Szatmár és Vidéke, 1918 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1918-10-07 / 40. szám

2 SZATMÁR ÉS VIDÉKE. Eymentól keletre sikerült nekik egész az erdős magaslatokig mintegy 1 kilométernyire e helytől északra előre törniük, itt a délutáni órákban újból előretörő támadásaik meghiúsultak az elsős lotharingiai és westfali ezredek vonalai előtt. A németek a bolgár hadseregből kivonták csapataikat. Hivatalosan jelentik : Berlin, október 6. Délkeleti harctér: Csapatainkat, melyek eddig a bolgár hadsereg kötelékében harcoltak, kivontuk és ezek most útban vannak visszafelé a gyülekező helyekre. Ezek a velük szemben támasztott nagy követelményeknek teljesen megfeleltek és kiváló munkát végeztek. Ázsiai hadszíntér: A Palesztinában hű török szövetségeseinkkel harcoló zászlóaljak a gyenge török erőkkel együtt kénytelenek voltak kitérni a túlnyomó ellenséges túlerő elöl és most Damaszkuszon át északi irányban vonulnak vissza. Ludendorff, lesz velijurife ? Irta: dr. Markovits Aladár. Örömtől és vágyakozástól reszkető lélekkel olvassuk és várjuk a fegyverszünetre, a békére vonatkozó értesítéseket. Az idegek már túl vannak feszítve, már csak egy nagy örömöt: a békét bírja el. Ám a várakozásnak ezt a reményteljes idejét át és átjárja a bizonytalanságnak egy egy felhődarabja. A nagy világ népeinek tusájában mi, szemernyi magyarok, tündöklő vitézségben naggyá lettünk szövetségesünk becsülésében. De megmaradtunk kicsinyeknek, mihelyt a magunk erejére kell támaszkodni a világgal szemben. Mert, amit hőseink babért és nevet szereztek hazánknak a harcokban, politikusaink rövidlátása, önzése, osztályuralmi konoksága két kézzel fosztotta meg fényétől. Az ellenségek szemében ma is a régi feduális ország vagyunk, ahol még a magyarnak sem mindnek vannak jogai. Hogy lenne hát a nemzetiségeknek? Ott még mindig az erőszakos elnyomókat látják bennünk, akiktől el kell venni az országvezetés jogát. Tisza és Wekerle átkos nemzetiségi és reakciós választójogi politikája mérges gyümölcsöket termett a külföldön. Mi lesz velünk, ha ennek valótlanságáról nem sikerül meggyőzni ellenségeinket ? És mi lesz a béketárgyalásoknál ? Hol vannak már azok a harctéri sikerek, amelyek közepette jó békét köthettünk volna ? Egy egy győzelem után vezető politikusainkat elöntötte a harci dicsőség. Ők és fizetett lapjaik vérgöztöl s mámorosan annexiókat és hadikárpótlást követeltek. • Most, amikor a háborús szerencse elfordult tőlünk, a népharagtól félelmükben ezek kiabálnak hóditás és kárpótlás nélküli béke után. Mit gondolnak ezek az urak, az ellenség táborában nincsenek annexionisták és vérgőzösek ? Mit gondol Tisza és gárdája, a hozzájuk csatlakozott függetlenségiekkel egyetemben: nem fogják a túlsó oldalról a mi részegeinknek kótyagos igazságait felénk röpíteni? Ki biztosít arról, hogy nem a hódítani, leigázni akarók vannak amott túlerőben, hanem a bölcsek, a megértők ? Mit várhatunk, ki lesz a nagy szóharcnál velünk, ki fogja reprezentálni a magyar nép igazi akaratát, azt a nagy egybeforradást, amire vágyik? Ki fogja megnyitja a világ előtt érvényesülhetésünk útjait, ki fogja kézen e meggyöngült, kiuzsorázott Magyarországot, hogy átvezesse ezen a súlyos, nagy válságon egy megértő békességes munka idejébe ? Hol van ez az apostoli magyar ember ? Az aggodalom fel feltűnő árnyai boronganak örömünk fényes napja alatt. Mi lesz, mi lesz velünk ? Apróságok. Végig olvasván a páholybérlők névsorát, nagy megelégedéssel konstatáltam belőle, hogy városi tisztviselők is elég szép számmal vannak a bérlők között, ami azt látszik bizonyítani, hogy mégsem olyan borzasztó a helyzetük, mint ahogy dr. Farkas Antal és társai lefestették és annak hatása alatt a csütörtöki közgyűlés a 200 ezer koronát meghaladó segélyt megszavazta, mert aki páholyból nézheti a világot, azt az éhenhalástól félteni kacagás volna. * Megint kormányváltozásról írnak a lapok, sőt már olyan hírek is keringenek, hogy az új miniszterelnök gróf Hadik János lesz. Annyi bizonyos, hogy Magyarországon ma a legsúlyosabb politikus, köztudomás szerint 167 kilót nyomván a mérlegen, s így valószínűnek mutatkozik, hogy már megjelenésével is imponálni fog. De ami a legfőbb hatást ígéri, az antant épen hányat fog esni ijedtében, mert mint élő cáfolat fog állami előtte, hogy ahol valaki ennyi hust volt képes magára szedni, azt az országot nem lehet kiéheztetni. A spanyolnátha elérte a tetőfokot, a lapok híradása szerint ugyanis a spanyol király is megkapta, s minthogy ennél nagyobb ambíciója csakugyan nem lehetett, remélni lehet most már, hogy gyengülni fog és lassan-lassan megszűnik. Az orvosok azt mondják, hogy nem egyéb, mint influenza, azzal a különbséggel, hogy nem teketóriázik sokat, hanem rövidesen elbánik a beteggel. A legfőbb orvossága ennek is a szeszes ital, a mai viszonyokat tekintve tehát, nem csak veszedelmes, hanem nagyon drága betegség is. * Ámbár épen mostanság kezdenek a bor irányában kedvezőbb szelek fújdogálni, a 10 koronáról hirtelen leesett az ára majdnem 3-ra, ami a fogyasztó közönség körében a kedélyeket egészen felvidította. — Nem is tréfa dolog az, kéremi, — mondja egy ilyen felvidult fogyasztó — ami ezzel a borral történt, mikor egyszerre felszökött az ára oly magasra, hogy az ember nem volt képes utólérni. Aztán nagy külömbség az, ha az ember egy liter helyett 10 koronáért hármat ihatik. * Mindig szilárd az egyetértés köztem és a felelős szerkesztő között, most merült fel az első nézeteltérés. Megmondtam nyíltan és határozottan, hogy a színügyi bizottság kifigurázását nem helyeslem. Végtére is mind olyan egyének a tagjai, akik lelkesülnek a művészetért, ha tehát néha gyengeséget mutatnak is valamiben, nem muszáj azért mindjárt megbántani őket. Hogy szép primadonnát óhajtanak, ez még nem is olyan gyengeség, s ha jelenleg nem volna semmiféle primadonna, lehetne is beszélni a dologról, de az adott körülmények között minden bizonnyal okosabb lett volna a hallgatás, de hozzáteszem: még az Aladár öcsém részéről is. Demeter.