Századok – 1883
III. Állandó rovatok - Irodalmi és vegyes közlések - VII.
TÁRCZA. — TURUL. Megjelent A magyar heraldikai és genealógiai társaság folyóiratának , Turul-nak első száma. Örömmel üdvözöljük irodalmunk ezen új jelenségét, mert kétségtelen űrt tölt be, orgánumot szerezvén a történelem segédtudományainak, amelynek művelése minden rokon voltuk mellett sem képezheti a »Századok« feladatát. Ami az új folyóirat külső megjelenését illeti egészben véve becsületére válik mind a kiadó társaságnak, mind a kiállító Franklin irodalmi intézetnek, de levon belőle az a körülmény, hogy hasábosan van szedve (a mi negyedrétű kiadványnál is elkerülhető), még inkább pedig, hogy összehajtva küldetik szét. A folyóirat szerkesztői K. Nyáry Albert és Fejérpataky László. Körülöttük munkatársak gyanánt a történelem segédtudományas művelőinek egész sora csoportosul. Az első számban két programmszerű czikk van l. Jladvánszky Bélától és Nagy Ivántól. Genealógiai tanulmányok vannak : Szopori Nagy Imrétől és Nagy Ivántól, az első a Cziráky, az utóbbi a Losonczi és Bánffy családok leszármazását tárgyalva azzal az alapossággal és a legapróbb részletekig menő tanulmánynyal, a melyet e tudósoknál már megszoktunk. Igen érdekes Nagy Gyula czikke a »turul«-ról, a melyben kimutatja, hogy tévednek azok a kik azt hiszik, hogy a turul szó hibás olvasáson alapul, fölhozza annak megtételét a rokon nyelvekben, továbbá a hazai családok neveiben. S hogy a folyóirat Turul nevet nyert, az egyenesen e czikk felolvasásának hatása alatt történt , ugyanis akkor midőn az felolvastatott határozta el a társaság, hogy folyóiratának czíme a legrégibb magyar nemzeti czímer alak neve Turul legyen. Szalay József »Magyar levéltárszöktetés« czím alatt válaszol az »Archivalische Zeitschrift« hason czímü czikkére, amelyben Löher lapja a gyulafehérvári és kolos-monostori országos levéltáraknak a magyar országos levéltárba kebelezését támadja meg. Szerző kimutatja, hogy a német folyóiratnak nemcsak igaza nincs, de még a maga szempontjából sem jóhiszemű, hanem csak arra van számítva, hogy a magyar viszonyokat nem ismerő német közönséget félrevezesse, olykér tüntetvén fel, mintha a levéltáraknak Budapestre hozatala a szászok elleni támadás volna. A könyvismertetések rovatában Fejérpataky László a gróf Károlyi család okmánytárát essay-é dolgozva bírálatosan ismerteti. Vannak még heraldikai, genealógiai és sphragisticai érdekes czikkek Majláth Béla, b. Nyáry Albert, (hozzá mellékelve a mellétei Baróczy család czimere sikerült színnyomatban), Némethy Lajos, Keveházi, Doby, Deák Farkas és Szinvay tollából. A sikerült füzetet vegyes apróbb közlemények zárják