Századok – 1894
Értekezések - KROPF LAJOS: Jehan de Wavrin krónikájából - I. közl. 675
686 KROPF LAJOS, JEHAN DE WAVRIN KRÓNIKÁJÁBÓL, nem érkezett semmi hir. A Velenczében fölszerelő gályákról sem volt tudomása, míg ellenben a töröknek a genuaiak*) útján a keresztény hadi készületekről folyvást pontos tudósításai voltak. A szultán e hirek hallatára mindinkább aggódni kezdett s végre minekutánna elterjesztette volna Magyarországon azt a hamis hirt, hogy a szentszék meghasonlott a velenczei köztársasággal s hogy azért e részről segély a magyarok számára nem vala várható, követet küldött Ulászlóhoz békét ajánlani, mit a magyar király el is fogadott. Képzelhető tehát Julián bíboros elszörnyedése, midőn Magyarhonba visszatérve, neki a 10 évre kötött béke hírét tudtára adták.2) Krónikásunk ezután előadja, hogy Julián keserű szemrehányásokat tett a magyaroknak, amiért békét kötöttek a törökkel; a magyarok pedig viszont a bíborost okolták, mivelhogy nem küldött hírt magáról. Elbeszéli továbbá Ulászló készülődéseit és azután még hozzá teszi, hogy Julián bíboros tartván attól, hogy a szegedi béke híre eljuthatna Francesco füléhez és zavart okozhatna, három embert, kik törökül beszéltek, nagyobb biztosság végett három különféle úton török álruhába öltözve küldött levelekkel Francesco bíboroshoz, úgy hogy, ha ezek egyike vagy másika el is veszne vagy elfogatnék az úton, a többiek biztosságban érkezzenek meg rendeltetésük helyére. E levélben hírt adott Julián kollegájának és a többi keresztény hajóskapitánynak, hogy nemsokára a magyar király nagy hadat gyűjt és Görögország elfoglalására fog indulni, s hogy azért, ha esetleg" békekötési hírek jutnának fíilükhez, ezeknek hitelt ne adjanak. Ez elővigyázatra volt is szükség. Francesco bíboros és ') Annak illusztrálására hogy mily őszinte és benső barátságban voltak a genuaiak a törökkel ez időben, utalom az olvasót Heyd kitűnő, művére, Hist. du commerce du Levant au moyen-âge. (Leipzig 1885—6. II. 286. , 2) Juliánnak ez állítólagos római útjáról más források nem tudnak semmit. Másrészről azonban okiratilag tudtommal még nincsen kimutatva, hogy Julián hol volt junius és julius havában és csakis a krónikások állítják, hogy Julián a király kíséretében Budáról Szegedre ment és jelen volt, midőn Ulászló a török követekkel békét kötött. — Fraknói (id. m. 48.) azt állítja, hogy Julián julius második felében a német követeket a Csepel szigetére kisérte, de ez világosan tollhiba május helyett. — A bíboros két levele junius 5. és 15-dikéről és a velenczei követ jelentése az utóbbi dátumról hiányoznak és így nem tudjuk, honnét itt Julián.