Szamos, 1908. január (40. évfolyam, 1-9. szám)

1908-01-02 / 1. szám

Előfizetési ár: Ej­éfil évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. Micdeand­nn dijak Szatmaroa, a lap kiadóhivatalán­.a fizetendo HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyílttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér, a negyvenedik évfordulón. A mai számmal lapunk negyve­­nedik évfordulójához jutott. Évfor­dulók alkalmával szokásos az el­múlt eseményekre visszapillantan­ s azok felett szemlét tartani, mér­legelni értéküket, hozzájuk fűzni a jövendő reménységét. Hosszú lenne egy 39 esztendős múltnak perspek­tíváját itt bemutatnunk, egyszerűen csak arra hivatkozunk, hogy la­punk az első perctől kezdve máig sohasem szűnt meg a köz­ös tár­sadalmi érdeket becsületesen szol­gálni s városunk előhaladására és fejlődésére közremunkálni. Tisztes­ség az írásban, változatosság a tartalomban, gond és figyelem kivitelben: ezek voltak irányelveink a a múltban s ezek fogják irányítani lapunk további működését is. Cé­lunk egy volt: a közjó kivívása, — ezért dolgoztunk, ha kellett iz­gattunk, de mindig tisztességes fegyverekkel. Jövőben is ez leend­­ő törekvésünk. Ez fogja irányítani politikai ma­gun­ktartását is, melyben a párt­­politikai érdekeket habozás nélkül, nyíltan s őszintén alá fogjuk he­lyezni a nemzeti közérdeknek. Abban a reményben, hogy ol­vasóink ezután is támogatásunkra jönnek nehéz, de nemes törekvé­sünkben, mindnyájuknak, kedves övéiknek őszinte szívvel kívánunk boldog új évet. A könnyelmű vállalkozás Az anyagi és erkölcsi bukások sa­lonjában vagyunk. Nap nap uta különösen most az újév első napjaiba szinte biztosra lehet venni, hogy vá­rosunkban ismét néhány cég vált fizetésképtelenné, vagy kérnek ellen csődöt. Ez a szomoru jelenség, messze kiható következményei melyne van­nak nem helyiérdekű, igy van e; mondhatni az egész országban sőt külföldön is. A bajt természetesen főképpen a hitelviszonyok megváltozása okozta. A külföldi, amerikai nagyobb vál­lalatok, pénzintézetek megszorítottál a hitelt, aminek következménye vol azután az, hogy a mi országunk mely annyira függ a idegen tőkék­től szintén váltságos helyzetbe jutott Horribilis magasra emelkedett a ka­matláb. Akinek pénzre volt szüksége a legjobb váltó kezesség mellett­i, nagy nehezen tudott 10 — 12 száza­lékos sőt magasabb kamatláb mellett kölcsönhöz hozzájutni, holott csak pár hónappal ezelőtt szinte könnyel­műen bántak a pénzintézetek a ki­vitelezéssel. Volt pénz bőven. Mihelyt azonban a külföld és minket elsősorban ér­deklő osztrák-magyar bank tetemesen felemelte a kamatlábat természetsze­rűen, maga után vonta az általános pénzdrágulást. Elvitázhatatlan pedig az, hogy a dolog nem volt olyan veszedelmes, mint ahogy azt feltün­tették vagy pedig feltüntetni igye­keztek, mert például, a helyi pénz­piacon mondhatni egyik pénzintézet sem volt komolyabb pénzavarban, sőt fölöslegük is volt állandóan. A túl óvatosság, nagyon gyors átmenet volt az előbbi állapotokhoz h­­ónapst­. És most midőn a januári lejáratok­kal legfeszültebb lett a helyzet, be­következett az amire előre számitan lehetett a gyengébb anyagi lábol álló cégek bukása. A jelen cikkem keretében azonban egy speciális, városunkban tapasztal­ható körülményre akarok kitérni amikor is az anyagi csőd bekövet­keztét nem csak a hitelviszonyok változásában, hanem egyéb okokban kell keresnünk. Csődöt kértek egy helybeli fiatal kereskedő ellen, hitelezői jórészt osztrák kereskedők. A passiva mint hozzávetőleg megállapítható volt kb. 85—90,000 korona, lehet, hogy több is. Ezzel szemben az aktíva (köve­telések és áruk) nem több 34,000 ko­ronánál, ha az áruk eladásra kerül­nek, bizonyára még annyit sem ér. A hiány tehát kb. 41,000 korona. Hogy ez azután hol van, azt a bí­róság fogja kikutatni. A tény az, hogy hiányzik. A hitelezők sírhatnak utána. Érdeklődtünk közelebbről a dolog iránt, az illető vagyonbukott 6000 koronával kezdte üzletét. Elég tekintélyes összeg arra, hogy egy szolid kisebb méretű üzlet alapja vele megvethető legyen. Az illető azonban kis összeggel is nagyot akart, nem elégedett meg tőkéjének megfelelő hitellel, hanem 10—15 