Századok – 1870
Nagy Gyula: A magyar nemzetségekről - 688
704 A MAGYAR NEMZETSÉGEKRŐL Taksony és Tas Pest vármegyében. Ha tekintetbe veszszük, hogy a honfoglaláskor mily fontos szerepet játszott még a törzsi és nemzetségi rendszer, mennyire egységes testet képezett külön minden törzs és nemzetség, úgy el nem hihetjük, hogy az ország fölosztásánál is szigorúan szemek előtt ne tartották volna őseink azt a szabályt, miszerint minden nemzetség együtt, egy darabban kapja birtokát , és így alaptalan volna azon állítás, hogy Árpád családja Zemplén vármegyében is birt volna fekvő javakkal. Hogy pedig később a királyok szőlőmivelő olaszokat telepítettek oda, ott adományokat osztogattak , annak megfejtése nem a honfoglalásban, hanem a törzsszerkezet fölbomlásában keresendő. Még egy más körülmény is van, mely nem engedi hinnünk, hogy a Horvát István által emlegetett Turul nemzetség Árpád családjával bárminemű összeköttetésben lett volna; azt is, hogy annak az oklevelekben előforduló tagjai mind alantas sorsú egyének voltak, mint I. p. János biró, Sixtinus fia, egy 1305-iki, Gergely, Lőrincz fia egy lébiki oklevélben.1) Nem mondom, hogy abból a nemzetségből, melyhez a honfoglaló Árpád tartozott, szintén ne származhattak volna jobbágyok ; de ezek vagy nem használtak nemzetségi nevet, vagy ha használtak, nem használták a régi, hanem mint legnagyobb része a nemzetségeknek, a nemzeti szervezet átalakulásakor megváltoztatták azt; maga a fejedelmi család pedig, — mint fölőbb is mondtuk - sem a régi nevet meg nem tartotta, sem újat nem vett föl. Ami a zempléni Turulokat illeti, kérdés, vájjon tösgyökeres magyar nemzetség voltak-e V VII. Ezen áttekintésből láthatjuk, hogy Kerékgyártó, különben tapintatos és okszerű eljárását kissé széles körre terjesztette ki, s valósággal az ő általa összeállított névsornak is csak igen kis része igazolható mint tősgyökeres magyar nemzetség. Ezek pedig következők, u. m. : az Ákos, Almási, Bor, Csák, Érd, Taján-Kölcsei, Maglót, Szemény, Szemere, Szoárd és Torda És itt ismét az a kérdés áll előttünk. *) Horv. Istv. id. m. id. h.