Szamos, 1915. március (47. évfolyam, 56-85. szám)
1915-03-02 / 57. szám
?. old?' Azokat a hadállásokat, amelyeket Badenvillertől keletre elfoglaltunk, az ellenség visszafoglalási kísérletei ellenében tegnap is megtartottunk. Keleti hadszíntér: Az oroszoknak Lomzától északra és Osztrolenkától északnyugatra ellenünk intézett támadásait visszavertük. Különben nincs lényegesebb jelenteni való. Amerikából tilos búzát kivinni, Rotterdam, márc. 1. (M. T. I.) New Yorkból jelentik: Az amerikai kormány a búzakivitelt megakadályozta. A tilalom arra az időre szól, amíg a döntőbíróság az elsülyedt Wilhelmina gőzös esetében ítélkezni nem fog. Menyorkban öt millió, Buffalóban 8 millió haschel búza fekszik. Harcszünet a Dardanelláknál. Konstantinápoly, márc. 1. (M. T. I.) A Dardanellákat az ellenség tegnap nem bombázta. A szuezi csatorna mellől. Turin, márc. 1. (M. T. I.) A törökök a Szuez-csatorna irányában új előnyomulásra készülnek. Az angol hadvezetőség Maxweil tábornok, főparancsnok működésével nincs megelégedve, miért is visszahívása küszöbön áll. (Stampa.) LEGÚJABB. A keleti bonyodalmak hatása. Budapest, márc. 1. (M. T. I.) Newyorki jelentések szerint ott azt hiszik, hogy a Kína és Japán között kitört konfliktus a háborúnak véget vet. Ugyanis Oroszország és Anglia nem képesek Európában háborút viselni és egyidejűleg kínai érdekeiket is megvédeni. Munkás-sztrájk Délamerikában. lentik :Genf, márc. 1. (M. T. I.) Párisból jeRio de Janeiróban kitört az általános sztrájk. Minden munka szünetel. Egy svéd diplomata a helyzetről. Berlin, márc. 1. (M. T. I.) A Berliner Tagblatt stockholmi munkatársa egy kiváló svéd diplomatát meginterjúkolván, ez hangoztatta, hogy még korai a békéről beszélni, mert a népszenvedélyek még nem rombolták ki magukat. Ha a békét előbb-utóbb megkötik, akkor, mint központi hely, egyedül Stockholm lesz arra hivatva, hogy a békét ott megkössék. s&jm 09i' március 2. 57 “zlm' Szárazföldi akció a Dardanellák ellen jelenti:Róma, márc. 1. (M. T. I.) A Tribuna Egy héttel ezelőtt egy francia hadtest indult a Gallipoli félszigetre. Ezen akcióban indiánok is részt vesznek. Hofer altábornag jelenéte. Budapest, márc. 1., évk. márc. 2., é. 2 óra. [A miniszterelnökség sajtóosztályából.] A kárpáti arcvonal nyugati szakaszán sikeres harcok folytán több orosz előretolt állás jutott birtokunkba. Tizenkilenc tisztet, 2000 főből álló legénységet fogtunk el ezúttal és sok hadianyagot zsákmányoltunk. ten. A Dnyesztertől délre fekvő terülemi után az oroszok erősítéseket kaptak, elkeseredett harcok folynak. Állásaink ellen megkísérelt támadások, az ellenfél legsúlyosabb veszteségeivel meghiúsultak. Lengyelországban és Nyugatgaliciában tegnap is csak ágyúharcok voltak. Hofer altábornagy. Orosz foglyok közt. Tasgal Salamon ambíciója. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, márc. 1. Ebben a felfordult, feje tetejére állítotvilágban, amelyben a hiúság vására megszűnt, a rajongók elfordulnak a vágyaiktól, a tervelők megszűnnek dolgozni, amikor az élet ezernyi szenzációja sem bírja lekötni a figyelmet, egy emberre akadtam, aki a háború zivatarában, a maga picinyke, de emberi ambícióját ápolja. Egy orosszal hozott össze a véletlen, aki e minden lényeget átformáló időkben, — elmúlt és visszavárt — békés korok megmosolygott lehetőségeit hajszolja: letelepedni, új életet kezdeni Magyarországon. Honpolgárságot nyerni, állami adót, meg harmadosztályú kereseti adót fizetni, követválasztási jogra szert tenni és más effélét. Tasgal Salamonnak hívják az illetőt. Orosz katona, az atyuska 309-ik gyalogezredében, mely a Skole-Tuchlai vonalon adta meg magát az őket bravúrosan körülzáró honvédeknek. Északmagyarország e jelentékeny városában, ahová nap-nap után érkeznek orosz foglyok, nem sok ilyen szellemi proletár ette a számkivetés jóízű profontját, mint Tasgal Salamon. Mindössze 20 esztendős ez a mi leszerelt ellenségünk, csupaszképű, kékszemű siheder és már hat hónapig hordta a vállán, senkiben kárt nem tevő fegyverét. Sok patront elhasznált, ő bizony nem spórolt, nem gondolt arra, miből fog a cár megélni, ha elherdálja a töltényeket, a csillagos egekbe lövöldözött Tasgal Salamon, mert eleve gondolt arra, hogy megadja magát és most nyugodt lelkiismerettel élvezi a mieink vendégszeretét. A hadbavonulását, a viszontagságait, az életét és a nyomorúságát, amelyek, mint a mikrokozmosz az egész világegyetemet, „a kis népek szabadságáért fegyvert fogó“ Oroszországot tükrözik, így adta elő a fogoly katona: — Hat hónappal ezelőtt soroztak be. Kievben mondták ki reám a szentenciát: alkalmas. Ott is születtem. Kievben, ott is lakom a szülémmel, akiknek rajtam kívül még öt gyermekük van: három fiú, két lány. A fiúk idősebbek nálam és szintén a cárt szolgálják, ők is hadbavonultak. Velem és sokan másokkal megtették azt, hogy nyolc napi durva és oktatásnak éppenséggel nem nevezhető gyötrelem után kiküldtek a harcvonalba. — Semmi értelme annak, hogy érzelegjek. — folytatta Tasgal — hiszen minden fogolynak megvan a maga keserves története. Mindegy, ha német, ha magyar vagy akármilyen nemzetiségű, tehát nem megrnkatni akarom, hanem informálni, amikor elmondom, hogy a szüleinket mi tartottuk el, csatába kergetett fiuk. Amikor kihirdették, hogy veszélyben az atyuska birodalma, egyúttal azt is szerteharsogták, hogy az „ itthonmaradottakról“ bőséges gondoskodás fog történni. — Nem így történt, gondoskodás sehogysem semmiféle formában nem történt. Későbben bevonuló jóbartaimtól tudom, hogy egy képeket sem osztottak szét Oroszországban a hadbavonultak kényérkereső nélkül maradt családjai között. — Ezzel szemben ugyancsak hazulról érkezett ismerőseimtől tudom, hogy az Oroszországban élő idegen foglyok a legmegnyugtatóbb leveleket kapják hozzátartozóiktól: mindenük van, mert az állam nem hagyta el őket. — Na, tessék most lelkesen harcolni. Megállani a honvédek elmondhatatlanul szörnyű szuronyrohamai előtt. Ugye, hogy ilyen lelkileg vezetett akciókat nem lehet megakadályozni ? A kancsuka meg az ellenünk működő gépfegyver nem doppingolhat hőstettekre. a vurki sem, melyből tisztjeink többet fogyasztanak, mint a legénység. — Mig ide kerültem, végiggyalogoltam egész Galíciát és hat hónap alatt 2 levelet kaptam kézhez, de nem a katonai posta utján, hanem amiket a később bevonuló és csapatomhoz beosztott ismerősök hoztak hazulról. — Mit jelent ez? A legszörnyűbb valóságot. Az orosz posta amerikázik. Fogságom minden stációján megbámultam az osztrák-magyar csapatok postaszolgálatát. Ez megint a lelki vezetéshez tartozik. Az a levél, melyet várunk, az az egyetlen kapcsolat az otthonmaradt világgal, szülővel, testvérrel, szerelmessel. Drága és értékes üzenetek, biztatások, melegség és erő a kínok és fájdalmak elviselésére. — Nos, ez nálunk, tudja Isten hanyadrangú kérdés. Árulástól félnek? Hát ahelyett, hogy cenzúrát alkalmaznának — még nagyobb árulást követnek el. Mert azt, hogy a hadsereg zömének többé nem lelki ügye ez a háború, a vezetőség fentebb elmondott intézkedésének a számlájára lehet írni. Ott viszont, ahol „ működik “ a posta, van cenzor, felsütiik a legénység leveleit. Csak nem fogják tán mindet elolvasni. — A békés idők viszonyairól nem beszélek. Az atyuska birodalma akkor sem János király mesebeli boldog országa. Nem. De az éghajlat ráfekszik a temperamentumra és a maga képére formálja. A legnyakasabb forradalmár is elhalkul, belefárad az ellenkezésekbe. És csöndes lesz, de megbízhatatlan, mint a vulkánok. Ám ez a háború felnyitotta a szemem. — Csak üssék nyélbe a békét . . . én . . .