Századok – 1896
Tárcza; Állandó rovatok - Vegyes közlések - 474
TAKCZA. 475 múltjára és a mérvadó körök specziális kívánságaira is. így történt, hogy Pusztaszeren egy dóri, egyszerű, de erőteljes portikusszerű emlék terveztetett, melynek tetejében oroszlánoktól védett gula emelkedik, mely egyúttal a hatalmas Árpád-szobor talapzatát képezi. Ezen emlék magassága 16 méter. A dévényi emlék hegycsúcson emelkedő gazdag korinthusi oszlop erőteljes talapzattal, az oszlop tetején egy harczos alakjával. Ezen emlék, mely 24 méter magas, pendantját képezi a czenkhegyi emléknek, azzal a különbséggel, hogy ott dóri oszloptörzs és más kiképzésű talapzat hordja ezen harczos alak mását. A nyitrai emlék durva gránitkövekből épített piramis, amely 22 méter magasra nyúlik fel és derekán négy turulmadár alakjával van diszítve. A pannonhalmi emlék tekintettel ezen hely múltjára és jelenére, mint kupolás csarnok képeztetett ki, tetejében a magyar koronával. A csarnok belül 10 méternyi átmérővel bir és gazdag freskó-diszítéssel ellátva , közepén a főapátság Astrik szobrát helyezteti el. Ezen emlék magassága 26 méter és kiterjedésére nézve is egyike a legnagyobbaknak. A munkácsi emlék, a jelenleg fegyháznak használt vár azon bástyáján épül, amely Zrinyi Ilona terme előtt terül el.Ide a vár jellegének megfelelő kiképzésű magas talapzaton egy 24 méter magas piramis fog állíttatni, melynek tetejében egy óriási turulmadár bronce-alakja nyer elhelyezést. A zimonyi emlék a hajdani Hunyadi vár udvarában épül s ebből kifolyólag indokolva volt az emléknek várszerű kiképzést adni. Ezen emlék egy donjon és pedig hármas toronynyal, melyek közül a középső hatalmas méretű torony 36 méter magasságig emelkedik fel s remek kilátó hely lesz. A torony tetejében bronce-öntvényből készült turulmadár nyer elhelyezést. — A HUNYADI LEVÉLTÁRNAK megszerzése a bajor állami levéltárból végre sikerült. Közel 20 évi tárgyalás után — a tárgyalások 1877-ben indultak meg — sikerült az 584 darabból álló lajstromozott részét a levéltárnak Magyarország részére megszerezni. Tudvalevő, hogy a Hunyadi levéltárnak egy részét, 1166 darabot, mikor az még Anspachban őriztetett, II. József császár a magyar királyai kamarai levéltárnak ajándékozta. Később a még hátralévő rész a müncheni állami levéltárba került. 1877-ben megkezdődtek a tárgyalások e rész átengedése ügyében, felajánlván a magyar nemzeti múzeum a tulajdonában lévő bavaricákat csereanyagul. A tárgyalások azonban megfeneklettek, mert a bajor kormány keveselte a felajánlott anyagot. 1888-ban Thallóczy Lajos udvari tanácsos újból megindította a tárgyalásokat, s az ő fáradozásainak sikerült a dolgot eldönteni. A bécsi es. és k. udvari és állami titkos levéltár, és a közös pénzügyminisztérium levéltára hajlandóknak nyilatkoztak a tulajdonukban lévő bavaricakat ellenértékű