Századok – 1881

Értekezések - HAAN LAJOS: Zipser Zeit- und Lebensbilder v. Weber ism. 81

82 TÖRTÉNETI IRODALOM*, 11 megérthették volna. Mi a munkának becsét növeli, az hogy szerző a már világot látott és közkézen forgó műveken kivül, több kéz­iratban maradt munkát is felhasznált forrásul. Ilyenek : Mois­nak és Bohusnak a késmárki főiskola könyvtárában lévő kézira­tait, Scholtz Kirchliche Nachrichten, az érdekes matricula Molle­riana, Klein Mihály diariuma, Koch krónikája, a bélai, rókuszi egyházi protokollumok sat. A munkának felosztása következő : Szepes és annak lakói, politikai életük, egyház, iskola és közmíveltség, bányászat, várak és háborúk, ipar és egyleti élet, királyok útjai, nehéz idők, tavak, ásványforrások, fürdők, szokások, közerkölcsiség, zárszó. Érdekes különösen a 7-ik fejezet, mely szól az iparról és az egyleti életről. Ebből tanuljuk, hogy Szepesnek már a XVI. század elején voltak lövészegyletei, Iglónak 1­644 eszt. zeneegylete, Késmárknak pol­gáregylete, melynek tagjai arra kötelezték magukat, hogy erköl­csösen élnek, a hazugságot, csalást kerülik. 1752 eszt. a XIII. szepesi városnak volt saját tűzkár elleni biztosító pénztára, a Poprádvölgyi városokban pedig már e század elején alakultak műkedvelő egyletek, színdarabok előadására. Érdekes, mit szerző e fejezetben mond »Bruderschaft des heil. Leichnams, der heil. Dreifaltigkeit, des heil. Geistes« czímű egyletekről. Kár, hogy nem közölte ezen egyleteknek alapszabályait egész terjedelmek­ben. Szerettük volna azt is, ha Glatznak, Englnek, Schwartz Godefridnek, Buchholtznak, Genersichnek, sőt. bővebb életraj­zát adja vala. Azt e jeles férfiak megérdemlették, a szepesiek pedig érdekkel olvasták volna. A történelem szerzőnek gyenge oldala. Itt több oly téves állítással találkozunk, melyeket megjegyzés nélkül nem hagyha­tunk. Nevezetesen a 22. 1. azt mondja, h­ogy IV. Béla Botyznak és fiának Márknak a Chetene nevű erdőt adományozta. Márk nem fia, de testvére volt Botyznak. Lap. 28. hogy már I. Károly idejében említtetik Zápolya Benedek, 1393—1396, pedig II. Zápolya János volt Szepesnek főispánja ; holott tudjuk, hogy első, ki e családból feltűnt, Imre volt Mátyás király uralkodása alatt. Ugyanozt mondja , hogy a Zápolya család több püspököt és érse­ket adott a hazának , holott tudjuk, hogy közülök egy sem viselt még egyházi hivatalt sem. Lap 39, hogy Csáky Mihály 1700. eszt. hősiesen védte Szepes-Várallyát a Rákócziak ellen, s 1­­127. hogy Pongrácz Imre 1719—1724 szepesi prépost tevékenységét az akkori Rákóczi-féle mozgalmak felette bénitották ; pedig a Rákóczi-forradalom csak 1703 eszt. vette kezdetét s 1711 eszt. a szathmári békekötéssel véget érte. Lap. 118. hogy I. Benedek prépost 1234—1239 eszt. tanuja volt a tatárok pusztításainak, holott a tatárok csak 1241. eszt. jöttek hazánkba, mikor szepesi

Next