Szatmármegyei Közlöny, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1899-06-11 / 24. szám
Melléklet a „Szatmármegyei Közlöny“ 1899. évi 24-ik számához. HIVATALOS RÉSZ. Szabályrendelet a faiskolákról és fásításokról. (Folyt. és vége.) III. A fásításokról. ]0. §. A vármegye területén átvonuló állami közutak befásitása a kereskedelemügyi miniszter ur által, az általa megállapítandó sorrendben az általa meghatározandó fanemekkel olykép fog foganatosíttatni, hogy a fák az állandó közúthoz tartozó területen ültetendők. 11. §. Az állami közutakon a fák ültetését és ápolását, valamint a kiveszett fák pótlását, állami közegek végzik. 12. §. A fák ott, hol az állami közút mentén mindkét árkon túl fekvő földszallagok, az állam tulajdonát képezik, ezen földszalagokra, — ott, hol az említett eset nem áll, és a forgalom jelentékeny, az árok belső lejtőjére, ott pedig, hol az út szélessége és a kisebb forgalom azt megengedik, az ut padkájára ültetendők. 13. §. A fasorok lehetőleg olykép ültetendők hogy az egyik oldalon ültetett fák ne az ut másik oldalán levő fákkal, hanem a fák közötti tér közepével legyenek átellenben, vagyis hármas kötés alkalmazandó. A fák koronájának a földszinétől való magassága gyümölcsfáknál legalább 2.2 méter, erdei fáknál 2.5 méter. Az egymás mellett ültetett két fa koronája között, legalább is a kifejlett koronaszéleségnek megfelelő szabad tér hagyandó. Ehez képest az almakörte, dió, gesztenye és cseresznyefák egymástól (15—20 m.) távolságra, szeder, szilva és megyfák (8—10 m.) távolságra, erdei és gazdasági fák pedig (15 m.) távolságra ültetendők. 14. §. A törvényhatósági utak befásítása a fásítási tervben megállapított sorrendben, határidőben és módon történik. Ezen fásítási tervet az állam építészeti hivatal közbenjöttével az orsz. gyümölcsészeti biztos valamint a törvényhatósági mezőgazdasági bizottság és gazdasági egyesület meghallgatásával a vármegye alispánja állítja össze s a szabályrendeletet követő egy év alatt jóváhagyás végett a törvényhatóság elé terjeszti. 15. §. Az 1890 í. t.-cz. 1 §-ának 3. 4. 5 és 6 pontjában említett közutak közül azok, a melyek utárokkal bírnak, vagy ezen szabályrendelet hatályba lépte után utárokkal elláttatnak, az utfentartásra kötelezettek által, az e tárgyban külön hozandó törvényhatósági határozattal megszabott határidőben fásitandók be. A járási főszolgabirák kötelesek a jelen szabályrendelet életbeléptétől számítandó 1 év alatt a fenti határozmányok értelmében befásitandó útvonalakat összeírni s az érdekelt útfentartók meghallgatásával a befásitás módozatai és határideje tekintében a vármegyei alispánhoz további eljárás végett véleményes jelentést tenni. 16. §. A jelen szabályrendelet 14 és 15 §-ában említett utak befásításánál azon különbséggel, hogy az állam helyett az útfentartó értendő, a jelen szabályrendelet 11, 12 és 13 §-ai irányadók. Ott ahol fák az útpatkára ültetendők, azokat az út szélétől mintegy 3 méterre helyezendők el. Amnnnyiben az egyik útszakasz mentén kiültetett fák pótlásának szüksége merülne fel, ez azonnal, eszközlendő, mielőtt a sorrendbe következő további útszakasz befásitása megkezdetnék. Azon közutaknál, melyek ezen szabályrendelet életbeléptekor már olyan fasorok között találtatnak a melyeket az állam, vármegye, vagy községek ültettek ki a tényleg létező fasor kiszáradása vagy kivágása után szükségszerüleg bekövetkező újbóli befásitás az úttesttől ugyan azon távolságra és ugyan azon vonal irányban eszközlendő a melyben a régi fasor állott. 