Századok – 1899
Új könyvek - Zsindely István: Magyar alkotmány az Anjouk és Zsigmond alatt 662
ÚJ KÖNYVEK. — A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA kiadásában a történeti tudományok köréből a következő Értekezések jelentek meg újabban: Békefi Remigtől A sárospataki ev. ref. főiskola 1621-iki törvényei (XVIII. köt. 3. sz.), Acsády Ignácztól A karloviczi béke története (XVIII. köt. 4. sz.), Mátyás Flóriántól Chronologiai megállapítások hazánk XI. és XII. századi történeteihez (XVIII. köt. 5. sz.), Tagányi Károlytól Megyei önkormányzatunk keletkezése (XVIII. köt. 6. sz.) ; ezeken kívül az Akadémia mint önálló kiadványt bocsátotta közre Békefi Remignek a debreczeni ev. ref. főiskola XVII. és XVIII. századi törvényeiről szóló értekezését. Mindezen dolgozatok tartalmát az Akadémia heti ülésein történt bemutatásuk alkalmából kivonatosan ismertettük már olvasóinkkal. Nem értjük, miért kellett a Békefi két dolgozatának így, egymástól egészen elkülönítve megjelennie, holott a kettő nemcsak tárgya rokonságánál, hanem a két főiskola fejlődésének egymásra való hatásánál fogva is szorosan összefügg, egyik a másikat kiegészíti, sőt azt hiszszük, leghelyesebben egy munkában lett volna összefoglalható. A kifogásolt eljárás némi rendszertelenségre mutat, a mit nem látunk szívesen az Akadémia kiadványaiban. — A GRÓF ZICHY-CSALÁD IDŐSB ÁGÁNAK OKMÁNYTÁRA. A kiadványunknak Kammerer Ernő rendkívül gondos szerkesztésében most megjelent kilenczedik kötete a gazdag zsélyi levéltár 1440-től 1457-ig terjedő anyagát foglalja magában. A Zichy, bátmonostori Tőttős, Várdai és Zakoli családokra vonatkozó okiratokban bővelkedő kötetben a művelődés- és gazdaságtörténeti adatokon kívül. Albert özvegye Erzsébet királyné és I. Ulászló küzdelmeire, ez utóbbinak uralkodására, az országos tanács időszakára, Hunyadi János kormányzóságára, V. László királyságára, Brankovics György és Giskra szereplésére találunk igen becses adalékokat. A 41 f1 oklevelet magában foglaló kötetet, melynek tüzetes ismertetésére még vissza fogunk térni, kitűnő tájékoztató Előszó és tartalomjegyzék nyitja meg, végül pedig a diplomatariumoknál oly fontos és nélkülözhetetlen Tárgymutató zárja be. — MAGYAR ALKOTMÁNY AZ ANJOUK ÉS ZSIGMOND ALATT. EZ a czíme és tárgya Zsindely István sárospataki akadémiai tanár legközelebb közrebocsátott jogtörténeti művének, melyben történelmünk egyik legfényesebb, társadalmi és jogi szempontból legérdekesebb és legtanulságosabb korszakának, az Anjouk és Zsigmond korának politikai fejlődését foglalja össze rendszeres előadásban. Elemezi a kor uralkodó eszméit, kimutatja a magyar királyság sajátszerű alakulását, ismerteti a tárgyalt korszak jogtörténeti forrásait, a magyar királyi trón betöltésének rendszerét, a koronázást, a királyi udvart, a rendi szerkezetet, a hadügyet és pénz-