Századok – 1910

Történeti irodalom - Békefi Remig: A pécsi egyetem. Ism. Šufflay Milán 64

64 történeti irodaloma­ konként elvégezte, rendszeres képben is megmutatja a szolgáló népek, későbbi jobbágyok állapotát, jogait, terheit a különböző időszakokban (456—70.). Nagy szolgálatot tett mindezzel a szerző hazánk művelődés­történetének, s ezzel szemben az a pár hiba, a­melyet nem is szorosan a tihanyi apátsághoz tartozó dologban ejt, számba sem jöhet. A Szent-Benedekrend pedig, a mely e nagy művet annyi áldozattal adta ki, újra szaporította ezzel is hazánk művelődése körül szerzett érdemeit. KARÁCSONYI JÁNOS: A pécsi egyetem. Székfoglaló dr. Békefi Rémig akadémiai rendes tagtól. Budapest, 1909. 134 l. 4 képpel. Ára 3 korona. A magyar művelődéstörténet legfontosabb fejezeteinek egyike­­ a pécsi egyetem története, mely fényesen igazolja, hogy a magyar nemzet az európai fejlődéssel mindig lépést tartott, e könyvben véglegesen meg van írva. Igaz, sokkal rövidebb lesz a fejezet az egyetemes magyar művelődést leíró munka távlatában, de főleg csak azért, mert a tények bizonyítása végett a jövő kutató egy­szerűen hivatkozni fog e könyvre, melyben a szerző mintaszerű szorgalommal az egész ismert, de gyér anyagot (a pécsi egyetem­nek magyar földön eredeti okleveles nyoma nincs !) gyűjtötte össze, s öt új, a vatikáni levéltárból való adattal bővítette ; meg­vizsgálta a kérdést az európai alakulás és művelődés magasabb szempontjából és a tények szilárdságához közeledő, fényes com­binatióval kitöltötte a középkori adatok és modern kutatások (Kardos S., Szilvek Lajos, Gerecze Péter munkái) hézagait. Rövid egymásutánban Közép-Európában három egyetem jött létre (Prága 1348, Krakó 1364, Bécs 1365), ezeknek sorát bezárja az első magyar egyetem, melyet 1367-ben Nagy Lajos Pécsett alapított, még pedig, a mint Békefi helyesen következteti, Cop­penbachi Vilmos pécsi püspök és a király titkos kanczellára taná­csára. S míg a három említett egyetem keletkezését külföldön minden iskolásgyereknek tudnia kell, addig a pécsi egyetem léte­zéséről a külföldi iskolakönyvek semmit sem tudnak, sőt én ma­gam, a­ki a zágrábi gymnasiumot végeztem, csak később nagy meglepetésemre magyar könyvekből szereztem hírt a Zágrábhoz oly közel feküdt egyetemről s el kell ismernem, nem voltam min­den gyanútól ment, hátha a magyar tudósok egy kisebb fajtájú iskolát fújtak föl Studium generale-vá ! Pedig valódi egyetem volt ez a kánon és római jogi, úgy­szintén más megengedett facultással, leszámítva a theologiát. B. szerint, és ebben a felfogásban osztozunk vele, I V. Orbán

Next