17. §. A fák valamennyi közút mentén oly karban tartandók és nyesésük aként eszközlendő, hogy az utmentén esetleg fenálló távirda vagy távbeszélő készülékeket ne érintsék. 18. §. A törvényhatósági utakon a fák ültetését gondozását és pótlását az útfentartó személyzet a többi közutakon a község megbízottai, a községi faiskola kezelő felügyelete alatt végzik. A törvényhatósági közutak befásítására szükséges csemetéket a törvényhatóság szerzi be.A mely községek határában oly területek vannak a melyek befásitására az 1894. XII. t.-cz. 47 §-a értelmében a közegi faiskolák csemete készlete első sorban fordítandó a faiskolai üzemtervben meghatározandó a csemeték azon aránylagos mennyisége, amely évenként a jelen szakaszban említett közutak befásitására szolgál. 19. §. A közutak minden község határában azon fanemekkel ültetendők be, amelyek az illető község faiskolájában tenyésztetnek. 20. §. A törvényhatósági utak befásitási, valamint az ezen ültetvények gondozási költségeit a törvényhatósági útalap viseli. A községi közdűlő közutak befásitási költségeit a községek, az 1890. I. t.-cz 1 § 3,4,6. pontjában említett közutakét az utfentartók, az 1890. I. t.-cz.-nek az utfentartásra vonatkozó határozmányai szerint és az azok alapján megállapított arányban viselik. A törvényhatóság és a közegek a szükséges költségeket a közutakra vonatkozó költségvetésben a jelen szabályrendelet hatályba léptét követő évtől kezdve előirányozzák. IV. A járási faiskola felügyelőkről. 21. §. A kis és nagy községi faiskolák és a jelen szabályredelet III. fejezetében említett fásítások felügyeletére, szakképzett egyének s első sorban gyümölcsészeti tanfolyamot végzett, illetve a fatenyésztéshez értő néptanítók sorából, minden járásban 1 — 1 faiskola felügyelők alkalmaztatnak, kiket az illetékes járási főszolgabíró és kir. tanfelügyelő meghallgatása után a vármegye alispánja nevezi ki. Ugyancsak a vármegye alispánjának hatáskörébe tartozik a faiskola felügyelőket ezen állásuk alól, hivatali mulasztások, szolgálatra alkalmatlanság vagy lemondás esetén fölmenteni. A járási faiskola felügyelők állásukról betegség esetét kivéve csak január és július hónapokban mondhatnak le. 22. §. A járási faiskolai felügyelők kötelességei: 1. a felügyeletük alá tartozó községek faiskoláit évenként kétszer, mégpedig egyszer tavasszal és egyszer ősszel a járási főszolgabírónak bemutatandó és átala jóváhagyandó útiterv szerint meglátogatni, azok üzemtervszerű és czélirányos kezelését ellenőrizni s az e tekintetben szükséges útmutatásokat megadni, 2. a községek faiskoláinak megszemlélésekor az azokból teljesített közúti fásításokat megvizsgálni s az e tekintetben szükséges útmutatásokat megadni, 3. a talált hiányok orvoslása iránt intézkedni, szükség esetén a járási főszolgabirónak jelentést tenni, 4. a községi faiskolában a szederfa tenyésztére vonatkozó utasításokat az országos selyemtenyésztési felügyelőség utasításai szerint tavaszi látogatáskor megadni, az ősszi látogatáskor pedig azok foganatosítását ellenőrizni; 5. a látogatások befejeztével a faiskolákba a szederfa tenyésztés, továbbá a szederfa ültetvények állapotáról az országos selyemtenyésztési felügyelőségnek jelentést tenni. 