Századok – 1889
Értekezések - Dr. SZABÓ KÁROLY: A zöld ág mint a székely főtisztek jelvénye 193
198 A tőt,DIG, még azon évben letette, minthogy az előbb kelt ítéletben és peres levelekben neve hibásan Katalinnak volt írva valódi neve Margit helyett. Nagyon messze vezetne, s nem is tartozik föladatomhoz, az évtizedeken át folyt bonyodalmas, de a régi törvénykezési eljárást illetőleg igen érdekes perek számos változáson átment folyamát részletesen ismertetni*); csak annyit tartok kiemelendőnek, hogy Szapolyai János erdélyi vajda és székely ispán 1523. febr. 12-én kelt ítélete szerint, — mely az 1497-diki egyesség erejénél fogva a márkosfalvi peres örökség három negyedét a Domokos Mihály birtokában hagyta, s csak egy negyedét ítélte vissza Angyalosi Mózesnek, mint a kinek osztályos részéről az egyezkedő rokonok nem rendelkezhettek, — a peres örökség birtoklási jogczímét Domokos Mihály úgy adta elő, hogy néhai Szép Péternek rokonára néhai Angyalosi Lászlóra szállott márkosfalvi örökségét Mátyás király az 1471-dik év körül azért adományozta híveinek, Nyujtódi Mihálynak és testvéreinek, Tamásnak és Pálnak, Nyujtódi Domokos fiainak, mert Angyalosi László a király ellen föllázadt moldvai vajdához Istvánhoz csatlakozott, és így hűtlenség bűnébe esett;2) később pedig ezen örökséget ugyancsak Mátyás király Nyujtódi Domokosnak azért adományozta, mert annak házát Angyalosi László hatalmasal megrohanta s két szolgáját megölte. Báthori István nádornak, mint a király helytartójának, ugyanezen perben Budán 1523. mártius 19-én kelt itéletlevelében, mely az egész peres örökséget Angyalosi Mózesnek itéli, említve van ugyan Mátyás király állítólagos adománya, de mivel az arról kelt adománylevél a törvényszék előtt nem volt fölmutatva, Domokos Mihályt a nádor arra utasítja, hogy ha ily adománylevele van, annak alapján keresetét birtokon kívül indítsa meg, de csak a hűtlenség bűnébe esett Angyalosi László osztályrészére, tudniillik a márkosfalvi örökség egy negyedére. 1) Az ezen perekben kelt több mint 30 darab oklevelet közölni fogom a Székely Oklevéltár még ez évben kiadandó III-dik kötetében. a) Itt az idő külömben sem szabatos meghatározásában (az 1471-dik év körül) világos tévedés van, mert az erdélyi lázadás és Mátyás hadjárata István moldvai vajda ellen 1476-ban történt.