Szamos, 1905. november (37. évfolyam, 88-96. szám)
1905-11-02 / 88. szám
XXXVIi. évfolyam-Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy utcza 9. sz. Telefon: 107. Mindennemű díjak Szatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltetno. Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér Szatmár, 1905. nov. hó 2. (csütörtök) I SZAMOS. Politikai, szépirodalmi és gazdasági lap. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Uj helyzet a politikában. A Fejérváry-kormánynak nyilvánosságra hozott programmja az eddigi megfeneklett politikai konstellációkba új irányt hozott, mert ez a programm, amint azt a koadó és a szabadelvűpárt is egyértelműen elismeri, az ő programmjukból több lényeges pontot felölelt s ezenkívül a szociáldemokratikus törekvéseknek is kedvez az általános titkos szavazati jog fölvételével. Természetesen azért egyik pártnak sem fedi teljesen a programmját, amint az nem is lehetséges épen a pártok különbözőségénél fogva; mégis a 67-es alapon álló kormányprogrammban semmi sincs olyan, melynek megvalósítását a nemzet nagy többsége ne óhajtaná. Aki ezt a programmot minden elfogultság nélkül olvassa, a nemzeti demokratikus Magyarország olyan alapjait találhatja meg benne, melyre további haladásunk minden nagyobb megrázkódtatás nélkül bizton remélhető s az általános titkos szavazás fölvételével a nemzeti képviseletnek demokratikus alapon való átalakítása várható. Az egész programm azt a benyomást teszi reánk, hogy mindenik párt programmjából össze van válogatva mindaz, ami a haladás gyökeres reformja szempontjából, úgy katonai, mint gazdasági, ipari és kulturális téren mint állandóan felszínen tartott kérdések szerepeltek , sőt a parlament szempontjából az általános reformra titkos szavazati jog a függetlenségi párt programmjában is benne van. Az egyes pártok állása szerint a kormány programmjában kifejtett pontok tartalmazhatnak többet, vagy kevesebbet, de elvileg azért benne foglaltatnak, kivévén természetesen a personáluniót, melynek már a kiindulási pontja is éles ellentétben áll a 67-es alappal. Az új kormányprogrammot egyetlen párt sem kicsinyelheti le anélkül, hogy elvi ellentétbe ne jusson a maga programmjának egyik, vagy másik jelentősnek tartott álláspontjával. A kormányon kívül álló pártoknak tehát, melyek az új programmot támogatni nem akarják, nincs más választásuk, mint vagy az egész programmot csak taktikai fogásnak minősíteni azon a címen, hogy ezzel a kormány a figyelmet a magyar vezényleti nyelv követelményeitől elterelje, vagy oly skrupulusokat támasztani, melyek nem annyira az elvek, mint inább azok megvalósításának módszere szempontjából jöhetnek csak tekintetbe. Mi sokszor elmondtuk már, hogy a válságból való békés kibontakozásnak legtermészetesebb és legmegnyugtatóbb módját abban láttuk volna, ha a jelenlegi parlamenti többség vette, vagy vehette volna át a kormányzást; (lecz. 19-ig még most sem tartjuk kizártnak ezt a lehetőséget, de ez az óhajtás, ez a lehetőség nem zárja ki azt, hogy ne konstatáljuk következetlenséget, azt a nyelv, melyet az új kormány programmja a vele szemben álló pártokban felidézett. Eddig két vonalon folyt a harc : a koalíció és a szabadelvű párt vonalán, most az új kormánypárt beilleszkedésével három vonalon is folyik a küzdelem. A koalíciósok sajtója természetesen az egész programmot humbugnak tartja, vagy délibábnak, melyet realizálni nem lehet, elfelejtkezvén arról, hogy egyes pontjai a maguk programmjában is bennefoglaltatnak s ha ők hirdették azokat, szintén csak a délibáb csalóka látványa után indultak. _ A szabadelvűpárt sajtója olyan se hideg, se meleg fogadtatásban részesíti az új programmot, nyilván azért, mert vezére, Tisza István már a programm egyik sarkalatos elve, az általános titkos választás ellen nyilatkozott, s így nagy többségükben már kimondták, hogy a Fejérváry-kormányt nem támogatják, egyébként még forrongnak az erők a leendő végleges elhelyezkedésig. De elvégre is nem az szabja meg a programm felől a kritikát, hogy a szemben álló pártok miként akarják az új anyag segítségével ütni egymást, hanem hogy milyen az önmagában véve a nemzeti haladás szempontjából. A pártok dulakodásában volt már elég részünk s szomorúan látjuk, milyen állapotba juttatta a nemzetet. Ha a pártok között közeledések létre nem jönnek, ideje lesz, hogy a nemzet ítéljen ismét. Jónak tartja-e a programmot, vagy nem ? Akarja-e annak megvalósítását, vagy a közjogi harcokban próbálja-e tovább is a szerencséjét ? Az az ellenvetés, hogy a jelenlegi kormányban nincs elég garancia arra, hogy e programmot meg is valósítsa, nem állhat