Századok – 1896

Tárcza; Önálló czikkek - Komáromy András: Hol született Verbőczy? 163

T­A­R­C­Z­A. WERBŐCZY ISTVÁN SZÁRMAZÁSA. (Komáromy András jelentése.) Tisztelt választmány ! Kis-Küküllő vármegye alispánja azzal, a kérdéssel fordult társulatunkhoz, hogy van-e komoly históriai alapja annak az erdélyi hagyománynak, mely szerint Werbőczy István, a Hármas­könyv hírneves szerzője, a törvényhatóságnak Szőkefalva helységé­ben született volna ? A t. választmány f. évi június hó 6-án tartott ülésében a kérdés tanulmányozásával engem bizott meg és én a Werbőczy­-család eredetére, birtokviszonyaira, vétséges elágazására vonatkozó oklevelek és más források tüzetes átvizsgálása után, határozottan kijelenthetem, hogy ez a Kis-Küküllő vármegyében és állítólag »az ország erdélyi részeinek legtöbb pontján« elterjedt szájhagyomány a valóságnak nem felel meg, mert a nagy törvénytudás, minden kétséget kizárólag az Ugocsa vármegyei Verbőczről származott. Magától értetődik, hogy csakis származásáról lehet szó, mert születése helyét föltétlen bizonyossággal megállapítani bajos dolog volna. De ha tudjuk, hogy Istvánnak atyja, nagyatyja, testvérei, legközelebbi rokonai mind Ugocsa vármegyében és jobbára Verbő­czön laktak s Erdélyben sem birtokuk, sem családi összeköttetésük nem volt , épenséggel semmi okunk sincs arra, hogy bölcsőjét a Kis-Küküllő vármegyei Szőkefalván keressük. Már pedig régibb iróink közül Bod Péter, Horányi, Buday Ferencz stb. határozottan emellett nyilatkoznak, úgy hogy tulaj­donképen nem közönséges szájhagyományról, hanem fontos iroda­lomtörténeti kérdésről van szó, a­mely megérdemli, hogy beha­tóan foglalkozzunk vele. Szirmay Antal volt az első, a­ki Werbőczyt Ugocsa várme­gyének követelte. Ő fedezte föl a Huntpázmánokkal és anyai ágon

Next