Szamos, 1914. június (46. évfolyam, 124-145. szám)

1914-06-21 / 139. szám

(19tt jurviu» 21. 139. trém) mellett «2, aki az árucikkel kereskedik, leg­­illetékesebb arra, hogy a veszteségekből részt vállaljon. A miniszteri fizetések, amelyek — mint a felhívás mondja — ,még a jó idők­ben­ állapíttattak meg, ma nem egészen helyénvalók, az indokolatlan és nagyösszegű honoráriumok pedig — nem egyről tudunk — egyenesen az adós és részvényes közön­ség bőrére mennek. Végtelenül üdvös dolog lenne, ha az O. M. B. felhívása eredmén­nyel járna. De attól tartunk, hogy legfeljebb egy­két kisfizetésű tisztviselőt fognak elbocsájtani, akik a mai viszonyok között terhére vannak az intézeteknek. Pedig a felhívásnak nem ez a célja. SZAMOS Megnehezített érettségi. Uj ren­d a kath. gimnáziumban. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, junius 20. Szükségesnek tartjuk előre bocsájtani, hogy amit alább elmondunk, az nem ütközik bele sem a szabályokba, sem a törvénybe, sem a középiskolai érettségi vizsgákról szóló rendtartásba. Ami a szatmári kir. kath. főgimnázium­ban történt, az legfeljebb a méltányosságba ütközik. Már pedig éppen az érettségi vizsga az, amelyet mind erősebben renoválandónak tartanak, amelynek átalakítását éppen a méltányosság jelszavával követeli mind erélyesebben a modern paedagogia. Éppen azért tartjuk kirívónak, sőt jo­gunk van helytelennek is tartani azt, ha az érettségi rozzant, kivénült intézményének sú­lyosabbá tételére olyan szabályokat alkal­maznak, amelyek­­— ha jogosak is — egy­általában nem mondhatók méltányosoknak, sőt ellenkezőleg . . . Tudvalevő dolog, hogy az érettségi vizsgákra a diákok betűrendben állanak elő. Mindennap egy meghatározott számú növen­dék a-b-c szerinti sorrendben. M­á­r­y Engelbert, a kassai tankerület főigazgatója ezt a rendszert az idén úgy változtatta meg, hogy minden nap meg kell jelennie minden maturandusnak és bevárni, hogy a főigazgató a betűrendes névsor mel­lőzésével kiket jelöl ki aznap a vizsgára. A betűsoros rendszer alapján a diákok könnyen ki tudták számítani, hogy mikor, melyik napon kerül rájuk a sor. Be tudták osztani idejüket és az utolsó napra is tud­tak ismétlésre való anyagot beosztani. A főigazgató által meglepő leleményes­séggel alkalmazott rendszer ezt a kevés nyu­galmat is elveszi a diákoktól, akik minden reggel izzadva-fázva mennek fel az iskolába, rájuk kerül-e a sor? Aki az első napokban keresztülesik a vizsgán, az legfeljebb zavarba jön és meg­bukik. De akinek végig kell várni az egész osztályt, mert csak a vizsgák vége felé su­gárzik reá a főigazgató figyelme, annak az idegei aligha fognak egy kéthónapos vakáció alatt helyreállani. Mindenütt sürgetik az érettségi vizsgá­nak, ennek a gyilkos és inpraktikus formali­tásnak az eltörlését vagy legalább enyhítését, és akkor a szatmári kir. kath. főgimnázium­ban kikeresik az elavult rendszabályokból a hüvelykszorítót, spanyolcsizmát és szorítják, nyúzzák a fiuk amúgy is igénybevett ide­geit . . . ft Begdiner—Markos figg a törvényészek előtt. Elrer>delték a Valódiság bizo­nyítását. — A Szamos eredeti tudósítása. Szatmár, jun. 20. Ismeretes a Szamos olvasói előtt, hogy Markos Imre, ref. főgymn. tanár az elmúlt évben egy hosszabb cikket irt a Sza­mosba és cikkében éles bírálat tárgyává tette a zenedénél uralkodó állapotokat, kü­lönösen pedig B­e­n­d i­n­e­r Nándor műkö­dését. A zeneiskola igazgatósága a cikk meg­jelenése után felhívta Markos Imrét, hogy a cikkben felsorolt vádakat konkretizálja az igazgatóság előtt. Markos Imre eleget tett a felhívásnak, az e célra kijelölt bizottság elé terjesztette a vádakat, amelyeket a bizottság megvizsgált és úgy határozott, hogy a vádak nem alkal­masak arra, hogy miattuk Bendiner ellen a fegyelmi eljárás megindíttassék. Erről a határozatról azonban nem ér­tesítették Markos Imrét, ellenben Bendiner Nándor a felvett jegyzőkönyv alapján több­­rendbeli becsületsértés miatt feljelentést