szö­rösen megterhelte ezt. Kezedetben sikerült a lejáratokat rendezni, a jóhiszemű hitelezők persze a pontos adósnak adtak hitelt derűre sorára, mikor azonban a hitelt meg­szorították segítségül kellett fordulni az áru elzálogosításhoz és egyéb művelethez, hogy pénzt szerezzen és pillanatra eltolja az anyagi bukást, ami azonban nem sokáig váratott magára. Tehát első­sorban nem a viszonyok­ban kell keresni a bukás okát, hanem a könnyelmű vállalkozásban az erő feletti túlterjeszkedésben. Természetesen ilyen esetek után hitelezők, kik súlyosan meglesznek ká­rositva a jövőre nézve nagyon férd szemmel néznek piacunkra. Egy vi gasz van egész bukásokban ha ugya annak nevezhető, hogy a károsu cégek majdnem kivétel nélkül oszt­rákok. Liky: Titkári jelentés a Szatmárnémeti Társaskör 1906. évi működéséről. Tisztelt Közgyűlés! Midőn a Társas-kör választmányá­nak a nevében ismertetni szándékozón a Kör 1906. évi működését, el nem mulaszthatom előre bocsátani azt a megjegyzést, hogy egy ilyen, ugy tagjainak számára, mint a tagjai álta képviselt értelmi és erkölcsi erői nagyságára nézve tekintélyes testüle életének nem lényegét, csupán keretei bírják kifejezni azon számadatok, ame­lyeket ilyen beszámolásszerű jelenté­sek alkalmával — már csak a köz­tevékenységet irányító férfiak műkö­désének ellenőrzésére is — joggal el­várnak az egylet tagjai az ő nevek­ben intézkedő választmány részéről. Ezen jogos várakozásnak kívánunk sleget tenni, amidőn a Tisztelt Köz­gyűlés elé terjesztjük az 1906. évre vonatkozó bevételi és kiadási száma­­lásokat, továbbá a vagyon-tehermér­­eget föltüntető kimutatást, amelyet a tisztelt Közgyűlés által már előzete­­sen kiküldött számvizsgáló bizottság megvizsgált és jóváhagyott. Magunk részéről kérjük a Tisztelt Közgyűlést, h így e számadásokat elfogadni s ré­­szünkre a szokásos felmentvényt meg­­adni kegyeskedjék ; nemkülönben két­ Codex palipsestus­­.. A „Szamos“ 40-ik évfordulója. írta Dr. Tanódy Endre. Volt olyan idő, mikor több volt a gondolat, mint a papiros. Na­gyon régen volt és az arány na­gyon megváltozott, mert a papiros elszaporodott. Ebben az időben, ha feltaláltak valami régi írást, akkor elovasták, félig kivakarták és felibe írtak va­lami egyebet. Valami egészen má­sat. A világos, napsugár-eszü ró­mai jogászra egy-egy eleji romantikus irányú író középkor vonta rá imbolgó látományát, vagy az egyházatya vértelen ajka fagyasz­­totta rá a lemondás tanát egy papírlapra, amelyen a görög költő kéjes csókja remegett . . . Ezeket a codexeket hívják palip­­sestusoknak. Mintha nem vékony lapok volnának, hanem mély, be­láthatatlan végű oszlopcsarnokok, melyekben évszázadok sorakoznak. Kihűlt vágyak, elfoszlott remények árnyéka tétovázik felettük és le­tűnt korok élete támad fel előttünk. Amint forgatom a „Szamos“ negyven évfolyamát, úgy tűnik fel nekem, mintha ebben is rétegre réteg rakodott volna és egymásra írták volna az évek történetét. Egy évtizedre egy másikat és mindig valami egyebet. Másat. Legelőbb református papok vi­táznak egyházi kérdésekről . Kádár Gusztáv technikus a fonográfot ismerteti, mint új találmányt. A közgyűlésen „nagy figyelmet kel­tett“ a földmiv.-, ipar- és kereske­delemügyi miniszter ur körirata, melyben panaszolja, hogy a ma­gyar ipar és kereskedelem „aka­dályokkal“ küzd. (Régen küzd, szegény, úgy látszik.) A színházba járó közönség nevében pedig azt panaszolja valaki, hogy az első­rendű zártszékben is „léha életű“ nők foglalnak helyet és ez nem kellemes szomszédság a polgárok feleségeinek és leányainak. Kéri, hogy ezeket tiltsák ki. (Nincs fel­jegyezve annak a polgárnőnek a neve, aki indítványozta.) Összesen ennyi embereknek akkor, bajuk volt az mikor ezeket a legrégibb lapokat irták, amelye­ken Kölcsey János aljegyző árve­rési hirdetményeket tett közzé. Az újdonságok közt pedig kie­melkedik egy sepsiszentgyörgyi eset, mely szerint ott éles kiáltá­sok hangzottak fel a sírokból. Boldog, szép idők lehettek ezek. Kövezet nem volt, világítás rossz volt. De amint meg-megcsillan a sötétségben a hazatérő szatmári polgár kézi lámpásának hunyorgó fénye, megvilágít egy szép, kedé­­ves kort, könnyen élő, vidám em-

Next