe hozta. — Ostobák vagytok! — harsogta haragosan és minden szó recsegve süvített ki a ritka sárga fogai között. — Ostobák vagytok. Sohase foglalkoztatok ezzel a kérdéssel és mégis véleményt nyilváníttok. Én orvostudományi kísérleteket tettem és mondhatom, hogy nincs kutyább dolog a képzelődésnél. Láttatok beteg tyúkot ? Amikor leereszti szárnyait és a szemhéjai ráborulnak a szemére. A képzelődés hatása alatt ilyen beteg tyúk lesz az oroszlán is. Lavoczki, a cseh lovag fölemelte a hosszú, sovány kezét és gondolkodva ütötte föl a mutatóujját. Hardy.— Na, na ! Mond valamit ez a A derék Lavoczkinál mindig annak volt igaza, aki utoljára beszólt. Hardy doktor most már lelkesebben folytatta: — Szent Esakulápra mondom, fiuk, hogy nem tréfa dolog ez. Eseteim voltak . . . — Halljuk, halljuk ! — lelkesedett most már Lavoczki. A sárgafogú doktor ravaszul mosolygott. — Hogy mindjárt a legközvetlenebb példával kezdjem — mondotta — itt van Lavoczki. A katonatiszt volt s olyan nagy a képzelődés ereje nála, hogy időnként ráüt az oldalára. Azt hiszi, ott lóg még a kardja. — Na, na! Ferfluchter Kerl! — dühöngött a cseh lovag. — Csak semmi tréfa. — Hát jó. Elmondok egy komoly esetet. Van nekem egy barátom. Itt lakik a közelben, a pusztáján. A nevét tán hallottátok már. Bándynak hívják. Három év előtt költözött ide, de nem mutogatja magát az embereknek Iskolapajtások voltunk, onnan ismerjük egymást. Jóideig nem hallottam róla, egyszer csak valami veszett kriminális ügy kapcsán az újságokban olvastam egy különös dologról. — Agyonlőtte a feleségét. — Igen, igen, emlékszem az esetre, — szakította félbe a sárgafogú orvos elbeszélését Láris doktor az országos hírü kriminalista. — Az asszony megcsalta Bándyt a Bándy j Róth Fülöp karlsbádi czipőraktárat ajánljuk a t. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. & Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára. MPig tjeimeettetés!! Az előrehaladt téli idény miatt a még raktáron levő téli áruk gyári áron alul is beszerezhetők. —...........—