Századok – 1905

Történeti irodalom - Márki Sándor: Kolozsvár neve. Ism. Téglás Gábor 176

TÖRTÉNET] IRODALOM« 177 A magyar nyelv saját phonetikai törvényeinek megfelelőleg a Clus-­ Kolozs­va, módosítván, már 1366-tól, tehát a szászok otthonossága idején használatossá vált a Kolozsvár (Coloswar, Kolusuar, Coluswar, Kolozwar, Calusvar, Kolosswar) nevezet. Ennek latin fordítását, a Claudiopolis nevet, az 1559—1560-ban Wittembergában tanult Stephanus Wolfart (Claudiopolitanus) használta, de 1581 máj. 22-én Báthory István fejedelem is »in civitate nostra Claudiopolitana alias Kolozvár nuncupata« alapított egyetemet a jezsuiták számára. Ezt a nevet használta a mai kolozsvári tudomány-egyetem is 1902-ig latin kiadvá­nyaiban, mígnem 1902 nov. 29-én az 1898: 4. törvényczikkre hivatkozva kijelentette, hogy ezentúl egyedül a hivatalos magyar Kolozsvár névvel fog élni. A német Klausenburg (Clusenburg, Glussenberch, Clausen­burk, Clawsenpurg) nevet 1348 febr. 11-én Gergely érsek latin oklevele tünteti fel először, s a Márton és György mesterek által 1373-ban IV. Károly császár rendeletére Prágában Szent Györgynek emelt lovas-szobron Mária Terézia 1757-beli renovátiója szerint Clussenberch állhatott.­­Clausenburk-ból írja magát a bécsi egyetem anyakönyvébe 1405-ben bizonyos Nicolaus, 1453-ban pedig Johannes Peyr. Kakas István, Rudolf királyhoz 1600-ban latinul, 1602-ben németül írt folyamod­ványaiban Clausenburg-diak írja szülővárosát, míg Basta csá­szári vezér, sőt jóval később II. József császár is — legalább latin nyelvű rendeleteiben — a Claudiopolis nevet használják. Mihály oláh vajda Colosivar-пак s nem Clus-пак írja 1600-ban a várost, annyira tiszteletben tartották annak ősi hivatalos magyar nevét. Igen tanulságos az ötvenegy név-variánshoz összegyűjtött 264 oklevél-kivonat is. Márki dolgozatát mintáúl követhetik, a kik helyneveink történeti alakulásával foglalkoznak. TÉGLÁS GÁBOR. SZÁZADOK. 1905. II. FÜZET. 12

Next