Századok – 1886
Tárcza - Folyóiratok szemléje - 932
932 TÁRCZA. források alapján, kivált a szabolcsvármegyei archívum adatainak felhasználásával készült, s hogy igen sok becses adat van benne felhalmozva, melyeknek történetíróink igen jó hasznát fogják venni. FOLYÓIRATOK SZEMLÉJE. — A FIGYELŐ nov. füzetét Baróti Lajos érdekes irodalomtörténeti tanulmánynyal nyitja meg: »Német költők hatásáról Csokonaira.« A többi közlemények többnyire az előbb megkezdett munkák folytatása, így a Takács Sándoré, Péczeli József irodalmi működéséről, Vackor Sándorné rajzai a múltból, Vazári Gyuláé , Vörösmarty költői nyelvéről. Vali Béláé Kuthy Lajos életéről. Uj a Csaplár Benedeké, Révai átlépéséről a győri egyházmegyébe. Récsei Victor egy újabb s egy régi írót ismertet, Vida Józsefet ( 1876.) és Beythe Istvánt (sz. 1528.) ki soproni magyar pap volt s egyházi művei maradtak fenn. A szabadságharcz költészetéhez nagyon érdekes adatot közöl Szalay Gyula, feleletet Petőfi híres verséhez : A királyokhoz. A szokott repertórium zárja be a füzetet Szinnyeitől. — A HAZÁNK nov. füzetében Thim József nagyon érdekes czikket közöl : Szerbia és a szerb mozgalom Magyarországon (1848-ban) cz. a. Risztics János szerb minister munkája után, melyet ez a szerbek szerepléséről írt a magyar szabadságharcz idejéből. A fordító valóban hasznos szolgálatot tett vele újabbkori történetírásunknak. Hokr Lajos folytatja a 48-iki pesti országgyűlés történetét, Jelasich betörésétől, — a szerbekkel vívott harczokig. — Márki Sándor újabb adatokat közöl 1790-ből Arad megye történetéből. Torma Károly gróf Gyulai Ferencz tábornok tanulságos emlékiratait folytatja 1771-től 1774-ig. Szinnyei komáromi naplójegyzetei 1848 — 49-ből, melyek harmadfélév óta folynak— Komárom pénzügyéről szóló összeállítással végre befejeződnek. Végül Dr. V. J. ismerteti Takács Sándornak, Lapok egy kis város múltjából cz. a. Komáromról írt művét. — A CZOBOR BÉLA által szerkesztett »Egyházművészeti Lap«. 7- és 8-ik száma kettős füzetben jelent meg gazdag tartalommal. Gyárfás István folytatja őskeresztény műemléki tanulmányait, mely a füzet legnagyobb czikke s nagy szorgalommal s alapossággal van irva. Ezután a Nagy Váradon oct. 24-én megnyílt mühimzések kiállitása van ismertetve, melyet Ipolyi püspök gazdag gyűjteményéből az apácza kolostorban rendeztek. Kurtz Vilmos úti jegyzeteit rövid közlemények s vegyesek követik. Az első két czikket hoz. Ipolyi uj pluviale csatjának leírását s a prágai szent György szobor ismertetését, melyet, tudvalevőleg, a Kolozsvári testvérek csináltak, ugyanazok, kik Szent László nagyváradi szobrát öntötték. Az óhajtás mely e czikk végéhez van csatolva, hogy vajha a város nagynevű püspöke megpróbálná e szobrot reconstruáltatni, mely e sorok írásakor még valószínűséggel bírt — ma már piumi desiderium maradt.