Szamos, 1908. szeptember (40. évfolyam, 71-78. szám)
1908-09-03 / 71. szám
FÜGGETLEN POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. A „Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületeinek hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. Előfizetési ár: Egési évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre S kor. Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: RákóCzi-íitézs S. sz. Telefon: 107. Mindennemű állak Szatisarcm, e lap kiadóhivatlábak íUdenapJG, HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban kfizöltetnek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó A fillér. Az Astra.“ Dr. Tanódy Endre. Hivatásos hazafiak azt mondanák, hogy az ellenséges Hannibál a kapuk előtt áll „Hannibal ante portás,“ mert az Astra Zsadányban, néhány kilométerrel Szatmár alatt, gyűlést tartott a napokban. Az Astra román nemzetiségi kultur-egyesület. Alaptétele azonos a manapság nagykelendőségű faji elmélettel, hogy t. i. az embert, a társadalmat csak nyelvében, csak fajában lehet naggyá tenni, amiből értetődik, hogy pl. Magyarország a magyaroké, tek. A román művelődési egyesület nondom, ezt elismerik, de sietve jegyzik meg, hogy az ő nyelvük román; fajuk, nemzetiségük román. A tan ugyanaz, csak más esetre van alkalmazva. A nyelv, a faj, a net^enség ápolása alatt aztán valószinüleg náluk is valami más lappang, mint ahogy az elnyomatásunk idején Tompa Mihály is azért irt a „Gólyához,* hogy a német értsen róla és a „Madár fiaihoz“ nem azért intézte azt a felhívást, hogy „Fiaim, csak énekeljetek,“ mintha a madárvilág dalra keltése lett volna a szándéka. Ebben a művelődési zománccal bejuttatott politikai mozgalmában eljutott az Astra egész Zsadányig. Messziről jött; a keleti határszélről indulnak el a nemzetiségi vágyak szárnyas álmai, ahol Románia közelségével el lehet hitetni a román néppel, hogy valaha meg fog változni annak a tájéknak a politikai térképe. Azokról a határszélekről szivárog át Romániába az erdélyi székelyek népessége és ott lát egy viszonylag erős, brutális irányzatú államképződést, annak a deleje izgatja a közelében lakó magyarországi románokat. És onnan induló iskoláról-iskolára, parochiáról-parochiára szállva eljut ide, a Széchenyi-társulat küszöbéhez és beköszönt hozzá szívélyes malíciával. A Széchenyi-társulat aztán összeül és tanácskozik. Nem is volna magyarosító egyesület, ha nem tanácskozna; nem is volna magyar egyesület, ha egyebet, is tenne, mint hogy tanácskozik. Volt aki azt kívánta, hogy közigazgatási erővel verjék szét a románok gyülekezetét. Régi dicsőségünk! Régi politikánk, amely mindig itj marad, hogy „csülökre magyarok“ és a „gyepre“ fazon régi változatai. A vicispán, a szolgabiró és a pandúr szent szövetsége mélyen járó politikai kérdések megoldására. Hát az indítvány nem ment keresztül, hanem helyébe elfogadtatott az, hogy a lóverseny alkalmából bált rendez majd a Széchenyi-társaság. A lóverseny is szép dolog, bár is nagyon szép dolog és — a „hong sóit qui mai y pence“ — nagyon jól illenek egymáshoz. Csakhogy a magyarság nem megy ettől előbbre egy csöppet sem. A népek, a polgárok, gek este nagyon fáradtak, a zömeaz ördög tudja, miért és nem mennek a bálba, délután meg az isten tudja, hol kószálnak és hova teszik a pénzüket, de nem tudnak eljutni a lóversenyre, pedig milyen szívesen invitálják őket mindkét tűzhelyéhez a magyar gondolatnak. Szóval emberek nélkül, polgárok nélkül, tömegek nélkül folyik le a fenti magyarosítás, holott világos, hogy ilyesmivel nem lehet a magyar kérdés Kolombusz-tojását nemzetiszinűvé festeni. A lóversenytől magyarosodnak lovak, ha a Gidárok ősi erénye kitart és a bálban gyönyört talál egy nehány magyar sziv, de a magyarság felsőbbségének ereje szét nem terjed, ragálya szét nem árad, mert nincs közeg, amelyben mozgása terjedjen és színes anyag, amelyben energiája megtestesüljön. A Széchenyi-társulat légüres térben végzi munkáját, ezért aztán halad, halad és „sic itur ad Astra,“ mely erejét az ősszel meginduló küzdelemben akarja kipróbálni. A legutóbb megtartott szászvárosi népgyűlésen felszólították a román nemzeti képviselőket, hogy a nép nevében küzdjenek a kormány választójogi javaslata ellen s e célból igyekezzenek közös akcióba lépni mindazokkal az elemekkel, amelyek az igazi általános választójogot akarják. A tót nemzetiségi párti „Szlovenszky Tiszdennik“ a szombati számában azt közli, hogy a tót képviselők bejelentik választóiknak, hogy a nemzetiségi párt a nemzetközi szocialistákkal, a parasztpárttal és a radikálisokkal az általános titkos választójog érdekében koalíciót alakít. A biharmegyei balpárt aug. 30-án Biharpüspökiben pártszervezeti gyűlést tartott és megalakította a biharmegyei függetlenségi balpártot. Ellenzéki szervezkedés. Az általános titkos választójog jelszavával pártszövetség van készülőben, fr* A tanácsból. A felső keresk. isk. elhelyezése. A felső keresk. iskolában a harmadik évfolyam megnyitása folytán új helyiségről kell gondoskodni, sőt az első évfolyamon pár busamos osztályt kell fölállítani, minél fogva a jelenlegi helyiségeken kivül még két tanteremre és szolgalakésra van szükség. A városi tanács mint az iskolafentartó a Rákóczi-utcai Fogarassyházban két udvari helyiséget bérelt de valószinüleg még egy teremre szükség lesz. Tagküldés a zeneisk. igazgatóságába. Városi tanács a zeneiskola igazgatótanácsába az 1908.—9. tanévre ismét Tanódy Márton drt. küldötte ki. Két törvényjavaslat. A kereskedelmi miniszter az ipartörvény revíziója és az ipari munkák . (Vége.) Sötét éjjel került vissza. De nem megy lakására. Barangol össze-vissza az utcákon. A szégyen, a gyalázat marcangolja. A düh hevíti. S a bosszuálás édes-keserű érzelme hatja át. Időnkint pedig, mint komor felhőkön a vakító villám, kétségbeesés cikázik keresztül zavaros gondolatain. A komoly ember elveszti minden ítélőképességét. Szerelmes volt, sőt most is szereti a nejét. Nem keresi az indító okot, csak a tényt látja. — Az a bitang elcsábította a feleségemet. Megmart. Tönkretette a becsületünket. Az egész város beszéli. Istenem, hogy eshetett ez meg ? Mindenki tudja. Nem merek többé tisztességes ember szemébe nézni. Becstelen az én feleségem ! Hát van Isten az égben, aki ilyet megenged?! Az a gazember mily alávaló módon húzódott be szentélyembe, hogy büntanyává tegye. Hah, megállj, meglakolsz ! A feleségemtől pedig elválok. Ilyen gondolatok tépik egész éjen át. Pitymalatkor tér haza. De csak azért, hogy a még otthon levő töltényeket magához véve, újra kimenjen az erdőbe. Segédeinek pár sor írást hagy otthon, hogy ha keresik, tudják meg hollétét. — Reggel öt óra van. Königsbergék házában gyenge nesz hallható. A százados csendesen készülődik, nehogy felkeltse nejét és gyermekeit. Szomorúan kérdi magától: — Vájjon miféle ármánykodás dobott üszköt közéjük ? Az a komoly ember milyen tűzbe jött. S most teljesen , ártatlanul párbajoznia kell... Vájjon nem álom-e az egész? Éppen mire elkészül, hallatszik egy kocsi megállása a ház előtt A segédédei jöttek. Mennie kell. Bensőségteljes csókot nyom gyermekei és szerető neje arcára. Fájdalom nyilalik szívébe. Nehezen bír elszakadni tőlük. Mintha utoljára látná őket. A kapuban találkozik a ház régi cselédjével, szívélyesen búcsúzik el attól is. Azután kocsizörgés veri fel a csendet. Felébred a kocsizörgésre a századosné. Meglepetve látja, hogy nincs otthon a férje. Csönget a szolgálónak. Kérdi tőle, nem mondta a férje, hogy hova megy ? — Jaj, kérem, én nem tudom, mit csinál. — szól ijedten a cseléd. — Most jött kocsival két tiszt utána. Úgy búcsúzott tőlem, mintha messze menne. Aztán mikor beült a kocsiba, akkor jött egy másik kocsi. Abban ült a háziorvos úr. Köszönt és kérdezte : hol lesz? Azt válaszolták neki, hogy az erdőnek tagjai oldalán. És azzal mindkét kocsi gyorsan elment. Jaj, nagysága, én olyan rosszat érzek. Hirtelen kezd öltözni az asszony. Félelmetes érzés keríti hatalmába. Szalasztja a cselédet kocsiért. Látni véli, mint állanak szemben e felek. Istenem, hátha valami baja lesz a férjemnek! A legrosszabbra nem is mer gondolni. Közben felébred a nagyobbik gyermek : — Jaj, mama, olyan borzasztót álmodtam ! De hova mégy ? — Megyek, fiam. — Megyek én is veled, — kérleli a gyermek. Egy gondolattól megkaparva ideges gyorsasággal öltözteti a gyermeket. Nagyjából kész vannak, mikor megérkezik a kocsi. Hirtelen beugorva odaíiált az asszony a kocsisnak : — Az erdő tanyai oldalához ! Vágtasson ! Dupla bért kapjrn Róth Simon nagyválasztékú cipőraktárát ajánljuk a t. vevd-közönségnak, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia" szálloda mellett. — Biazmir és vidéke legnagyobb csipőrajtira. Figyelmeztetés! az előrehaladott nyári idény miatt a még raktáron levő nyári áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatók 1