Századok – 1883

III. Állandó rovatok - Irodalmi és vegyes közlések - VII.

TÁRCZA. — TURUL. Megjelent A magyar heraldikai és genealógiai társaság folyóiratának , Turul-nak első száma. Örömmel üdvözöljük irodalmunk ezen új jelenségét, mert kétségtelen űrt tölt be, orgánumot szerezvén a történelem segédtudományainak, a­melynek művelése minden rokon vol­tuk mellett sem képezheti a »Századok« feladatát. A­mi az új folyóirat külső megjelenését illeti egészben véve becsületére válik mind a kiadó társaságnak, mind a kiállító Franklin irodalmi intézetnek, de levon belőle az a körülmény, hogy hasábosan van szedve (a mi negyedrétű kiadvány­nál is elkerülhető), még inkább pedig, hogy összehajtva küldetik szét. A folyóirat szerkesztői K. Nyáry Albert és Fejérpataky László. Körülöttük munkatársak gyanánt a történelem segédtudományas művelőinek egész sora csoportosul. Az első számban két programmszerű czikk van l. Jlad­vánszky Bélától és Nagy Ivántól. Genealógiai tanulmányok vannak : Szo­pori Nagy Imrétől és Nagy Ivántól, az első a Cziráky, az utóbbi a Losonczi és Bánffy családok leszármazását tárgyalva azzal az alaposság­gal és a legapróbb részletekig menő tanulmánynyal, a melyet e tudósok­nál már megszoktunk. Igen érdekes Nagy Gyula czikke a »turul«-ról, a melyben kimutatja, hogy tévednek azok a kik azt hiszik, hogy a turul szó hibás olvasáson alapul, fölhozza annak megtételét a rokon nyelvek­ben, továbbá a hazai családok neveiben. S hogy a folyóirat Turul nevet nyert, az egyenesen e czikk felolvasásának hatása alatt történt , ugyanis akkor midőn az felolvastatott határozta el a társaság, hogy folyóiratának czíme a legrégibb magyar nemzeti czímer alak neve Turul legyen. Szalay József »Magyar levéltárszöktetés« czím alatt válaszol az »Archivalische Zeitschrift« hason czímü czikkére, amelyben Löher lapja a gyula­fehérvári és kolos-monostori országos levéltáraknak a magyar országos levéltárba kebelezését támadja meg. Szerző kimutatja, hogy a német folyóiratnak nemcsak igaza nincs, de még a maga szempontjá­ból sem jó­hiszemű, hanem csak arra van számítva, hogy a magyar viszonyokat nem ismerő német közönséget félrevezesse, olykér tüntetvén fel, mintha a levéltáraknak Budapestre hozatala a szászok elleni táma­dás volna. A könyvismertetések rovatában Fejérpatak­y László a gróf Károlyi család okmánytárát essay-é dolgozva bírálatosan ismerteti. Van­nak még heraldikai, genealógiai és sphragisticai érdekes czikkek Majláth Béla, b. Nyáry Albert, (hozzá mellékelve a mellétei Baróczy család czi­mere sikerült színnyomatban), Némethy Lajos, Keveházi, Doby, Deák Farkas és Szinvay tollából. A sikerült füzetet vegyes apróbb közlemények zárják

Next