Katolikus gimnázium, Szatmárnémeti, 1876
I. Mit kivánhat az iskola a szülőktől? Mielőtt e kérdést megoldanám, a dolog természetében fekszik, hogy előbb e kérdés jogosultságát kimutassam s e jogosultság mértékét körvonalazzam. Azért a kérdést így részletezem : kivánhat-e és mit kivánhat az iskola a szülőktől, mielőtt azoktól a gyermekeket nevelés és oktatás végett átvenné ? továbbá: kivánhat-e és mit kivánhat az iskola a szülőktől, miután azoktól a gyermekeket nevelés és oktatás végett átvette ? Ami az első kérdést illeti, arra megfelel egy tekintet a gyermek természetére és a gyermek s szülő egymáshozi viszonyára. A gyermek a nevelés és oktatás első igéit csakis a szülőktől hallhatja, akiknek természetszerűleg legelső gondozására van utalva tehetetlenségében. A szülők természetes feladata első irányt adni a gyermek testi és szellemi életének. A szülők tehát legelső nevelői és oktatói a gyermeknek. Az iskola csak azon egyedekkel szemben teljesítheti feladatát, mely egyedek a testi és szellemi fejlődés bizonyos fokát már elérték a szülői házban. Az első kérdést illetőleg tehát mondhatjuk, hogy az iskolának van kívánnivalója, hogy mielőttt a gyermeket további képzés végett átvenné, a szülők azt a kezdő iskolai képzés feltételeinek megfelelő fokozatig fejlesztették legyen. Ami a második kérdés azon részét illeti, hogy: kivonhat-e valamit az iskola a szülőktől, miután azoktól a gyermekeket nevelés és oktatás végett átvette? e kérdésre miegadja az igenlő feleletet egy kis körültekintés, mely azt igazolja, hogy tévednek mindazon szülők, akik felmentve hiszik magukat minden nevelői és oktatói kötelesség alól, mihelyt átadták gyermekeiket az iskolának. Az oly szülők nem ismerik sem az emberi természetet, sem azon munkakört, melynek betöltésére az iskola hivatva lehet. Az ember ugyanis az életnek még azon korszakában is, midőn önállással bír a társadalomban, a körülmények bizonyos befolyása