Századok – 1901

Tárcza - Folyóiratok - Turul 188

188 •TÁRCZA.­ tővé vált a nagy reformátor életének kimerítő megírása. Erre a feladatra E. Doumergue, a montaubani ref. theologiai fakultás tanára vállalkozott s 1899-ben közrebocsátotta monumentális műve első kötetét, mely 634 nagy negyedrét lapon csupán Kálvin ifjú­ságát öleli fel. Ezt méltatja a czikk írója, kiterjeszkedve Kálvin irodalmi műveinek rövid ismertetésére is. — PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Negyvenharmadik évf. 1900. 1 — 52. szám. január—deczember. — A hetilap mult évi folyamában a következő, bennünket is érdeklő közleményeket találjuk: a 27-—29. számokban Mikulik József közöl részletet a gömöri ágostai hitv. ev. esperessé­g történetéből, melynek mono­graphiáját megírta. Mint e mutatványból meggyőződtünk, hasznos szolgálatot tenne a M. Prot. Irodalmi Társaság, ha e monographia kiadására vállalkoznék s a többi esperességek történetét is meg­íratná. — A 31. számban Földváry László Bartha Márton 1699 évi kéziratban maradt Agendájából közli a törökök, tatárok, zsidók stb. keresztelési szertartását : Formula baptizandi adultos Turcos, Tartaros, Judeos, Ethnicos et Haereticos S. S. Trinitatis mysterium impugnantes et S. S. Baptizmi essentialia mutilantes et sperien­tes. — A 33 — 34. számban a h­alle-wittenbergi egyetem magyar hallgatóinak névsorát találjuk 1815-től a jelenkorig. — Az 51. számban Szlávik Mátyás Szent István dekrétumainak keresz­tyénségével foglalkozik a »Corpus Juris Hungarici« új fordításos kiadása alapján. — TURUL. XVIII. köt. 1900. 4. füzet. — Az évfolyam ez utolsó füzetének első czikke ifj. Kállay Tibid értekezése, melyben a székek megtelepedésének kérdéséhez szól s az Ákos, Balog-Semjén és Borsa nemzetség között kimutatható kapcsolatból e nemzetségek közössé­gére von következtetést. Megjegyezzük, hogy értekezése némely pont­ját Karácsonyi János tagtársunknak most megjelenőben levő nagy munkája (A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig) módosí­tani fogja. Wertner Mór adalékokat közöl a Csák nemzetség tör­ténetéhez, Stessel József a XIII—XV. században élt Czirákyak szereplését ismerteti, Kis Bálint pedig a Sarmasági család genea­lógiáját állítja össze. Mileki János czímeres leveléről Varjú Ele­mér értekezik, színes kőnyomatban is bemutatva az 1418-ból származó czímert, mely kádba ültetett örvösnyakú medvét ábrá­zol. Ifj. Kállay Tibor rövid czikke: » Még néhány szó a hűtlen Kozmafiakról« czímmel, némi helyreigazítást foglal magában Wert­ner Mórnak e tárgyról korábban megjelent értekezéséhez. A Szak­irodalom rovatában III. Béla magyar király Emlékezete. Schiller Bódog : Az örökös főrendiség eredete Magyarországon. Doerr Ágos­ton : Der Adél der böhmischen Kronländer stb. vannak ismertetve.

Next