Századok – 1893
Könyvismertetések és bírálatok - Dr. Lázár Gyula: Angolország történelme. Ism. –A. –R. 629
629 TÖRTÉNETI IRODALOM. pápával szemben, s a fennforgó vitás ügyekben megegyezés is jött létre. Aleandro a beállott békés viszonyt a reformatio terjedésének meggátlására használta fel, több-kevesebb eredménynyel. De ezen látszólagos béke nem sokáig tartott. Egyre aggasztóbb hírek érkeztek Velenczébe a pápa betegsége felől. A velenczeiekben ennek hallatára egy régóta táplált vágy támadt fel : Cervia és Ravenna visszafoglalása. Amunius tiltakozott ugyan e terv ellen, de tiltakozását figyelembe nem vették. A veszekedések, melyeket látszólag teljesen elsimítottak, újra megújultak. Aleandro, kinek egészségi állapota sem volt a legkedvezőbb, elvesztette minden kedvét a velenczeiekkel továbbá is veszekedni. Esdre kérte a curiát, hogy mentse fel állásától, s helyezze át más helyre, akár Németországba, vagy Magyar-, vagy Törökországba. Sok huzavona után kérését teljesítették is. Majdnem egyidejűleg VII. Kelemen pápa halálának hirével kapta meg felmentését 1534 szeptember havában. DR. ÁLDÁST ANTAL: Angolország történelme. Irta Dr. Lázár Gyula. Az ősidőktől II. Eduard haláláig 1327-ben. II., III. Edwardtól 1327. VIII. Henrik haláláig 1547. III., VI Edwardtól II. Jakab bukásáig 1547-től 1688-ig. Kiadja Szabó Ferencz »Történeti nép- és földrajzi könyvtár« czímű vállalata XLII — XLIV. kötetében. Temesvár, 1892, 1893. Az Európai nemzetek között alig van egy, melynek története, nem mondjuk érdekesebb, de tanulságosabb volna, mint az angol nemzeté. Kiválóan áll ez ránk magyarokra, kik büszkén szokták alkotmányunkat az európai államok mintaképével, az angollal összehasonlítani s annyiban nem is alaptalanul, amenynyiben a két nemzet alkotmányának alapkövét: a magna chartát és az arany bullát alig hét évi időköz választja el s tartalmuk is feltűnő hasonlóságot árul el. De az idők folyamán a két alkotmány fejlődése — bár az analóg vonások nem hiányoznak — igen különböző képet mutat fel. Míg az angolok már a tizenhetedik században eljutottak a parlamentáris kormányformához, a modern értelemben vett alkotmány conditio sine qua non-jához, addig a mi alkotmányunk természetes fejlődése igen hamar megakadt. Igaz ugyan, hogy alkotmányunk gyökerei a messzi középkorba nyúlnak, de a parlamentáris kormányforma nálunk csak napjaink gyermeke. Hazai történelmünk megadja a választ azon kérdésre, hogy miért történt ez így, vagy talán helyesebben, hogy miért kellett ennek így történnie, de bár kétségtelen, hogy rajtunk kívül álló tényezők működtek elsősorban közre ezen eredmény létrehozás