Századok – 1900
Tárcza - Adalékok Zemplén-vármegye történetéhez 264
TÁRCZA. monographiáját, I. Ferencz korától 1868-ig adván a város történetének főbb eseményeit, melyeknek elbeszélése után a város belső életére vonatkozó részletek : a polgári szervezet. Szamosujvár határai, czímere, neve, jövedelmeinek kimutatása, a városház, a tanács, a főbírák és polgármesterek következnek, s az utolsó közlemény a városi tisztviselőkről szóló fejezettel szakad meg. A hetedik és nyolczadik füzetben László Márton ismerteti az örmény lapirodalom történetét. A legelső örmény újság az Aztárár (Figyelő) volt, melyet a kalkuttai örmény kolónia alapított 1795-ben; ennek megszűntével a mechitháristák — kiknek könyvnyomtatói tevékenységét Esztegár László méltatja egy másik közleményben — vették kezökbe az örmény hírlapirodalom ügyét. A czikkíró 1795-től 1890-ig az összes örmény lapok és folyóiratok statisztikáját összeállítja. — Patrubány Lukács, ugyancsak a 8-ik füzetben. Bugge norvég egyetemi tanárnak »Lyrische Studien« czímű könyvéből közöl adatokat annak bizonyítására, hogy a magyarok egykor Örményországban laktak, más helyen pedig (10. füz.) néhány ősrégi magyar család, mint pl. a Szente-Mágocs nemzetség nevének örmény eredetét kutatja. — A kilenczedik füzetben »A magyar és örmény nyelv rokonságából« czimmel Szongott Kristóf közöl egy rövidke czikkelyt, s ugyanő ismerteti Ábázá Aphánaszievics Viktor orosz tábornoknak Örményországról írt legújabb történeti munkáját. — A tizenegyedik füzetben ismét Patrubány Lukács értekezik Bizánczi Fauszt negyedik századbeli történetíró örmény történetéről, melynek utolsó kiadása Szentpétervárt 1883-ban jelent meg. — ADALÉKOK ZEMPLÉN-VÁRMEGYE TÖRTÉNETÉHEZ. Ötödik évf. 4—12. szám. — Az előttünk fekvő számokban a következő, már előbb megkezdett közlemények érnek véget : A Bukócz-hegyi monostor története (4. sz.) Unghváry Edétől. Adatok a leleszi prépostság történetéhez (4. sz.) Soós Elemértől. Zemplén vármegye népessége, birtokosai és taxás nemesei a XVI-ik század végén (4—8. sz.) Nagy Gyulától. A zempléni nemzetőrség (4—8. sz.) Beke Lajostól. A piaristák Zemplén vármegyében (4—8. sz.) Hudra Jánostól. Zemplén vármegye követi utasításai 1825-től 1848-ig (4—11. sz.) Kerekes Györgytől. — Még a mult évfolyam elejével megindult nagyobb terjedelmű czikksorozatot ad Zemplén vármegye történelmi földrajza, melynek egyes részeit Dongó Gy. Géza és Sziegmeth Károly írták, egy része pedig (6 —11. sz.) Csánki Dezső »Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában« czímű munkájából van átvéve.. Régóta folyó közlemény Szirmay András naplója is, melyet Karsa Ferencz tesz közzé ; nem különben a Szirmay Antal két munkája : a Notitia historica és Notitia topographica comitatus Zempléniensis fordítása, mely egyszerre indult meg az