meg. Válasszon a nemzet olyan parlamenti többséget, melynek legyen ereje és súlya ahhoz, hogy ezt a programmot megvalósítsa , hiszen annál könnyebb lenne a helyzete, mert a király ezen programhoz előzetes jóváhagyását már megadta. A kormány programjajában itt van az új anyag, mely a nemzet ítéletét ismét döntésre hivja fel, midőn módjában lesz akaratát nyil- Kórágyon. Szürke köd ül a puszta tájon, Hervad a mező, a berek, Hull, hull a lomb az árva fákon, Illat, virág már nincsenek Mint bus madár a puszta ágról, Úgy nézem itt beteg szobámból A hulló sárga levelet. Kevés kell, hisz egy fuvalatra, Az érett lomb a földre száll, A dal kihalt, ágon mi tartja ? Sáppadt arcával mire vár ? Lehullását bár fájva nézem, A hervadást mert én is érzem, Szivemre lassan, hogy leszáll. Körültem is dér, bus enyészet, Szememre lágy álom borul Az ábránd, a dal messze széledt, Mire várnék hát botorul ! Itt állok én is költözőben, Mint puszta ág kopár mezőben Várva a végéig rám borul, Csak jöjj, csak jöjj deres fuvallat, Szivem fölé csak szállj le hát, Fagyos lehed ha majd elaltat, A dalról álmodom tovább ... Csak jöjj, csak jöjj, hisz fáradt lelkem, Nem száll már ott a fellegekben, Csukott szárnyakkal vár reád. Vértessy Ida. 88. szám. Temetői utakon. Őszi rózsa, fehér őszi rózsa . . . Az elmúlásnak sápadt virága illik ehez a naphoz, halottak napjához. Ha stilszerü mezbe akarnák öltöztetni a halottak szomorú emléknapján a temetőt, nem fekete, gyászos lepellel kellene bevonni a fejfákat, hanem fehér őszirózsa permeteggel kellene elárasztani a sírokat Ez volna a halál költőisége, poézise. Mintha fehér szemfedő omlanék az elmúlás sötét országára, mintha fehér ágyba temetkeznék az élet.A Halottak napján szeretem a temetőt járni. Nekem is van halottam, egy fáradt ember, egy nemes szív, egy nagy lélek Már alig, hogy magam elé tudom idézni alakját. Gyermek voltam, amikor elköltözött a mindenség atyjához a legjobb atya. Halottak napján mintha kézen fogna ez a nemes, nagyszívü ember és végigvezetne a temetőn. Közben egyre hallgatom korholó szavát, ezt nem jól tetted fiam, ezt máskép kell csinálni. Ó, ő az én csöndes szavú oktatóm, az én drága emlékű jó atyám, aki szelíd kék szemével aggódón figyeli a földi tereken bolyongó fiát. Nézem a fehér sírköveket és olvasom a stereotyp felírást : Itt nyugszik . .. Eltűnődve állok meg a sokat mondó kezdet előtt. Íme pihenőre tért itt is egy zaklatott élet, örök álomba sülyedt egy fogékony, eszméket termő emberi lélek. Ah, hát ez a halál ? Ez a nyugovás, ez a földbe eltemettetés ? Vájjon csakugyan nyugszik-e a sírba omlott földi bolyongó ? Vájjon ebben az örök körfutásban, az örök rohanásban csakugyan pihenő állomást jelent a halál ? Az indiai legenda szerint a meghalt ember lelke egy-egy állatba bújik bele és így vándorol évezredeken át, amíg teljesen lerobotolja bűnei lajstromát. Ah, ezek a legendák olyan borzasztóak ! Ne higyjünk bennük . .. * De hát csakugyan van másvilági élet ? Szeretnék pörbe szállni a szent Írással és tagadni mindent. Minek az a másvilág ? Mire jó az ? S ha már van, mert nem jelent az örökkévaló nyugalmat a fáradt léleknek ? Mért üldözi az embert a másvilágon is a pokol ? Eszembe jut az égi legenda, amikor a halott utas megindul a másvilág felé Útközben nagyon megéhezik s épen kapóra akad útjába egy vendéglő. A felírása ez: „Vendégfogadó a Menyországhoz“. — Az utas betér és enni kér. Az üres étteremben egy szál pincért sem látni. Végre a nagy dörömbölésre előkerül egy s mikor az utas enni kér, hoz is neki valami czizmatalp keménységű marhasültet. Az utas dühösen hagyja ott a silány vendéglőt. Mikor kiér az utcára, egy másik vendéglőt pillant meg. A felírása : „Vendégfogadó a Pokolhoz“. Bemegy ide s itt már sürgő-forgó pincérhad fogadja s a legfinomabb ételeket hordják eléje. Csodálkozik ezen és megkérdi : — Mért van az, hogy a menyországhoz czimzett átellenes fogadóban olyan rossz a korcsma, mig itt a Pokolban ilyen pompás ? — Hjah, kérem, felelj erre Belzebub főpincér, ez onnan van, mert a menyországba alig száll évente egykét vendég, míg ide hozzánk naponta százával érkeznek a vendégek. Apage satanas !* De emlékezzünk ma és verjük a mellünket, mert intenek felénk a fehér sírkövek : — Memento móri ! . . . (P J.) Rőzfa F.Ü1ÖP karlsbadi czipőraktárát pÄx ajánljuk: a t. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrst. !Íí:í^fe közvetlen a Pannónia szálloda mellett. — Szatmár és vidike legnagyobb czipőrakUra. ŐrkPztok az őszi téli idényre megrendelt összes url, női és gyermekczipők, valódi %*?■ . box és Sehevraux /őrből készült czipők a legdivatosabb kivitelben.