Századok – 1886

Értekezések - LOVCSÁNYI GYULA: Adalékok a magyar-lengyel érintkezés történetéhez - IV. közl. 590

ADALÉKOK A MAGYAR-LENGYEL ÉRINTKEZÉS TÖRTÉNETÉHEZ A MOHÁCSI VÉSZ ELŐTT. NEGYEDIK KÖZLEMÉNY. Közelebbről vizsgálva a dolgot a radomski határozat s főleg az azzal járt jelenségek nem egyébnek, hanem politikai csel­fogá­soknak tűnnek fel Mert a párt, mely látszatra a magyar örökö­södést választá jogalapot a trón betöltésénél, anomáliát köve­tett el, midőn jelszóúl a magyar királynővé koronázott Mária nevét választá, mert jól tudta, hogy a nemzet, mely királynőjévé kente fel, ugyanazon feltételt szokta szabni, mint a lengyel, mely most kívánta az országban való tartózkodást. Cselfogás volt tehát Mária nevéhez ragaszkodni, hogy ez által a másik párt részét is táborába csalja. S a csel sikerült. Sőt bizonyos, hogy már ekkor készen állt a terv, mely a Magyarországgal ugyanazon uralkodó alatt egyesülésről tudni sem akart. Mutatták ezt a közvetlen következmények. A gyűlés eloszlása után a nemzeti ellenzéki — párt szigorúan megtiltósomarat — az egyik kormányzó — kezéhez adót vagy bármi más fizetést szolgáltatni vagy igazságszolgáltatás végett hozzá fordulni, s e párt vezérletét Kepa, a poseni vajda és Bartoss az ismeretes fosztogató vette át. Egyidejűleg kifejlődtek Zemovit aspiratiói a korona iránt, s mivel voltak, kik az ő párt­ját is fogták, Lengyelország a polgárháború pusztító iszonyainak lőn oda vetve. Ennek híre ép úgy érkezhetett a budai udvarba, mint az, hogy a halicsi magyarok, kiknek hűségére néhány vár lőn bízva, litván támadások ellen meg nem oltalmazhatásának színe alatt Ljubart litván fejedelemnek pénzért átadták.Ily körülmények között Erzsébet — épp úgy hamis játékot űzve ígéreteivel, mint ') Ai'chid. Gnezn. Sommersbergnél.

Next