Századok – 1893

Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: Haan Lajos emlékezete 289

HAAN L­AJ­OS EMLÉKEZETE. 291 Önérdemeit sohasem becsülte kelleténél többre s magasz­talást nem várt soha senkitől. Mikor a »Pesti Napló «-ban Szabó Károly elhunytáról megemlékeztem, azt mondta rá, ő lesz a máso­dik békési történetíró, kiről egy harmadik békésinek írnia kell. Az év le sem forgott, s a czikk valóban megjelent. A M. Törté­nelmi Társulat, melynek kezdettől fogva választmányi tagja volt, szintén reám bízta emlékének fölújítását. Megkésve is, üdén teszem sírjára az emlékezet szerény koszorúját. Szerényet, a milyen élete és hatása volt. Haan Lajos 1818. aug. 13-án, csütörtökön, a nógrádmegyei Sámsonházán született. Sámsonvára, Verebély, a Pogányvár szomszédsága ad történeti nevezetességet a kis falunak, melynek felhőszakadások miatt elárkosodott vidékére nyugaton a Cserhát, keleten a Mátra ormai tekintenek alá. A kis­fiú egy ágostai hitvallású papi­ család ivadéka volt ; apja, János, a szerény falu lelkésze, anyja, Petényi Judit Mária pedig az abel-lehotai (abelovai) pap leánya. A boldog apát épen akkor választotta meg lelkipásztorul Magyarország legnagyobb ágostai egyházközsége, Békés­ Csaba. A­mint a csecsemő és édes­anyja kissé megerősödött, sietett is elfoglalni új állomását. Négy hetes korától fogva az ország legnagyobb falujában növekedett Haan Lajos , s oda fűzték őt az ifjúság ábrándjai, a férfikor küzdelmei és sikerei, az aggság önérzetes visszaemlékezései. S az aggnak porai avval a földdel vegyültek, melynek virágos rétein először futkosott. Zsolkó János és Andrásovics György csabai tanítók kezei alól kikerülve, apja 1829-ben a mezőberényi algymnasiumba küldte, hol a grammatikára és syntaxisra Molitoris Adolf, a rhetorikára Tomasek Pál s a poétikára Molitoris Károly oktatta. Legjobban lelkesítette őt az első, ki benne és barátjá­ban, Sárossy Gyulában, már felköltötte az irodalom iránt való szeretetet. Mikor azután 1834-ben az ág. esperesség Berényből Szarvasra tette át és nyolcz osztályúvá emelte a gymnasiumot. Haan Lajos Eperjesre ment a collegiumba, hová Vandrák András, Fuchs Albert, Csupka András és Munyay András elő­adásainak híre vonzotta az ifjúságot. Itt végezte bölcseleti és theologiai tanulmányait. Erre az időre esik a pozsonyi országgyűlési ifjúság fellé­pése, Kossuth Lajos írott lapjainak megindítása, Lovassy László pöre, a reformszellem fölpezsdülése, a nemzeti színház megnyit 19.

Next