Századok – 1872
Haan Lajos: Dürrer Albert származási helyéről és családi nevéről 646
646 TÁ1.CZA. — Még egy szó Dürer Albert származási helyéről és családi nevéről. A múlt évi „Századok"-ban Dürer Albert származási helyére s családi nevére vonatkozó több értekezést olvastunk. Fiának, ifjabb Dürer Albertnek családi jegyzetei nyomán tudjuk, hogy e nagynevű művész atyja, Antal, Nagy-Váradhoz nyolcz mértföldnyire, Gyula városa közelében, „Eytas" nevü faluban született. E név alatt némelyek Atyást értik Biharban, mások Kétegyházát Békésben. Leghelyesebb kétségkívül hold. Eötvös Lajos véleménye, ki azt állítja, hogy a nevezett Eytas nem volt más, mint a hajdan Gyula tőszomszédjában feküdt Ajtós nevü falu. Hogy ily nevü puszta még most is létezik Békés vármegyében, és pedig a Fehér-Körös partján, Gyula városa tőszomszédságában, — úgy, hogy azt Gyulától csak az ezen városi tanyák választják el, az „Békésvármegye Hajdana" cz. munkám I. köt. 110. 1. olvasható. Ugyanazon munkámban közlök Ajtósra vonatkozó 3 okmányt is. Ezen okmányok szerint a mostani Ajtós, a XVI. században falu volt s Ajtósi Ajtós Ferencz és Miklós birtokos nemesek birták. Miután pedig ifjabb Dürer Albert családi jegyzetei szerint az ő atyja a közvetlenül Gyula alatt feküdt Eytas nevű faluban született („in einem Dörflein Eytas, zunächst bei Jula gelegen"), s miután az általam említett Ajtós puszta, hajdan falu, csakugyan Gyula tőszomszédjában fekszik, nem szenved kétséget, hogy a Gyula melletti ajtósi puszta volt a nagy művésznek születéshelye. Nem kevésbbé érdekes kérdés : mi volt Dürer Albertnek családi neve, mielőtt, azt a külföldön elnémetesítette volna ? Erre nézve, megvallom, engem is tévedésbe hozott gr. Teleki Sámuelnek a Tudom. Gyűjt. 1828. IV. köt. s utána Bajzának az Új M. Plutarchban álló véleménye, kik Dürert magyar néven Száraznak nevezik. Azóta azonban, mióta említett munkámat kiadtam, utána gondolkoztam a dolognak s azon gondolatra jöttem, hogy a nagy művész aligha közönséges parasztnak, hanem valamely szegényebb sorsú, birtokos nemesnek fia lehetett. Mert a mit ifjabb Dürer Albert ir, hogy „atyjának ősei lovak és ökrök után éltek" az nem épen azt teszi, hogy parasztok voltak , hanem jelenthet annyit is, hogy csekély birtokuk lévén, mindamellett, hogy nemesek voltak, szántás-vetéssel foglalkoztak. Már most kik lehettek ezen ősök? Nem mások, mint a föntnevezett Ajtósi Ajtósok. Az ajtósi puszta napjainkban néhány száz holdból áll. Hajdan