Századok – 1881
Értekezések - HAAN LAJOS: Zipser Zeit- und Lebensbilder v. Weber ism. 81
TÖRTÉNETI IRODALOM*, stb. Aki ilyen formákat használ, annál a stylusról többé szó se lehet. Csaknem ily helytelennek lehet mondani azokat az áradozó egyházi fohászkodásokat is egyik-másik tárgyalásnak a végén, melyek ilyen komoly történelmi munkában semmiképen sem illenek. Annál érdekesebb az egész művön átvonuló czélzás a hajdan és mostanra. Hajdan, azaz körülbelől 1550-ig, az egész vidék Karán-Sebestől Gyuláig s Nagy-Laktól Halmágyig magyar volt, virágzó szép vidék s aztán lett puszta rom, és most e területen csak alig alig lézeng a magyarság. Érdekesen adja elő szerző, hogy kik birták e földet a reformatio kezdetén is s hogy mint fogadták el és terjesztették az uj hitet, s minő nagyreményű szép iskolákat alapítottak, s hogy aztán a török urat, népet, iskolát, várat, templomot és várost miként tett semmivé 150 év alatt. Szerző a munkája tervére tartozó minden adatot összehordott, s ez legfőbb érdeme, különösen a mult és e jelen század iról, azt lehet mondani, teljesen ki vannak merítve, s igy, a kit a tárgy érdekel, itt mindent együtt találhat. A munka két főrészre oszlik. I. "Rész szól az egyházmegye általános történetéről 1. A tizenhatodik és 2. a tizenhetedik században, tizenöt fejezetben ; a II. Részben az egyes egyházmegyék (ecclesiák) helységekként tárgyaltatnak; mindkét részt okirattár követi, az egész mű 290 lapra terjed és hézagpótlónak mondható. d. —r- Zipser Geschiclits- und Zeitbilder. Ein Beitrag zur vaterländischen Geschichte von S. Weber, evang. Pfarrer in Bela. Múlt évben jelent meg Lőcsén a fentebbi czím alatti munka, melyet, miután Szepes-megye történelmével is foglalkozik, figyelmen kivül nem hagyhatunk. Alig van megye, melynek annyi leírója, ismertetője akadt volna, mint Szepesnek. Ilyenek a régiebbek közül: Bárdossy, Wagner, Bel, Bohus, Genersich, Meitzer, Maugseh s többen. Munkáik jobbára latin és így a nép által nem értett nyelven lévén írva, hasznos szolgálatot tett szerző hazafiainak, midőn felhasználva a föntebbi műveket, munkáját a nép nyelvén adta ki. Ámbár, megvalljuk, jobban szerettük volna, ha azt magyar nyelven teszi, így nagyobb olvasó közönségre számíthatott volna s a derék szepesiek is jártasak annyira a magyar nyelvben, hogy *) A XVI-ik századi életrajzok a Budai F. Polgári Lesbona után készültek. Századok, 1881. I. füzet. 6