6. Szakkérdésekben a faiskolákra és ültetvényekre felügyelő hatóságoknak véleményes jelentéseket adni. A járási faiskola felügyelők a fentebb körülirt kötelességeik teljesítésében elkövetett mulasztásaikért a vármegye alispánja által felebbezés kizárásával esetről esetre 5 frtig terjedhető rendbírsággal büntethetők. 23. §. A járási faiskola felügyelők, az illető községek terhére minden egyes őszi és tavaszi kötelező látogatás után 2 frt díjat kapnak. Ezen dijakat a községektől a járási főszolgabíró hajtja be s a faiskola felügyelőnek évenként május hó és szeptember hó 31-ikéig napló bemutatása ellenében kifizeti. Azon községek, a melybe a faiskola felügyelő kötelező hivatali útját teszi, a fuvart természetben kiszolgáltatni köteles, a fuvar a faiskola felügyelő megkeresésére a járás azon községébe állítandó, amelyből a meglátogatandó községbe közvetlenül indul. A fuvar azonban lehetőleg oly képen használandó, hogy az indulás ne egymáshoz távol fekvő községekből, hanem vagy a szomszédos községekből vagy a faiskola felügyelő lakhelyéről történjék. lezettségét nem teljesiti. Ha valamely község ezen kétea fuvar a járási főszolgabíró által a mulasztó község költségére rendelendő ki. A természetben való fuvarra és a fentebb megállapított látogatási díjra van igénye a járási faiskola felügyelőnek akkor is ha valamely község által szakdolgokban önként kerestetik meg a kiszállás iránt. Felsőbb hatóságok által történt kiküldetések alkalmával a járási faiskola felügyelő költségeinek megtérítéséről a kiküldő hatóságnak kell gondoskodnia. V. Hatóságok, 24. §. A faiskolák és fásításokban kárt okozó cselekmények az 1894. XII. t.-cz. 93, 94 és 95. §ának, illetve az 1890. I. t.-cz. 125. §-ának büntető határozmányai, esetleg a vonatkozó büntető törvények hatálya alá esnek. Az 1894. XII. t.-cz 93, 94 és 95 §-ába ütköző kihágások az ezen törvény 103. §-ában említett hatóságok által és az ezen törvény szerint szabályzott eljárás mellett tartandó meg. A jelen szabályrendelet alapján felmerülő egyéb hatósági intézkedésekre nézve az 1894. XII. t.-cz. 102. §-ában említett hatóságok illetékesek. VI. Zárhatározatok, 25.§.Jelen szabályrendelet kormányhatósági jóváhagyás és szabályszerű kihirdtése után azonnal hatályba lép. A községi faiskola kezelők és járási faiskola felügyelők a szabályrendelet életbe léptét követő 3 hó alatt alkalmazandók. 341 —1899. bikvi sz. Megállapittatott Szatmárvármegye közönségének Nagy-Károlyban 1899 évi május hó 4 napján tartott rendes közgyűlésében. Kiadta Nagy Sándor, vármegyei aljegyző. Alispán helyett Ilosvay, vármegyei főjegyző. Hirdetések: 8—1899. biz. sz. Hirdetmény. Nyir-Császári és Nyir-Vasvári községek telekkönyvi betéteinek szerkesztésére kirendelt bizottság közhírré teszi, hogy az 1886. XXIX. 1889. XXXVIII., és az 1891. XVI. törvényczikkekben előirt helyszíni eljárás végett és pedig egyelőre csupán az azonosító 1899. évi julius hó 15 napján az azonosítás befejezte után pedig a bizottság a községekben megjelenend. Ennélfogva felszólíttatnak) mindazok, akik a tjkönyvben előforduló bejegyzésre nézve akadott előterjesztést kívánnak tenni, hogy a bizottság előtt, a kitűzött határnapokon megkezdendő eljárás alatt jelenjenek meg és előterjesztéseiket igazoló okirataikat mutassák fel; 2) mindazok, akik valamely ingatlanhoz tulajdonjogot tartanak, hogy a tulajdonjog ekvi bekebelezését a kitűzött határidőig a telekkönyvi hatósághoz intézendő szabályszerű beadvány útján kieszközöljék, vagy a telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okirataik alapján a a telekkönyvi bejegyzés iránti kérelmeik előterjesztése végett a bizottság előtt jelenjenek meg, ha pedig telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okirataik nincsenek az átírásra az 1886. XXIX. t.