Szamos, 1908. szeptember (40. évfolyam, 71-78. szám)

1908-09-03 / 71. szám

FÜGGETLEN POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. A „Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületeinek hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. Előfizetési ár: Egési évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre S kor. Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: RákóCzi-íitézs S. sz. Telefon: 107. Mindennemű állak Szatisarcm, e lap kiadóhivatlábak íUd­enapJG, HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban kfizöltetnek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó A fillér. Az Astra.“ Dr. Tanódy Endre. Hivatásos hazafiak azt monda­nák, hogy az ellenséges Hannibál a kapuk előtt áll „Hannibal ante portás,“ mert az Astra Zsadány­­ban, néhány kilométerrel Szatmár alatt, gyűlést tartott a napokban. Az Astra román nemzetiségi kultur-egyesület. Alaptétele azonos a manapság nagykelendőségű faji elmélettel, hogy t. i. az embert, a társadalmat csak nyelvében, csak fajában lehet nag­gyá tenni, ami­ből értetődik, hogy pl. Magyaror­szág a magyaroké, tek. A román művelődési egyesüle­t nondom, ezt elismerik, de sietve jegyzik meg, hogy az ő nyelvük román; fajuk, nemzetisé­gük román. A tan ugyanaz, csak más esetre van alkalmazva. A nyelv, a faj, a ne­t^enség ápolása alatt aztán valószinüleg náluk is valami más lappang, mint ahogy az elnyomatásunk idején Tompa Mihály is azért irt a „Gólyához,* hogy a német értsen róla és a „Madár fiaihoz“ nem azért intézte azt a felhívást, hogy „Fiaim, csak énekeljetek,“ mintha a madárvilág dalra keltése lett volna a szándéka. Ebben a művelődési zománccal bejuttatott politikai mozgalmában eljutott az Astra egész Zsadányig. Messziről jött; a keleti határ­szélről indulnak el a nemzetiségi vágyak szárnyas álmai, ahol Ro­mánia közelségével el lehet hitetni a román néppel, hogy valaha meg fog változni annak a tájéknak a politikai térképe. Azokról a határszélekről szivá­rog át Romániába az erdélyi szé­kelyek népessége és ott lát egy viszonylag erős, brutális irányzatú államképződést, annak a deleje izgatja a közelében lakó magyar­­országi románokat. És onnan indul­­ó iskoláról-isko­­lára, parochiáról-parochiára szállva eljut ide, a Széchenyi-társulat kü­szöbéhez és beköszönt hozzá szí­vélyes malíciával. A Széchenyi-társulat aztán ös­­­szeül és tanácskozik. Nem is volna magyarosító egyesület, ha nem tanácskozna; nem is volna magyar egyesület, ha egyebet, is tenne, mint hogy tanácskozik.­­ Volt aki azt­ kívánta, hogy köz­­igazgatási erővel verjék szét a románok gyülekezetét. Régi dicső­ségünk! Régi politikánk, amely mindig itj marad, hogy „csülökre magyarok“ és a „gyepre“ fazon régi változatai. A vicispán, a szolgabiró és a pandúr szent szövetsége mélyen járó politikai kérdések megoldására. Hát az indítvány nem ment ke­resztül, hanem helyébe elfogadta­tott az, hogy a lóverseny alkal­mából bált rendez majd a Szé­­chenyi-társaság. A lóverseny is szép dolog, bár is nagyon szép dolog és — a „hong sóit qui mai y pence“ — nagyon jól illenek egymáshoz. Csakhogy a magyarság nem megy ettől előbbre egy csöppet sem. A népek, a polgárok, gek este nagyon fáradtak, a zöme­az ör­dög tudja, miért és nem mennek a bálba, délután meg az isten tudja, hol kószálnak és hova teszik a pénzüket, de nem tudnak eljutni a lóversenyre,­­ pedig milyen szívesen invitálják őket mindkét tűzhelyéhez a magyar gondolatnak. Szóval emberek nélkül, polgárok nélkül, tömegek nélkül folyik le a fenti magyarosítás, holott világos, hogy ilyesmivel nem lehet a ma­gyar kérdés Kolombusz-tojását nem­­zetiszinűvé festeni. A lóversenytől magyarosodnak lovak, ha a Gidárok ősi erénye kitart és a bálban gyönyört talál egy nehány magyar sziv, de a magyarság felsőbbségének ereje szét nem terjed, ragálya szét nem árad, mert nincs közeg, amelyben mozgása terjedjen és színes anyag, amelyben energiája megtestesüljön. A Széchenyi-társulat légüres tér­ben végzi munkáját, ezért aztán halad, halad és „sic itur ad Astra,“ mely erejét az ősszel meginduló küzde­lemben akarja kipróbálni. A legutóbb megtartott szászvárosi népgyűlésen felszólították a román nemzeti kép­viselőket, hogy a nép nevében küzd­jenek a kormány választójogi javas­lata ellen s e célból igyekezzenek közös akcióba lépni mindazokkal az elemekkel, amelyek az igazi általános választójogot akarják. A tót nemze­tiségi párti „Szlovenszky Tiszdennik“ a szombati számában azt közli, hogy a tót képviselők bejelentik válasz­tóiknak, hogy a nemzetiségi párt a nemzetközi szocialistákkal, a paraszt­párttal és a radikálisokkal az általá­nos titkos választójog érdekében koa­líciót alakít. A biharmegyei balpárt aug. 30-án Biharpüspökiben pártszer­vezeti gyűlést tartott és megalakí­totta a biharmegyei függetlenségi balpártot. Ellenzéki szervezkedés. Az általános titkos választójog jel­szavával pártszövetség van készülőben, fr* A tanácsból. A felső keresk. isk. elhelyezése. A felső keresk. iskolában a har­madik évfolyam megnyitása folytán új helyiségről kell gondoskodni, sőt az első évfolyamon pár busa­mos osz­­tályt kell fölállítani, minél fogva a jelenlegi helyiségeken kivül még két tanteremre és szolgalakésra van szük­ség. A városi tanács mint az iskola­­fentartó a Rákóczi-utcai Fogarassy­­házban két udvari helyiséget bérelt de valószinüleg még egy teremre szükség lesz. Tagküldés a zeneisk. igazgatóságába. Városi tanács a zeneiskola igazgató­­tanácsába az 1908.—9. tanévre ismét Tanódy Márton drt. küldötte ki. Két törvényjavaslat. A kereskedelmi miniszter az ipar­törvény revíziója és az ipari munkák­ ­ . (Vége.) Sötét éjjel került vissza. De nem megy lakására. Barangol össze-vissza az utcákon. A szégyen, a gyalázat marcangolja. A düh hevíti. S a bos­­­szuálás édes-keserű érzelme hatja át. Időnkint pedig, mint komor felhőkön a vakító villám, kétségbeesés cikázik keresztül zavaros gondolatain. A ko­moly ember elveszti minden ítélő­képességét. Szerelmes volt­, sőt most is szereti a nejét. Nem keresi az in­dító okot, csak a tényt látja. — Az a bitang elcsábította a fele­ségemet. Megmart. Tönkretette a be­csületünket. Az egész város beszéli. Istenem, hogy eshetett ez meg ? Min­denki tudja. Nem merek többé tisz­tességes ember szemébe nézni. Becs­­telen az én feleségem ! Hát van Isten az égben, aki ilyet megenged?! Az a gazember mily alávaló módon hú­zódott be szentélyembe, hogy bün­­tanyává tegye. Hah, megállj, meg­lakolsz ! A feleségemtől pedig elválok. Ilyen gondolatok tépik egész éjen át. Pitymalatkor tér haza. De csak azért, hogy a még otthon levő töl­tényeket magához véve, újra kimen­jen az erdőbe. Segédeinek pár sor írást hagy otthon, hogy ha keresik, tudják meg hollétét. — Reggel öt óra van. Königsbergék házában gyenge nesz hallható. A szá­zados csendesen készülődik, nehogy felkeltse nejét és gyermekeit. Szomo­rúan kérdi magától: — Vájjon miféle ármánykodás do­bott üszköt közéjük ? Az a komoly ember milyen tűzbe jött. S most tel­jesen , ártatlanul párbajoznia kell... Vájjon nem álom-e az egész? Éppen mire elkészül, hallatszik egy kocsi megállása a ház előtt A segé­dédei jöttek. Mennie kell. Bensőség­­teljes csókot nyom gyermekei és sze­rető neje arcára. Fájdalom nyilalik szívébe. Nehezen bír elszakadni tőlük. Mintha utoljára látná őket. A kapu­ban találkozik a ház régi cselédjével, szívélyesen búcsúzik el attól is. Azu­tán kocsizörgés veri fel a csendet. Felébred a kocsizörgésre a száza­­dosné. Meglepetve látja, hogy nincs otthon a férje. Csönget a szolgálónak. Kérdi tőle, nem mondta a férje, hogy hova megy ? — Jaj, kérem, én nem tudom, mit csinál. — szól ijedten a cseléd. — Most jött kocsival két tiszt utána. Úgy búcsúzott tőlem, mintha messze menne. Aztán mikor beült a kocsiba, akkor jött egy másik kocsi. Abban ült a háziorvos úr. Köszönt és kér­dezte : hol lesz? Azt válaszolták neki, hogy az erdőnek tagjai oldalán. És azzal mindkét kocsi gyorsan elment. Jaj, nagysága, én olyan rosszat érzek. Hirtelen kezd öltözni az asszony. Félelmetes érzés keríti hatalmába. Szalasztja a cselédet kocsiért. Látni véli, mint állanak szemben e felek. Istenem, hátha valami baja lesz a férjemnek! A legrosszabbra nem is mer gondolni. Közben felébred a na­gyobbik gyermek : — Jaj, mama, olyan borzasztót ál­modtam ! De hova mégy ? — Megyek, fiam. — Megyek én is veled, — kérleli a gyermek. Egy gondolattól megkaparva ideges gyorsasággal öltözteti a gyermeket. Nagyjából kész vannak, mikor meg­érkezik a kocsi. Hirtelen beugorva oda­­íiált az asszony a kocsisnak : — Az erdő tanyai oldalához ! Vág­tasson ! Dupla bért kap­­jrn Róth Simon nagyvál­asztékú cipőraktárát ajánljuk a t. vevd-közönségnak, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a­­ Pannónia" szálloda mellett. — Biazmir és vidéke legnagyobb csipőraj­tira. Figyelmeztetés! az előrehaladott nyári idény miatt a még raktáron levő nyári áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatók 1

Next