Szamos, 1909. március (41. évfolyam, 49-73. szám)

1909-03-02 / 49. szám

FÜGGETLEi POLITIKAI MAP1LAP. £Iä?iz«t4si díj: Helyben: egy évre 12 K. félévre 6 K. 7* ívre S K. I­hér» I K. Vidéken. . , 16 . , » „ „ „ 4 „ „ „ 2 „ Boy szám­ára 4 fillér. SZIRKS8ZTÖ8É6 ée íi­ADÓHIVATAL: Rákóczi-ateza 9. sz. Telefon: 107. &&n4to&ri?’U&3 dl»»* Sa*.4assiroo# a is.» feta*iabiv<»MuAt»ntt HIRDETÉSEK: Készpémzüielés mellett a legjutányosabb évben közöltetnek Nyilttér sor ® 20 fillér. Az apró hirdetősek között minden eze 4 fillér. Háború vagy béke. Gyilkosság egy csacsi miatt. Megölte az apját. Magyar és bolgár csatározás. Nők a kaszinóban. A kaszinók történetében egy békési ur Széchenyi István gróf neve mellé akart kerülni. A legnagyobb magyar megalapította az első Casinót — akkor még így írták,— egy békési ur pedig ennek a több mint félszáza­dos intézménynek újjászervezésére négy női tagot ajánlott be a békési úri kaszinóba, kiket a kaszinó alap­szabályszerűen fél ,s vett tagjai közé. Ha kell letesszük a főesküt arra, hogy a nő nem sokáig marad a ka­szinó aktív tagja. Mind a négyen tanítónők, a munka emberei, akik analfabéták a kártya és billárd tudo­mányában. Enélkül pedig aligha talál­nak valami foglalatosságot s hamaro­san eljutnak arra a sorsra, hogy a kaszinó egyik sarkában egymás tár­saságában olvashatják a Tolnai Világ­lapját, melyhez a kaszinói tagdíj nélkül is hozzájuthatnak. Az eredménye tehát alighanem ez lesz a kaszinói bevonulásnak. És az oka? A kaszinó bizonyára modern akart lenni és a feminismusért akart zászlót bontani ebben az alföldi nagy­községben. A nőmozgalom mellett akart tüntetni, de nem vette észre, hogy könnyen kompromittálhatja azt. A kaszinó is, meg az a négy , egyébként teljesen dicséretes szándékú hölgy is, aki elfogadta a felajánlott tagságot. Mind a két fél szép szándék­kal modern akart lenni s nem ők, hanem a falusi magyar kaszinónak a levegője hibás abban, hogy a békési újítás nem hogy el sem érhető, de meg sem közelíti a kívánatos célt. Az igazi feminizmus, ez a kigúnyolt és félreértett hullámverése a mai tár­sadalmi mozgalmaknak, bizonyosan nem azonosítja magát a békési zászló­­bontással. Azok, kik a nők jogaikért küzdenek, nem a kaszinók borgozó füstös levegőjébe, nem a kártya és billiárd asztalok mellé akarják vezet­ni a nőket, hanem a munka asztalai mellé. Ezeket a helyeket akarják meg­hódítani, de nem azokat, melyben az erősebb nemzete csak a gyengeségei érvényesülnek. Ez­ek a gyengeségek pedig nem olyan utánzásra méltók, hogy a férfiú kiváltságokat itt kel­lessék először megtámadni. Ha a nő kaszinói tagságért harcol, akkor csak lealcsonyul. A feminizmus pedig a felemelésért, felszabadításért küzd, de nem azért, hogy a felszabadított nőt a kaszinói fotelekbe ültesse be. A békési nők pedig ha körülnéz­nek, a kaszinó épületén túl sok teret találnak arra, hogy a nők jogaiért küzdjenek. Széchenyi Istvánnak jó sejtelmei lehettek amikor az első alap­szabályokkal kirekesztette a nőket a kaszinóból. Talán ha előre látta volna a magyar falusi kaszinó jövőjét, a férfiakat is kizárta volna onnan. A képviselőház ülése. Ülés elnök nélkül. Budapest, márc. 1. Justh két nap óta ágyban fekvő beteg. A soros elnök Nivay volt, de az éjjel súlyos vakbélbaja támadt. Késő délben még nincs elnök a Ház­ban, ki a tanácskozást vezetné. Ahány gyors futára volt a Háznak vala­mennyi elnök után szaladgált s vala­mennyi telefon elnök után csengetett. Időközben sikerült R­ikovszkyt elő­­keriteni. Az bevághatott a Házba, ahol megjelenése megkönnyebbülést, szerzett. A zavarnak legjobban az ősz Szap­panos István örült, ki kész volt a mentőideával. — Majd én korelnöklök. És diadal­ittas mosolygással súgta a balpártnak: — Ma majd fizetek a mamelukok­­nak ! . . . Felteszem a kérdést, kell e önálló bank. Szavazzák le ! Alighogy kimondta, lihegve kivö­rösödve jelent meg Raskovszky s pár pillanat múlva az elnöki emelvényen recsegve, kapkodva hangzott el a sablonos preludima : — Az ülést megnyitom ! Azután megint a házadó reformjá­ról folynak a száraz beszédek, míg végre ledarálta a javaslatokat őrlő malom a házbér összes szakaszait. Azután a tőkekamatadó javaslatot öntötték a garatra. A főrendiház ülése. A főrendiház délután 4 órakor ült össze, hogy Dessewffy gróf elnöklése alatt elfogadja a képviselőház által elfogadott javaslatokat. A napirend előtt Zselénszky Ró­bert gróf kéri a miniszterelnököt, hogy lojális fegyverekkel küzdjenek egymás ellen. * Az újoncjavaslat olvasása után Tisza István gróf elfogadja a javas­latot s csupán azért, szólal fel, hogy rámutasson a súlyos külügyi hely­zetre. Az annexiót helyes­i, azonban a helyzet rendezetlensége aggályos, mert az folyton fenyegeti Európa Énem >iii— ni i • ni |f-|- —■............