-cz. 15 -18. és az 1889. XXXVIII. t.-cz. 5., 6., 7. és 9. §-ai értelmében szükséges adatokat megszerezni iparkodjanak, és azokkal igényeiket a kiküldött bizottság előtt igazolják, vagy oda hassanak, hogy az átruházó telekkönyvi tulajdonos, az átruházás létrejöttét a bizottság előtt szóval elismerje és a tulajdonjog bekebelezésére engedélyét nyilvánítsa, mert különben jogaikat ez után nem érvényesíthetik és a bélyeg- és illetékelengedés kezdvezményétől is elesnek. szűnt 3) azok, akiknek javára tényleg már megkövetelésre vonatkozó zálogjog vagy megszűnt egyéb jog van nyilván könyvileg bejegyezve, úgyszintén az ilyen bejegyzésekkel terhelt ingatlanok tulajdonosai, hogy a bejegyzett jognak törlését kérelmezzék, illetve, hogy törlési engedély nyilvánítása végett a kiküldött bizottság előtt megjelenjenek, mert ellenesetben a bélyegmentesség kedvezményétől elesnek. Máté-Szalkán, 1899. junius hó 5-én. Adler Adolf, Horváth György, betétszerk. írnok. 1—3 kir. járásbiró. 5298—1898. tkv. sz. Árverési hirdetmény. Bermann Ignácz nagykárolyi lakos végrehajtatónak Wohl Jakab és Wohl Jakabné szül. Blau Laura nagykárolyi lakosok végrehajtást szenvedettek elleni végrehajtási ügyében a kérelem következtében a végrehajtási árverés 110 frt tőkekövetelés és ennek 1898. évi április hó 19. napjától járó 6 százalék kamatai, 3 frt 10 kr árverési, 1 k °/o váltó-díj, 13 frt 97 kr perbeli, 9 frt 35 kr végrehajtási már megállapított, valamint jelenlegi 9 frt és még felmerülendő költségeknek, továbbá a nagykárolyi 326. számú telekkönyvi birtokra vonatkozólag csatlakozottnak kimondott C) 15. a. Kaufmann Izidor nagykárolyi lakos 116 frt 21 kr tőke, ennek 1897. márczius 16-tól járó 5 százalék kamata, 15 frt 50 kr per, 10 frt 65 kr végrehajtás kérési, s 10 frt jelenlegi árverés kérési költségek kielégítése végett az 1881. évi LX. t.-cz. 144. §-a alapján és a 146. §. értelmében a szatmárnémetii kir. törvényszék (a nagykárolyi kir. járásbíróság) területén levő a nagykárolyi 311. sz. tjkvben irt I. 1. sor 409. hrsz. 356. számú házas zsellértelekből a Wohl Jakabné született Blau Laura illetőségére 297 frtra, továbbá a nagykárolyi 326. sz. tjkvben irt —1— 1. sor 360 hrsz., 373. számú házas zsellér telekre, tehát nemcsak a végrehajtást szenvedett Wohl Jakab illetőségére, hanem a végrehajtási törvény 156. §-a értelmében a társtulajdonosok kisk. Wohl Ella és Jenő illetőségére is 1050 írtban, ezennel megállapított kikiáltási árban elrendeltetik. Az árverés megtartására határidőül 1899. évi junius hó 26-ik napjának d. e. 10 órája a nagykárolyi kir. járásbíróság hivatalos árverező helyiségébe tűzetik ki. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10 ° oát, vagyis 29 frt 70 krt 105 frtot készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. nov. hó 1-én 3333. szám alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban