Századok – 1867

Haan Lajos: Békésvármegye főispánjai 272

Békés vármegye főispánjai. Azon megyék közt, melyeket első királyunk állított, Ver­bőczi hármas törvénykönyve szerint, találjuk Békést is. Mint ilyennek, kétségen kivü­l, elejétől fogva voltak főispánjai Azon­ban, alig van megye, melynek főispánjait annyira bajos volna szakadatlan rendben kimutatni, mint ennek. A megye levéltára csak a reincorporatióval, vagyis az 1715-dik évvel kezdődik. Ebben tehát a XVIII. század előtti főispánoknak nyoma sincs. Az egyes birtokos családok, melyek hajdan a megye területén virágoztak, s melyeknek levéltárai tán némi részben felvilágosí­tást adhatnának : a török világban innen mind elpusztultak, s nagyrészt kihaltak ; az olyanok pedig, melyek más, szomszéd megyék területén máig is léteznek, a hosszas belháborúk alatt nagyobbrészt elvesztették családi levéltáraikat. E szerint a tör­ténetbúvár jóformán csupán könyvekre lévén utalva, a főispá­nok csakis hézagosan sorolhatók elő. A XVI. század előtt Békésnek főispánjai többnyire a me­gyén kívül laktak. Némelyek egyidejűleg több megyében is vi­seltek főispánságot, vagy a főispánság mellett más, részint or­szágos, részint udvari hivatalt. Ilyenkor a vármegye kormány­zata alispánokra volt bizva. Változást szenvedett ez a XVI. szá­zadban. Mert, miután 1552-ben Gyula vára, ezen egész vidéknek kulcsa, I. Ferdinánd kezére került, de azért folyvást a Zápolya, pártbeliek nyugtalanításainak volt kitéve , s miután tartani lehe­tett attól, hogy a mindinkább közeledő török maholnap e megye területére is beüt , jónak látta Ferdinánd, védelmi tekintetből, a gyulai vár kapitányaira ruházni a főispánságot, és így a vé­delmet és az igazságszolgáltatást egy személyben összpontosí­tani. Ennélfogva a XVI. század derekától egész Gyulavárának

Next