Szamos, 1907. június (39. évfolyam, 44-52. szám)
1907-06-02 / 44. szám
XXXIX. évfolyam... Előfizetési ár: egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rékóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. tüindenaeumü dijak Szatmáron, a lap siadohivatalal»i. In tények HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Szatmár, 1907. junius hó 2. (vasárnap) SZAMOS. POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP A „Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületeinek hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. 44. szám. Kollektiv munkaszerződések. A kollektiv munkaszerződések nagy horderejét iparosaink még nem ismerték fel. Sokszor valóságos ellenszenvet tapasztalunk a kollektiv munkaszerződések ellen, ha pedig ily kollektív munkaszerződés mégis létrejött a viszonyok nyomása alatt, mély elégületlenség nyilvánul a munkaadó körökben, melynek nem annyira anyagi oka van, hanem inkább lélektani forrása; ugyanis, az az érzés, az a tévhit, hogy a kollektív munkaegyezmény bárminő legyen tartalma, lealázó volna, kapitulálást jelentene a munkaadók részéről. Azt hisszük, felesleges lesz rámutatni arra, hogy a patriarchalizmus eltűnésével, a munkaviszony attól egészen elütő, üzletszerű jelleget öltött, a munka, áru és így az emberi munkaerő szállításának szerződéses szabályozása inkább megfelel az emberi méltóságnak, mint az annak hiányában szokásos esetről-esetre való alku, mester és minden egyes munkása között. A kollektív munkaszerződés tulajdonképpen oly szerződés, mely a munkaadó és a vele megállapodott munkások összesége közötti viszonyt szabályozza; fontosabb, gyakoribb és a jövőben nagyobb szerepre hivatott azonban a kollektív munkaszerződésnek az a válfaja, mely tarifaszerződés, vagy mint nálunk kezdik nevezni, munkadíjszabály egyezmény név alatt ismeretes. A tarifaszerződés ugyanis egy bizonyos időre szabályozza egyrészt azon munkafeltételeket, melyek mellett a munkáltató egyáltalában munkáltatni fog, másrészt megállapítja, hogy a munkások az egyezmény ideje alatt ezen feltételeket megbolygatni, megváltoztatni nem fogják. A tarifaszerződés tehát nem munkaszerződés, hanem az egyes munkaszerződésekre irányadó feltételek megállapítása. A tarifaszerződésnek számos, az ipari békére fontos előnyei közül csak egynéhányat fogunk megemlíteni. Ha a munkaadó, a munkafeltételek megjavításában elment a végső határig, ha talán hosszú zavarok, bérmozgalmak és sztrájkok után munkásaival békét kötött, akkor reá nézve kiváló fontossággal bír, hogy egy időre legalább ismét nyugalmat szerezzen, a termelés zavartalanságát és folytonosságát biztosítva, a tarifaszerződés egy bizonyos időre levén kötve, így ezen idő alatt megbízható számokkal és az előállítási áruk ismeretével termelhet, mi minden ipar megélhetésének előfeltétele. A tarifaszerződés egy másik nagy előnye abban áll, hogy a munkaadók versenyviszonyát egymás közt megjavítja, enyhíti, szabályozza, mert legalább a munka ára dolgában egyenlővé alakítja az előállítási költségeket s így egyenletesebbé teszi a versenyképességet. A tarifa szerződésnek nagy hatása van továbbá a tisztességtelen verseny kiküszöbölésénél, midőn elejét veszi a tanonc munkával űzött visszaélésnek s a munkaerő túlságos kiaknázásának ; megszünteti azt az állapotot, hogy egyes munkaadók olcsóbb munkaerőt szerződtetve, olcsó kontár munkával űzzenek tisztességtelen versenyt. A tarifaszerződésnek egyik jótékony hatása, hogy a munkaadó és munkások közötti osztályelentéteket és küzdelmeket is enyhít s bizonyos érdekközösséget és szorosabb viszonyt teremt közöttük, mert ha a munkaadó elvenni kívánja az egyezmény nyugodt viszonyokat teremtő hatását, természetesen saját érdekében a vele szerződött munkaszervezet munkásait fogja előnyben részesíteni, sőt amint gyakran megtörténik, magát kötelezni fogja, hogy csakis e szervezetbe tartozó munkást fog alkalmazni és így a munkásszervezet jóakarójává lesz, míg másként a szervezett munkás természetesen a tarifaszerződés által kötelezett munkaadót fogja előnyben részesíteni. A tarifaszerződésnek egyik legüdvösebb hatása abban áll, hogy ha az abban meghatározott időben, vagyis lejárta előtt néhány hónappal fel nem mondatik, automatikusan tovább érvényben marad. Az előre látott, kellő időben történő felmondás pedig lehetővé teszi, hogy a szerződés-munka feltételeit még oly időben veheti a két fél revízió alá, az esetleg indokolt változásokat akkor beszélheti meg és határozhatja el, mikor a munka a régi árszabály alapján még rendben folyik, midőn a szenvedélyek egy küszöbön levő küzdelem valószínűsége által még fel nem keltettek. Aki ismeri bérmozgalmaink keletkezését és lefolyását, az tudja, hogy a sztrájk rendesen az egyik, vagy másik fél meggondolatlansága, vagy hebehurgyasága és türelmetlensége folytán áll be és nagyon gyakran volna elkerülhető, ha a felek határozataikat nem elsietve, néhány óra alatt, vagy a pillanat felhevülésében, hanem alapos, higgadt megfontolás után hoznák. Azt biztosítja éppen az eredmény felmondási kikötése. Az ily tarifaegyezmény, továbbá a munkafeltételeknek pontos és részletekre menő megállapításával megkönnyíti az esetleg felmrülő differenciák kiegyenlítését is, ha e célra egy alkalmas fórum teremtetik. Csak néhányat hoztunk fel a kollektív munkaszerződés számos előnyei közül, de már ezekből is kiviláglik, hogy az ily egyezmény tényleg alkalmas az ipari békét, a Szegény emberek szerelme. Karcsú, írta : Vértesy Gyula, okos arcú, nagyszemű leány volt. Valamelyik szinikópezdőbe járt ő is, de ez sem a modorán, sem az arcán nem látszott meg. És a ruháján sem! Egyszerűen minden feltűnés nélkül öltözködött, az olcsó szövetekből maga varrta meg a ruháit, minden cicoma nélkül, de ízlésesen. Óriási tollbokrétás vörös kalapokat nem hordott, sem a mellére nem tűzött ki egész virágos kertet. És sáros időben a ruháját nem emelte úgy, hogy a harisnyakötőre is kilássák. Szóval szolid és tisztességes leány volt, akit még a színiiskoláknak bűnös miazmákkal teli levegője sem tudott elrontani. Annyira ártatlan volt, hogy még abban sem talált semmit, hogy éjszakának idején a színházból egyedül menjen haza, valahová a Tavaszmező utca végére. Az édesanyja nem kísérhette el és ő akaratoskodott, hogy azért el akar menni. — A Lilit tanulom én is, meg kell néznem Küryt ebben a szerepben ! — Megnézheted máskor. — Mamuskám engedj el ! Hidd el, bátran elereszthetsz. — A férfiak tolakodók, szemtelenek, miattuk nem lehet éjjel egyedül járni egy nőnek. — Dehogy nem ! Ha megszólítanak felelek én nekik, de úgy, hogy a nem köszönik meg! Csak bizd reám dolgot anyácskám, elbánok én velük. S aztán az történt, hogy Ilonka kisasszony bizony nem tudott velük elbánni és nagyon kellemetlen helyzetbe került. Zimankós, hideg téli este volt, mikor kijött a színházból. Alig ért az utcára, egy fiatal ember csatlakozott hozzá. És sehogysem akart mellőle tágítani. Sőt annyira ment, hogy szegény már ölelgetni is kezdette a leányt, amint a körútról befordultak egy sötétebb utcába. A leány segítségért kiabált, de a néptelen utcában, a szél sivítása közben bizony nem hallotta a kiáltásait senki. A férfit arcul ütötte, de az csak annál szemtelenebb lett: — Pofonért csók jár! S ajkai már a kimerült leány arcára tapadtak, mikor egyszerre csak a kapu alól kiugrik valaki és a férfit hátulról megragadva, betűszója az ut szélén garmadában álló hóba s azután odafordulva a leányhoz, bemutatja magát : — Sándor Géza vagyok, hírlapíró, engedje, hogy hazakisérhessem, mert különben ez az ur még tovább is tolakodnék. A ficsur akkorára már kitápászkodott a hóból és neki akart menni Sándornak, de jól megnézve a hatalmas erős, tagbaszakadt legényt, nem mert vele mégsem kikezdeni. — Majd holnap számolunk — vetette oda és a kabátjában névjegy után keresgélt volna,mintha — Csak adja ide, legalább megírom a lapban a dolgot, a nevével együtt; aztán szívesen a rendelkezésére állok, sok gyönyörűséggel fogom önt megfaragni. Az erélyes szavakra azonban névjegy csak nem akart előkerülni, a és az urfi csendesen elódalgott. A leány hálálkodva kapaszkodott kísérője karjába és az izgatottságtól elfogadva, alig bírta szívességét meg is köszönni. — Köszönöm uram, köszönöm! Mivel hálálhatom meg szívességét ? — Elég jutalom, hogy hazakisérhetem ! Bizony isten, ma reggel még nem gondoltam volna arra, hogy estére oly kedves kis kalandom lesz. — De hátha baja lesz miattam? — Azzal ez urfival ? — kacagott Róth Simon nagyválasztékú cipőraktárát ajánljuk a t. vevőközönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a #Pannónia' szálloda mellett. — Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraUira, a tavaszi és nyári idényre megrendelt úri, női és gyermak-lábbelik, — valódi box és sehevraux bőrből készült czipők a legdivatosabb kivitelben. -=