-- ..1-MMUHgH^quiniBMnifi, i^gvW [UNK]Tt^›9v*flgaMn*ÉÉ^»­ békéjét. Európa diplomáciájának fel­háborgásáért egyedül Ausztriát teszi felelőssé. TÁVIRATOK — Saját tudósítónktól — Háború vagy béke, Pétervár, márc. 1. A Kovakovics vezetése alatt álló új szerb kormány közölte az orosz kormán­nyal, hogy őszinte béke­­szeretettel viseltetik és minden tá­madó­ szándéktól menten el van ha­tározva tartózkodni minden provo­káló lépéstől, továbbá, hogy a jelen válság által érintett jogok és érde­kek kérése feletti döntést a nagy­hatalmak tanácskozására bízza. E közleményre adott válaszában az orosz kormány belgrádi követét utasította, közölte a szerb kormán­­nyal Oroszországnak azon barátságos tanácsát, hogy az orosz kormány által őszinte megelégedéssel vett szándékát, amely a békés maga­tartásra vonatkozik, tartsa fenn. Az orossz kormány meg van győződve arról, hogy a jelen politikai hely­zetben ez az elhatározás felel meg leginkább Szerbia politikai és lét­érdekeinek. Az orosz kormány tudja, hogy Szerbiának territoriális enged­mények iránti követelése a hatal­maknál sem rokonszenvre, sem támogatásra nem találna és hogy Szerbia ezeknek rokonszenvét csak úgy tarthatja meg, ha az említett követelésekről, chiával fegyvere, amelyek a monar­hetnek elő, elejtené. konfliktust idéz­Tekintettel a szerb kormány által kifejezett azon szándékra, hogy a nagyhatalmak kívánságait szem előtt akarja tartani, Oroszország azon tanácsot adja, jelentse ki a szerb­ kormány hatá­rozottan, hogy territoriális követe­léseihez nem ragaszkodik és az összes napirenden álló kérdéseket illetőleg teljesen a nagyhatalmak döntésére bízza magát. ÖíSz* Előfizetéseket kérjük megújítani ! "^5. A posta új vezérigaz­gatója. Budapest, mórc. 1. A király Follért, Károly posta és scávirda igazgatót a posta, távíró és távbeszélő vezérigazgatójává nevezte ki. Családi tragédia. Apagyilkos fiú. Baja, márc. 1. Bácsmadarason Bartos Ferencz gaz­dag bir­okos feleségét és fiát elűzte a háztól. Az asszony 19 éves fiával Budapestre költözött. A fiú ma Bu­dapestről hazament és atyjától azt kérte, hogy ha őt nem tűrheti, hát vegye legalább anyját vissza. Bartos durván rátámadt a fiára és ki akartft kergetni a házból. — Ha éhen pusztultok is, — kiál­totta Bartos — akkor sem törődöm anyáddal ! — Hát akkor — kiáltotta a fiú — apám se él tovább ! S a fiú ezzel revolvert rántva, kétszer atyjára lőtt. Az apja az ut­cára menekült, a fiú utána rohant és még kétszer apjára lőtt, aki holtan esett össze. A fiú ezután a csendőrségre ment és jelentkezett: — Megöltem az anyám kínzóját, az apámat. Fogjanak el ! Magyar és bolgár össze­ütközés. A bolgárok veresége. (Vetési külön harctudósitónktól.) Háborús szelek fújdogálnak nem­csak a Száva partján, de Vetés ha­tárában is. A jó vetésiek úgy képzelik a há­ború állását, hogy a magyar bakák a rácokkal a Duna partján már farkas­szemet néznek és csak az a bizonyos gyujtózsinór kell, amitől a m^nlipherek egymás után adják le a gólyó esőt. Ennek a háborús hangulatnak vis­­­szatükrözése a pár nappal ezelőtt lejátszódott jelenet, melynek Vetés község volt csata­színtere, szereplői pedig az ott letelepedett bolgár­­kertészek és egy pár falusi legény, kik szóba ereszkedtek — már ameny­­nyire lehetett, a magyarul keveset tudó — bolgárokkal. Persze a legaktuálisabb tárgyról, a háborúról volt szó, ami csakhamar harcias hangulatot vál­ott ki, a­ vége Megytisztitást, frinefotfet, gaznosbt, füstfasalást *?•* .....1.....t­ LT==..iL.r­:...=^-^::js=====›› Kifogástalanot IJZtszSI J““ /wHWVl Szalmár, Várdomb-utc­a 12. • Atilla-utca 1. Magyar Áruház. — . Kazincy-utca 14, Guttroau­ palota

Next