tett Markos ellen a járásbíróságnál, ítéletre azon­ban nem került sor, mert az ügyet békésen intézték el a felek. Markos Imre nem tudván, hogy a bi­zottságnak a fegyelmit megelőző vizsgálata befejeződött, két újabb kérvényt intézett a zeneiskola igazgatóságához. A kérvényekben megsürgette az eljárás befejezését és ismét szóvá tette a tényállást, sőt ki is egé­szítette. A zeneiskola a két újabb kérvényt is­mét kiadta Bendinernek, aki ismét pert in­dított Markos Imre ellen a beadványokban foglalt huszonhét rendbeli sértő ki­fejezés miatt. U­r­a­y Károly járásbíró, aki Bendiner panaszát tárgyalta, nem rendelte el a valódi­ság bizonyítását azzal az indokolással, hogy a zeneiskola igazgatósága erre a két újabb kérvényre sem rendelte el a fegyelmit Ben­dtner ellen, hanem bizonyítás mellőzésével elítélte Markos Imrét kétrendbeli rágal­mazás miatt 60—60 korona pénzbüntetésre, de a büntetés végrehajtását a büntetőnovella alapján felfüggesztette. Felebbezés folytán tegnap délután tár­gyalta az ügyet a szatmári törvényszék bün­tető felebbezési tanácsa. A tárgyaláson Szűcs Lajos törvény­­széki bíró elnökölt, szavazóbíró dr. Visky Sándor volt, az ügyet dr. B­e­r­é­n­y­i Antal referálta. A vádat dr. D­o­m­b­y Zoltán kir. ügyész képviselte, Markos Imrét dr. Sulyok Sándor védte, Bendtner ügyvédje dr. Fischer József volt. A törvényszék hosszas tárgyalás után megsemmistette a járásbíróság., ítéletét és utasította a járásbíróságot, hogy a legteljesebb mértékben folyt­assa le a valódiság bizonyítását, egyben az ügy uj tárgyalására Uray Károly járásbiró helyett Ha­tv­any Kálmán járásbirót delegálta.­­•Uralmi ajándéktárgyaló játél^os*, műiparárus*, bőr* és aczélárus* Ragálynál 3. OiQBL Levágta az ujjait, hogy ne tegyen katona. — A Szamos tudósítójától. — Szatmár, junius 20. Érdekes bünpert tárgyalt ma a kir. törvényszék dr. Némethy József elnöklésével. Hankó Mihály egy 24 éves szatmári földmi­­ves véderő vétségével vádoltan ült a vádlot­tak padján. Hankót besorozták 1012-ben ka­tonának. Október 1-én be kellett volna vonul­nia. A legény félt a katonaélettől és előző napon egy fejszével szándékosan lecsapta a bal kezének mutató és balujját. Ezáltal a ka­tonai szolgálatra alkalmatlan lett. A vádlott a tárgyaláson előadta, hogy mint rekruta sokat ivott és mulatott és csakis véletlenül vágta le az ujjait. Sérüléseit a téli kabátból kitépett piszkos vattával kötözte be, másnap jelentkezett a katonaságnál. Itt meg­vizsgálták és konstatálták, hogy öncsonkítás történt. Ezt a vizsgálat során Hankó beis­­merte. Amikor az elnök megkérdezte, hogy miért nem jelentkezett mindjárt amikor a baleset érte, a vádlott azt felelte, hogy félt a következményektől. A törvényszék a lefolytatott eljárás után nem látta beigazolva Hankó bűnösségét, ezért felmentő ítéletet hozott. Az ítélet jogerős. JKadárfegyv­erek, cél és ismétlő pisztolyok, mindenféle kész tol* tények Ragályinál Valódi brunni szövetek m Ifi 4. évi távúd és nyári idényre Ejgr szelvény fi Selvény 7hsa 9.10 m. hossza 11 szelvény 10 kir. teljes férfi ruhához­­ I utivény 15 kar. |Ml­. ui­k és Miléry) 11 ml­vény 17 ksr. elegendő, csak­­ 1 nnlvény 20 ksz. hy­e«e­v*oyt leket, veloe rabikor 20__K-at, Mintázz IrWltöieÖTtte«, tartrtiladeot, eclyemkem­­fant, oot komttm ,z& reteket db. nki trakai IBM, miét megbizhetó é* »zolle cég mindenM temen poec­Afryári raktár SiegeUmhof Brünn« Mloták btgyeo te­ktraeatw. 0« aSSaySk ■ melyeket t mevinvevö élvei, ha mArrtnkkeégletét k­ezette a sTofel-lothof cég. ■*•> e gyári piacos reedetl mez, igen Jrlenti­­kroyek. Szakott, legolcsóbb Arak. órIAc« válóért­ék. MiMobS, figyelme, kliadlgása, még oRakieebb raodeMeoéile. Mfeeo trim­erűbe! J$L/íi Bl Wmpf I$ />toé fehérnemű és vegytisztító kiepe jpäif S Petöfi-kórZ. Merez István mellett. •Sz­ep és jó munka.. Pontos kiszolgaid.t.. Minden ruha uj lesz tisztítás ás festés általHájtájer Pál ruhafestő és gőzmosó =fő gyárában = Szatmár.

Next