Századok – 1908
Történeti irodalom - A pannonhalmi Szent-Benedek-rend története III. IV. köt. Ism. Karácsonyi János 146
150 történeti irodalom, 150, mert bajos lett volna minduntalan felmenni az Országos Levéltárba és ott e jegyzőkönyvet végig betűzni. De most már bárki is elolvashatja, és aki tud latinul, láthatja, hogy e jegyzőkönyv szerint mindenesetre voltak nagy hibák a szerzetes élet szempontjából, de jóformán semmi közerkölcsbe ütköző dolog nem fordult ott elő. Szerzetesi szempontból mindenesetre nagy hiba, hogy pl. a szkalkai szerzetes 12 forint évi fizetést elfogadott, vagy hogy a garamszentbenedeki monostorban a kitűzött időben nincs csendesség, hogy másutt kevés szerzetest tartanak s azok is egymás között czivakodnak ; de hát mindezek nem ingatják meg a társadalmi rendet. A jegyzőkönyv nem birói ítélet, hanem csak tájékoztató, és így azt is feljegyzi, hogy 12 apát közül négyet ágyassággal vádolnak, ámbár közülök kettőt mások e tekintetben ártatlannak mondanak. Csak a bakonybéli apátságban fordult elő, hogy a monostorba nők is bementek, de azt az apátot, aki ezt megengedte, 1508-ban meg is fosztották hivatalától. Legnagyobbrészt szegénységről, az épületek romlásáról szól a jegyzőkönyv, tehát nagy tivornyák, kicsapongások már csak azért sem fordultak elő, mert nem volt miből mulatni. Ellenben nagy kár volt közölni a 315. számú, 1535 június 24-re tett és csupán másolatban található levelet, mert ez kézzelfogható hamisítvány. Csak 1700 táján készült a végből, hogy Somogy megye határait Baranya és Tolna vármegyék rovására kelet felé tolják. E hamisítvány szerint még Vaiszló, sőt Hirics, feljebb pedig még Meződ és Hörnyék is Somogy megyéhez tartozott volna 1535-ben, pedig ez képtelenség, és az összes régi adatokkal ellenkezik. Maga a pannonhalmi főapátsági levéltár őriz egy eredetiben meglevő levelet (c. 59. 1. Tz.) s e szerint a pannonhalmi főapátság 1535 jul. 13-án a lövöldi karthauziaknak adta haszonbérbe a Somogy-megyei csepelvölgyi tizedkerületet.1) Hogyan adhatta volna e kerületet másnak, ha már 1535 június 24-én ezt is — mint a hamisítvány állítja — Török Bálintnak adták volna át ! Török Bálint megkapta, ha akarta, Somogy megye tizedét ingyen, és mivel 1535 közepén már újra el akart pártolni Ferdinándtól, esze ágában sem volt — mint a hamisítvány állítja — Győrre menni, mert ott könnyen vasra verhették volna. Hogy ezenkívül is fordulnak elő tévedések e nagy műben, az épen nem csoda. A monographia-íróknak a maguk tárgyának részleteibe kell merülniök és így néha nincs áttekintésük..E kötetek írói is többször nincsenek tisztában a vezetéknevekkel, így :) Egyháztörténelmi emlékek, III. 40. 1.